Az MTA pénzének céltól eltérő felhasználása költségvetési csalás

Fotó: Béli Balázs/Alfahír

Nyúlfarknyi hosszúságú lett az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának kedd délelőtti ülése, melyre a meghívó alapján hivatalos volt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A kormánypárti képviselők előre jelezték, nem támogatják azt a napirendi pontot, mely a két fél részéről a bizottság tájékoztatását célozta volna. Az ellenzéki képviselők szerint költségvetési csalás lenne az akadémiai források céltól eltérő felhasználása, és hangsúlyozták, nem lehet a kutatókat és oktatókat egymással összeugrasztani.

Varju László, a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke a testület keddi ülésére meghívta Palkovics László információs és technológiai minisztert, illetve Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét. Célja az volt, hogy a bizottságban helyet foglaló szakpolitikusok tájékoztatást kapjanak a két fő érintettől az MTA finanszírozási helyzetéről. Varju ismertette, 2019. január 1-jével egy törvénymódosítás révén az Akadémia kutatóintézetének működtetését szolgáló 20 milliárd forintos keretösszeg a költségvetésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezethez került. Ezt a támogatást azonban – ami a kutatóhálózat folyamatos működésének feltétele – a minisztérium nem hajlandó automatikusan biztosítani, miközben az MTA-nak kötelessége ennek működtetése.

Varju László a bizottság elnökeként hozzátette, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, amennyiben a kutatóhálózat működésére szánt forrásokat törvényi felhatalmazás nélkül a jóváhagyott céltól eltérő célra használják fel. Különösen, ha a pénzeszközökből nem állami szervezeteknek is juttatnak, ezzel vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek – hangsúlyozta.

A jóváhagyott céltól való eltérés felhasználásra törekvés előkészületnek minősül, amely egyébként még nem büntetendő, de ha a céltól eltérő felhasználás megkezdésével a cselekmény kísérleti szakaszba lép, a támogatás felhasználásával pedig befejezetté válik – ismertette a jogi helyzetet a bizottsági elnök. Varju szerint indokolt tehát napirenden tartani a miniszter és az akadémiai elnök meghallgatását, mert ha ezt – a fideszesek javaslata szerint – majd a zárszámadási törvény keretei között vennék figyelembe és vitatnák meg, az – mint fogalmazott –

olyan, mint az esemény utáni tabletta.

A bizottság kormánypárti többsége (beleértve a helyettesítéseket) 9 igen, 3 nem szavazattal, valamint 1 tartózkodással úgy döntött, módosítják a napirendet, azaz elutasították, hogy a miniszter és az MTA-elnök meghallgatására sor kerüljön.

Ki akarják rántani az MTA-t az Országgyűlés költségvetési hatásköre alól?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megbízásából Pavlik Lívia miniszteri biztos és Bogdán Tibor minisztériumi főtanácsadó járt a Magyar Tudományos Akadémiában, ahol többek közt Török Ádám MTA-főtitkár és Mizsei Zsuzsanna gazdasági igazgató fogadta őket. A lapunk birtokába került szerdai emlékeztető szerint a kormány megbízottjai ismertették a vagyonkezelő alapítványok, idegen szóval trust előnyeit a jelenleg még köztestületi formában működő MTA vezetőivel.

A Költségvetési Bizottság ülését követően Varju László bizottsági elnök sajtótájékoztatón közölte, már nemzetközi felzúdulást is okozott az MTA pénzeinek elvonása: professzorok Svájctól az Egyesült Államokig aggódnak a magyar tudományos élet jövőjéért és jelen helyzetéért is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Palkovics miniszter a költségvetési céltól eltérő felhasználás költségvetési csalás, ebben az esetben országgyűlési képviselőként feljelentést kell tenniük a bűncselekmény megakadályozása érdekében.

Nekünk fontos a magyar tudományos élet, és ahogy az egyik tüntetésen láttam, az MTA nem egyenlő az ATM-mel

– húzta alá a bizottsági elnök.

A tudomány pénzbe kerül, az ország fejlődése pénzbe kerül – jelentette ki ugyanezen a sajtótájékoztatón Bősz Anett országgyűlési képviselő, a bizottság tagja, aki úgy vélte, az MTA az elmúlt másfél évszázadban a legnagyobb dicsőségeket hozta. Nem lehet politikai szándékból veszélyeztetni ennek az intézménynek a működését, nem lehet egyetemi embereknek, tudós embereknek azt üzenni, hogy mostantól tartsák fenn maguk a saját intézeteiket – figyelmeztetett.

