Az ellenzék szerint egyrészt a fideszes oligarchák vagyonkimentését szolgálja a szerdán délután tárgyalt vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzat rátegye a kezét a megmaradt állami vagyonra. A kormánypártok szerint viszont hiánypótló indítványról van szó.
A javaslat általános vitájának elején Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára foglalta össze az indítvány legfontosabb jellemzőit. Ismertette, hogy az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) megalkotta a családi alapítványok létrehozásának feltételeit, de azok gazdasági tevékenységet továbbra sem végezhettek. Ennek feloldására úgy döntöttek, hogy nem a Ptk. alapítványokra vonatkozó szabályait bontják meg, hanem új törvényt alkotnak, melynek célja szerintük a versenyképesség növelése, illetve a külföldi tőke bevonzása. Ismertette, az indítvány értelmében közérdekű célok végzése vagy családi vagyonok több generáción át történő megőrzése érdekében lehetne vagyonkezelő alapítványt létrehozni. Völner előadta, hogy az ilyen gazdálkodóknak befektetési szabályzatot kell alkotniuk, kuratórium, felügyelő bizottság és könyvvizsgáló biztosítaná a működését, illetve – amennyiben a kuratórium gyakorolja az alapítói jogokat – a külső ellenőrzést megtestesítő vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet a bíróságnál.
A Fidesz részéről az Orbán család ügyvédjeként is ismert Bajkai István szólalt fel, aki gyakorlatilag megismételte az államtitkári gondolatokat, kiemelve, hogy hiánypótló javaslatról van szó.
Rendeleti költségvetés
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke szerint a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatnak két célja van. Az egyik cél, hogy az ellopott több tízmilliárdos vagyon deklaráltan elveszítheti közpénz jellegét. Másrészt – ahogy az MTA esetében már napvilágra került – ezzel előkészíthetik a rendeleti költségvetést.
Ki akarják rántani az MTA-t az Országgyűlés költségvetési hatásköre alól?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megbízásából Pavlik Lívia miniszteri biztos és Bogdán Tibor minisztériumi főtanácsadó járt a Magyar Tudományos Akadémiában, ahol többek közt Török Ádám MTA-főtitkár és Mizsei Zsuzsanna gazdasági igazgató fogadta őket. A lapunk birtokába került szerdai emlékeztető szerint a kormány megbízottjai ismertették a vagyonkezelő alapítványok, idegen szóval trust előnyeit a jelenleg még köztestületi formában működő MTA vezetőivel.
A jobbikos politikus felhívta a figyelmet, hogy ha a jelenleg még köztestületként működő költségvetési intézmény egy vagyonkezelő alapítvány alá kerülne, akkor elég lenne a vagyonkezelő döntése bármilyen, a költségvetését érintő döntésben. Így például nem kell módosítani a költségvetési törvényt, nem kell kihirdetni a Magyar Közlönyben, nem kell konfrontálódni az ellenzékkel, továbbá sérül a transzparencia.
„Ha valami nem úgy működik, ahogy szeretnénk, akkor nem az a megoldás, hogy beszántjuk, elvesszük a vagyonát, jogosultságait” – hangsúlyozta az ellenzéki képviselő. Kiemelte azt is, hogy ezek nyitott alapítványok, bárki csatlakozhat. Csakhogy egy piaci befektető csak akkor fog csatlakozni, ha valamilyen módon kivehető onnan a vagyon. Az MTA-kapcsán megjegyezte: kutatásra százmilliárdos nagyságrendű uniós forrást szánnak, erre akarják most rátenni a kezüket.
A lopott vagyon legalizálása
Varga-Damm Andrea (szintén Jobbik) úgy vélte, ez a törvényjavaslat nem az Igazságügyi Minisztériumban készült. Itt ugyanis a lopott vagyon legalizálásáról van szó – emelte ki. Szerinte az Orbán Viktor körüli vagyon már akkorára duzzadt, hogy azt nehéz kezelni és megóvni a spekulánsoktól. Felvetette: ha valamelyik stróman meghal, akkor az örökséget nehéz a tényleges tulajdonoshoz visszajuttatni. Ugyancsak bonyolult ügylet lenne a másik országban felhalmozott vagyon kezelése. Ráadásul azt a vagyontömeget annak a külföldi államnak a hatóságai láthatják, Varga-Damm szerint ez a kiszolgáltatottság az igazi nemzetbiztonsági kockázat.
