Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár két-három migránsozás közben azért a magyar élettel is képes foglalkozni, így azt is jól tudja, hogy mi áll a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkja mögött;
"a kormány sajnálattal látja, hogy bizonyos szakszervezetek beszálltak az EP-választási kampányba".
Az államtitkár ezt szereptévesztésként értékelte.
Kiemelte emellett, hogy a kormány a közszolgálatban dolgozókat megbecsülő életpálya- és béremelési programokat indított az elmúlt években.
A valóság ezzel szemben az, hogy az EP-kampány helyett az MKKSZ követelése az, hogy legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is. A kormányzati igazgatásban dolgozók emellett az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását követelik. Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.
"Mit kell még elviselnie egy dolgozónak?" - interjú az MKKSZ elnökével, Boros Péternével
Január 17-én jelentették be, hogy, ha nem teljesülnek követeléseik, március 14-re országos közszolgálati sztrájkot kezdeményeznek. Majdnem egy hónap telt el, mire a sztrájkbizottságok felállítása után a kormány jelezte: hajlandó tárgyalni önökkel. Ezek után várható érdemi előrelépés ezektől az egyeztetésektől? Négyszeri levélváltásunk volt a Miniszterelnökséggel, az EMMI-vel, a Pénzügy-és a Belügyminisztériummal.
Emlékezetes, a rabszolgatörvény ellen tüntető szakszervezeteket a Fidesz pedig azzal vádolta meg, hogy maguk is a Soros-féle bevándorláspárti erőket szolgálják.