A korai iskolaelhagyók alatt azokat a személyeket értjük, akik 18 és 24 év között nem szereznek középfokú végzettséget, illetve semmilyen képzésben nem vesznek részt. Magyar viszonylatban kijelenthető, hogy a szakképesítés nélküli általános iskolai végzettség magában hordozza a munkaerőpiacról való kiszorulás és a társadalom peremére sodródás kockázatát.
Az Európai Bizottság 2020-as célkítűzése az volt, hogy 10% alá kell csökkenteni a lemorzsolódás arányát. Ezzel szemben Magyarországon 2010 óta emelkedik az arány, jelenleg 12,5 százalékon állunk. Ezzel a rangsor utolsó harmadában található Magyarország. Mögöttünk csak Portugália (12,6 százalékkal), Bulgária (12,7 százalékkal), Olaszország (14 százalékkal), Málta (17,7 százalékkal), Izland (17,8 százalékkal), Románia (18,1 százalékkal), és Spanyolország (18,3 százalékkal) áll.
A lemorzsolódás elsősorban az alacsony társadalmi-gazdasági státusú csoportokat érinti, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az oktatás minősége is befolyásoló tényező lehet. Másrészről nagy szerepe volt az arány növekedésében annak is, hogy a kormány 2012 őszétől 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, így sokkal könnyebbé vált a lemorzsolódás.
Ahova születtél az lesz a végzeted?
A Jobbik országgyűlési képviselője, Ander Balázs szerint a legfőbb probléma az, hogy
a családi háttér döbbenetes mértékben befolyásolja egy fiatal iskolai előremenetelét. Erős oktatási rendszerrel rendelkező országokban az oktatás a mobilitást elősegítő fő tényező, ellentétben hazánkkal.
A képviselő szerint Magyarországon a nehezebb anyagi -és családi helyzetben lévők esélyein keveset változtat a hazai oktatási rendszer, sokkal inkább felerősíti a hátrányos helyzetüket. Jelenleg 4 százalék azon diákok száma idehaza, akik nagyon rossz családi helyzetből bekerülve, kiváló oktatási eredményekkel rendelkeznek.
Ander Balázs hozzátette, hogy a tankötelezettség 16 évre való csökkentése olyan irányt mutat, mintha a magyar oktatás abban volna érdekelt, hogy a nehezebb helyzetben lévőket minél előbb kitegye a rendszerből, ezzel eltolva magától a problémát és a felelősséget. Ander kiemelte, hogy az elmúlt években amiatt is növekedett a lemorzsolódás, hogy a SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyermekek száma is emelkedő tendenciát mutat idehaza. Mivel számukra eleve hosszabb idő, míg eljutnak a gimnáziumig, sokan az általános iskola elvégzése után inkább kikerülnek a rendszerből.
Ebben a tekintetben sokan vannak, akik mivel idő előtt kikerülnek, más megoldásokat választanak a megélhetésre. Az elmúlt években megfigyelhetővé vált az, hogy a lemorzsolódás arányának növekedésével emelkedett a szülési kedv a 20 év alattiak körében hazánkban. Mindemellett a bűnügyi statisztikák szerint az idő előtt kikerülő fiatalok körében, nagyobb az esély a bűnözésre is.
A roma fiatalok közel kétharmada korai iskolaelhagyó
Másik jelentős probléma, hogy a legfrissebb KSH adat szerint a roma fiatalok körében 3 év alatt 57-ről 63 százalékra növekedett a lemorzsolódás aránya. Az LMP politikusa, Kanász-Nagy Máté szerint ez azzal lehet összefüggésben, hogy lehetnek olyan szociális nehézségek, például a korai iskolaelhagyók jelentős része él olyan településeken, ahol anyagi okokból jóval kevesebb a szolgáltatás, jóval kevesebb az önkormányzat lehetősége és jóval több a nehéz anyagi helyzetben lévő család. Ezek együttesen okozhatják ezt a növekedést.
Az LMP képviselője szerint, ha nem is tudatosan, de több helyen is jelen van Magyarországon a szegregáció. Kanász-Nagy Máté úgy fogalmazott, hogy
már a bölcsödei vagy óvodai elhelyezés tekintetében észrevehető. Ugyanígy az általános iskolába és a gimnáziumokba való bekerülésnél is mind ott vannak a szelekciós mechanizmusok, amelyek nem 20, hanem már legalább 50 éve jellemzőek a magyar iskolai rendszerre.
Kanász-Nagy Máté hozzátette, hogy látens szegregációs mechanizmusokról lehet beszélni idehaza, ami sajnos egyre jobban erősödik hazánkban.