Az ellenzéki képviselő asszony hangsúlyozta: a javaslat valódi célja, hogy a lopott, felhalmozott vagyon szétaprózódását megakadályozzák. Ráadásul ha az egy magyar alapítvány alá tartozik, akkor már más ország hatósága nem is zárolhatja.
Nemzetközi összehasonlításban megemlítette, hogy a Ptk.-ban megismert bizalmi vagyonkezelővel kapcsolatban a magyar ember bizalmatlan, a vagyonkezelő alapítványok szabályozása pedig Németországban vagy épp az Egyesült Államokban sokkal megkötöttebb.
A KDNP módosítana
Aradszki András a KDNP részéről azt húzta alá, hogy az alapítvány létrejöttével tulajdonosváltás nem történik, csak generációváltás: ha az örökös nem akar foglalkozni a vagyonnal, rábízhatja egy alapítványra. Úgy véli, az egyben maradó vagyon nagyobb hitelességet biztosít a gazdaságban.
Megjegyezte, módosításként megfontolná, hogy a vagyonkezelő alapítvány felszámolásakor a kurátorok, vagyonellenőr ne vehessen részt a vagyontárgyak árverezésén.
Önök közönséges bűnözők!
Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták vezérszónoka ezzel a rövid mondattal összegezte a törvényjavaslatot: „Önök közönséges bűnözők!” Felszólította a kormánypárti politikusokat, hogy legalább néhány példát mondjanak az előbb említett generációváltásra. Varga-Dammhoz hasonlóan úgy látja, a javaslat célja a fideszes politikusok pénzlopásának legalizálása. Szerinte a vagyonkezelő alapítványok révén lehetőség nyílik állami támogatások megszerzésére (példaként a taopénzeket hozta fel), illetve kiemelte, hogy adóelkerülés, adóoptimalizálás vagy épp az szja 1 százalékok révén adóelőnyhöz juthatnak, az ilyen gazdálkodókra vonatkozó adószabályok ugyanis egyelőre nincsenek lefektetve.
Felvetette, hogy súlyos összeférhetetlenség is felmerül, ugyanis még a külsős vagyonellenőr személyét is a kuratórium nevezné ki. Élesen kritizálta azt is, hogy a javaslat szerint az alapítvány vagyona három évig lehet a 600 milliós tőkeminimum alatt, és úgy látja, ez idő alatt a vagyon kijátszható offshore cégeknek is.
Felső ezer
A kormánypárti képviselők a „családi vagyon” kifejezést kerülték, mint macska a forró kását – hívta fel a figyelmet Varju László, a DK képviselője. Ugyancsak utalt a német modellre, de jelezte, ott ezeket az alapítványokat „valóságos, létező magánvagyonokra hozták létre”.
A KSH adataira utalva ismertette: Magyarországon mindössze 1000-1500 ember van, aki képes évi 300 millió forintot megtakarítani, tehát ez még csak nem is a felső tízezer törvénye lesz. A generációváltásról megjegyezte, az már tíz éve megtörtént, ez a mostani indítvány
a csókosok korlátlan összefonódását
fogja törvényesíteni.
Újabb fideszes rombolás és lopás
Az LMP-s Schmuck Erzsébet – Z. Kárpáthoz hasonlóan – ugyancsak a törvényjavaslat kettős célját emelte ki. Elmondta, ha elfogadják az indítványt, az a gazdagokat még jobb helyzetbe hozza. Sérelmezte, hogy „a gazdagok kormánya” ezt az igényt meghallotta, de a minimálnyugdíj vagy az otthonápolási díj emelésének kérését hiába kérik, azt nem hallják meg. Ismertette, hogy a vagyonkezelő alapítvány egy külföldön népszerű adóelkerülési trükk, és egyelőre nem tudni, idehaza milyen adózási formák fognak vonatkozni rá.
A javaslat másik céljáról kijelentette, az újabb fideszes rombolás és lopás, melynek áldozatai a felsőoktatás és a tudomány. Az akadémiával kapcsolatban kiemelte, ott van vagyon, pénz épületek, a kormány most erre akarja rátenni a kezét, miközben kézi vezérlés alá akarja vonni őket is.