Újságírói kérdésre válaszolva Varju László kijelentette: épp azt a vitát kellett volna most lefolytatni a miniszter és az MTA-elnök között, mely elkülöníti egymástól a kutatói és az oktatói munkát. Azt vallja, a magyar tudományos élet függetlenségét biztosítani kell, melyre a megfelelő kereteket az MTA megteremti. Rákérdeztünk arra a hírre, hogy Pálinkás József korábbi MTA-elnök szerint a kormány zsarolja az Akadémiát. Varju László szerint „ez tényszerűen így van”, sőt egyes hírek szerint „ha jó gyerekek vagytok, akkor majd adunk nektek pénzt” keretek között gondolkodik a kormány és Palkovics miniszter, ezt pedig a bizottsági elnök elfogadhatatlannak nevezte. „Ott biztonságra, jövőt építő megoldásokra van szükség, a kutatás nem máról holnapra történik” – tette hozzá Varju. Emlékeztetett, Palkovics Lászlónak is volt erre lehetősége, de nem élt vele, ellenben a fizetését felvette érte. Mint arról az Alfahír is beszámolt, a miniszter úgy vett fel évekig havi 800 ezer forintos fizetést az Akadémiától és annak egyik kutatóintézetétől, hogy egyetlen publikációt sem adott le.

Évekig több százezer forint kapott az MTA-tól Palkovics, pedig nem is publikált

A lap utánanézett: Palkovics évekig kapott havi 800 ezer forintos fizetést az MTA-tól és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetétől (SZTAKI).A Magyar Tudományos Akadémiával háborúban álló miniszer, aki leválasztaná a kutatóintézeti hálózatot, 2006-ban lett az MTA levelező, 2013-ban pedig rendes tagja, majd 2000-től a SZTAKI munkatársa.

Bősz Anett hozzáfűzte, a jelenlegi rendszer arra ad lehetőséget, hogy az egyetemek szolidárisak legyenek az MTA-val, és ne éljenek azzal a lehetőséggel, hogy az Akadémiától elvont pénzekre ők is pályázhatnak. Nem lehet a tudományos élet szereplőit, kutatókat és oktatókat egymással összeugrasztani – hangsúlyozta a képviselő asszony.  Rendszerszintű problémának nevezte, hogy minden olyan szereplőt, mely a központi költségvetésből kaphatna pénzt, de a kormány rendelkezhet fölötte, olyan helyzetbe sodornak, hogy a függetlenségüket veszélyeztetik. Úgy látja, az MTA „bűne”, hogy ők objektíven és a tudomány módszereivel kimondhatják, hogy ami ma Magyarországon történik, az társadalomrombolás.

Áldatlan helyzet – így kommentálta az Alfahírnek az MTA körüli állapotot a jobbikos Varga-Damm Andrea, aki ugyancsak tagja a Költségvetési Bizottságnak. Jogászként egyetértett Varju László jogi okfejtésével, mely szerint költségvetési csalás lehet az akadémiai források nem célnak megfelelő felhasználása. Ugyanis – fogalmazott – törvény írja elő, mire kell a forrásokat felhasználni, a céltól eltérő felhasználás jogsértő, az elkövető pedig pozíciójától függően hanyag vagy hűtlen kezelést, esetleg költségvetési csalást valósít meg. Varga-Damm utalt rá, hogy az MTA-t is egy vagyonkezelő alapítvány alá rendelhetik, ebben az esetben az akadémiai vagyon felhasználása teljes egészében kikerülne a Parlament ellenőrzési jogköre alól.

Hamarosan létrejöhet az Orbán Viktor Családjának Jólétéért Alapítvány?

A lopott vagyon legalizálására alkalmas, felesleges jogszabálynak tartja az ellenzék a vagyonkezelő alapítványokról szóló előterjesztést. A kormánypártiak szerint igény volna rá, míg a többi frakció szerint csak adóelkerülésről és vagyonkimentésről van szó. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kapcsán rendeleti költségvetéstől, a transzparencia sérülésétől és kézi vezérléstől óvnak az ellenzékiek.