Végső esetben jöhet a BKV-sztrájk: a szakszervezetek szerint semmire sem lenne elég a vállalat által ajánlott emelés

Múlt héten jelentette be a BKV vezetése, hogy a 5 százalékkal kész emelni a közlekedési dolgozók bérét, szemben a szakszervezetek minimum 15 százalékos igényével. A kérdéssel kapcsolatban megkerestük Naszályi Gábort, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnökét.

A szakszervezeti vezető szerint meglepő volt Bolla Tibor elnök-vezérigazgató múlt hét csütörtöki ajánlata, hiszen a BKV vezetője még az egy héttel azelőtti tárgyalások során is úgy fogalmazott:

"Ne is beszéljünk 5 százalékról, mert valaki még a végén azt olvassa ki ebből, hogy ennyi elég a béremelésekre."

Ehhez képest mégis sikerült ezt az ajánlatot tennie a vállalatnak, ami Naszályi szerint ráadásul még szintén nem tekinthető biztosnak.

Az EKSZ elnöke szerint egyik BKV-s szakszervezet sem tartja elfogadhatónak az 5 százalékos kiajánlást:

"Ez nemhogy a béremelésekre, de a még szükséges bérrendezésekre és a béregyenlőtlenségek kiegyenlítésére sem lenne elegendő."

Nyaszályi szerint a szakszervezetek által kért a 15 százalékba viszont már beleférnének az említett tételek. Példaként elmondta, hogy Szegeden a helyi közlekedési vállalattal 11 százalékos emelésről sikerült megállapodniuk, de akár Tatabányán, akár az ország többi részén, ahol jelen van az EKSZ, mindenhol a 15 százalékos emelést tűzték ki célnak.

"Mindenhol megvan az oka, hogy miért ezt tartjuk reálisnak, a BKV-nál egy korábbi bérrendszer-átalakítás miatt maradtak hiányosságok, ezeket kellene pótolni"

- fogalmazott, majd hozzátette: a fix összegű pótlékok emelését, illetve a szenioritási juttatásokat is meg kellene és meg lehetne oldani abból, amit az érdekképviseletek követelnek. Naszályi Gábor szerint a BKV-nál annak idején a bértarifarendszert sem sikerült normálisan bevezetni - szokás szerint pénzhiány miatt -, így bizonyos munkakörök lemaradtak a többi kereseti sávtól (ezekből egyébként legalább 23 is van a közlekedési vállalatnál). Hozzátette:

"6-7 százalékból szűken megoldható lenne ez a probléma, a többit pedig béremelésekre lehetne fordítani. Ennek fényében akár már egy 10 százalék körüli emelésnél is lenne miről beszélni."

A szakszervezeti vezető szerint ráadásul eddig úgy tűnt, hogy a BKV-val sikerült érdemben egyeztetni arról, hogy milyen tételek rendezését tartanák szükségesnek az érdekvédők, ám ezzel a kiajánlással a vállalat gyakorlatilag feleslegessé tette ezeket a megbeszéléseket.

A KAPSZ sem fogadja el az 5 százalékos ajánlatot

A Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete (KAPSZ) Facebook-közleményben reagált a BKV ajánlatára. Ebben Deák Krisztián elnök a következőképpen fogalmazott:
 
"Véleményünk szerint minimum 10 százalékos bérfejlesztés szükséges, hiszen egyéb juttatásokban jóval el vagyunk maradva más cégekhez képest! Egy 5 százalék körüli emelés az elmúlt 2 év megállapodásainak törekvéseivel teljesen ellentétes és nem véletlen, hogy nem fogadtuk el anno a fix 3 éves bérmegállapodást.
 
"Szakszervezetünk ezért nem fog elfogadni olyan megállapodást, ami a két számjegyű emelést nem garantálja!"
 
Egyúttal kérjük a többi szakszervezet vezetőit, hogy közösen összefogva képviseljük a munkavállalók érdekeit a bértárgyaláson! Szakszervezetünk nyitott minden közös egyeztetésre, melyek a munkavállalók érdekeit szolgálják!"

Naszályi szerint ez azért is különösen aggasztó, mert az olyan munkaköröknél, mint a karbantartás, már magasabb a létszámhiány, mint a járművezetőknél, de szerinte mérnökből sincs elég, őket pedig már így is nehéz lesz a BKV-hoz csábítani, mert most sem versenyképesek a juttatásaik.