Gazdasági banditizmus
A vezérszónoki felszólalásokat követően rendes felszólalásokra került sor. A jobbikos Szilágyi György a szinte teljesen üres kormánypárti padsorokra mutatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fideszt egyetlen személy képviseli: Bajkai István, Orbán Viktor ügyvédje, aki a kormányfő „családjának érdekeit képviseli”. Gazdasági banditizmusnak nevezte, hogy a miniszterelnökhöz köthető
haverok, családtagok, strómanok uralják a gazdasági ágazatokat.
A vagyont azonban egyre nehezebb kezelni és elrejteni – húzta alá, és úgy vélekedett, hamarosan létrejön egy Orbán Viktor Családjának Jólétéért Alapítvány, melyben a vagyon ugyan nem lesz a kedvezményezett tulajdona, de a haszonból ők részesednek.
Mészáros Családi Vagyonkezelő Alapítvány?
A független Szabó Szabolcs is úgy látja, a Ptk.-ban nevesített bizalmi vagyonkezelőben kevésbé bíznak meg, ezért érezte szükségét a kormány egy másik gazdálkodó forma létrehozásának. Felhívta a figyelmet, hogy Németországban gyakorlatilag offshore cégekként használják a vagyonkezelő alapítványokat, melyek fő célja az adóoptimalizálás. Feltette a kérdést Völner Pál államtitkárnak, hogy milyen adózási szabályok fognak vonatkozni rájuk, illetve konkrét adókedvezmény jár-e majd nekik.
Szabó felvetette, hogy ha az alapító – élve a törvényben biztosított joggal – minden jogát a kuratóriumra ruházza, akkor csak egy szűk körnek lesz döntési jogköre, amibe még a vagyonellenőr sem szólhat bele. Megjegyezte, ő sem lenne meglepve, ha elsők között jönne létre egy Mészáros Családi Vagyonkezelő Alapítvány.
A független honatya reagált arra is, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter „sorosistának” nevezett egy rendezvényt az MTA kutatóközpontjában, és kijelentette: a hatvanas évek óta nem volt rá példa, hogy így megbélyegezzenek tudósokat.
A HVG megszerezte az MTA kivégzését szolgáló Palkovics-tervet
A hvg.hu azt állítja, hogy birtokába jutott annak a beszélgetésnek az összefoglalójához, amiben Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője részletesen elmondja egy akadémikus kollégájának, hogyan végzik ki a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit. Csütörtökön a 168 Óra is arról írt saját információi hivatkozva, hogy még májusban drasztikusan átszervezi a miniszter a MTA kutatóhálózatát.
Z. Kárpát Dániel felszólalásában közölte: azt kérték tőlük a fideszesek, hogy a vagyonkimentés kifejezést kerüljék. Ám – hívta fel a figyelmet a jobbikos képviselő – a törvényjavaslat értelmében az alapító okiratban a cél lehet akár lehet vagyoni juttatás teljesítése a kedvezményezettek számára. Az MTA-val kapcsolatban megjegyezte,
az gyakorlatilag nettó diktátum.
Varga-Damm Andrea arra hívta fel a figyelmet, nem generációváltás, hanem tőkésosztályváltás zajlik: az alulról építkező vállalkozókat vállalatszerzésre szakosodott hiénák váltották fel, akik – ahogy ismertette felszólalásában – „táskás embereikkel” akár fenyegetés révén is megszerzik versenytársaik cégeit. Ismertette: Magyarországon a száz leggazdagabb embernek egy év alatt 23 százalékkal nőtt a vagyon. Az ismert nyugati nagytőkés családoknak viszont több száz évig tartott összegyűjteni egy ilyen alapítványra elegendő vagyont. Ez a fideszeseknek „nyolc év költségvetési uniós pénz csalásával sikerült”.
Völner Pál az általános vita lezárása után megköszönte a témába vágó felszólalásokat, de a felmerült kérdésekre – lett légyen szó akár a rendeleti költségvetésről, akár az adózási szabályokról, a vagyonkimentésről vagy épp az összeférhetetlenségről – egy szóval nem reagált.