Kitért arra is, hogy buszvezetőkből Dél-Pesten van a legnagyobb hiány: jelenleg 50-100 ember hiányzik az ottani divízióból, amit csak többletmunkával lehet kompenzálni. Ennek kapcsán az EKSZ-elnök rámutatott egy rendhagyó problémára:

"Az elmúlt két évben megemelkedett fizetések is csak azért voltak elfogadhatók, mert a jelentős túlórázások miatt többet kerestek a dolgozók, de ahol feltöltötték a létszámot, ott erre már nincs szükség, így akár havi 100 ezer forinttal is kevesebbet vihetnek haza a munkavállalók."

A szakszervezeti vezető szerint épp az ilyen anomáliák kiküszöbölése miatt kell az alapbér keretében rendesen megfizetni a dolgozókat,

"és nem igaz, amit Deutsch Tamás állít, hogy az elgyötört emberek szívesen, ingyen és bérmentve túlóráznak".

Az viszont szerinte abszolút nem megoldás, hogy se többletmunka, se béremelés nincs. A nevetséges ajánlattal kapcsolatban kijelentette:

"Egyértelmű, hogy erre a főpolgármestert utasította a vezérigazgatót, másképp elképzelhetetlen, hogy így ellentmondjon a saját, jegyzőkönyvben rögzített korábbi álláspontjának."

Arra a kérdésre, hogy szerinte Tarlós István érzékeli-e milyen kockázatokkal jár ez a lépés a BKV működőképessége szempontjából, úgy felelt:

"Gondolom őt is utasította valaki, hiszen itt egy ember dönt el mindent. Pénz annak ellenére sincs, hogy kormánypárti a városvezető, holott ennek papíron előnyt kellene jelentenie. De az is lehet, hogy Tarlós úr ennyire bízik abban, hogy úgyis újraválasztják ősszel."

Tarlós: A parkolás rendezése "alig kezelhető politikai feszültségeket eredményezett volna"

Interjút adott a Válasznak Tarlós István főpolgármester. A városvezető saját bevallása szerint "alapvetően értik egymást" Orbán Viktorral, és ha bárki megpróbálja felrúgni vagy kiüresíteni a 15 pontos megállapodásukat, azonnal lemond. Budapest első embere legendának minősítette, hogy hatásköröket vesztett volna és beszélt a politikai kihívóiról, Karácsony Gergelyről és Puzsér Róbertről is, de szóba került a fővárosi parkolás botrányos helyzete is.

Hozzátette: érdekes, Szegeden, ahol nem éppen fideszes a vezetés, "összeszedte magát a város", mert érzik, hogy működnie kell a tömegközlekedésnek.

Az EKSZ elnöke szerint Bolla Tibor nagyon jól tudja, hogy az 5 százalék semmire sem elég, és hiába hivatkozik a 3 éves ágazati megállapodásra - melynek keretében a többi közlekedési cégnél ennyi idő alatt 30 százalékos bérfejlesztésekről állapodtak meg -, amit a BKV-val nem is kötöttek meg. Rávilágított, hogy a BKV-nál teljesen más a bérszerkezet, a kifizetés módja, a foglalkoztatás mint azoknál a külső példáknál, melyekre a vállalat vezetősége hivatkozik.

Naszályi Gábor emlékeztetett arra, hogy a budapesti közgyűlés leghamarabb májusban ül majd össze, így vagy akkor, vagy előtte, márciusban lehet megállapodás, ám utóbbira nem lát sok esélyt. A megegyezést akkor sem tartja valószínűnek, ha addig jobb ajánlatot kapnak.

"Bízom abban, hogy a munkavállalói érdekképviseletek össze tudnak fogni és közösen el tudják érni, hogy komolyan vegyék a dolgozókat."

Mivel más érdekérvényesítő eszköz nem áll rendelkezésre a szakszervezetek számára, Naszályi Gábor szerint

ha nyomást akarnak gyakorolni, akkor el kell gondolkodni a sztrájk lehetőségén, amennyiben a dolgozók részéről erre van fogadókészség.

BKV-s szakszervezeti vezető: az alacsony bérekkel akarják túlórára kényszeríteni a dolgozókat

Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója még decemberben ígéretet tett arra, hogy a közlekedési vállalatnál január végére megkötik a bérmegállapodást a dolgozókkal, ennek azonban egyelőre se híre, se hamva. Az egyik legtekintélyesebb budapesti közlekedési szakszervezet vezetője viszont nem örül a tétovázásnak. Naszályi Gábor szerint ahelyett, hogy az embereket megpróbálják belekényszeríteni a túlórázásba, béremelésre és élhető fizetésekre lenne szükség.