Eldorádó a Király utcában

Fotó: Várdai Gábor/Alfahír

Az aranykincsek mellett érdekes ismeretterjesztő anyagokkal is találkozhat az érdeklődő, ha meglátogatja Az Inkák Aranya kiállítást. A dél-amerikai indiánok birodalmának bukását az az arany okozta, mely nekik kultikus értékkel bírt, de a hódító európaiak csak a gazdagságot látták benne. Lapunk a kiállítás sajtónyilvános megnyitóján járt.

Kedden este nyitotta meg kapuit a sajtó előtt, szerda óta pedig a nagyközönség is látogathatja Az Inkák Aranya című nagyszabású kiállítást a budapesti Komplexben. Lapunk a keddi megnyitón járt, ahol Kulcsár Edina és Azurák Csaba voltak a rendezvény házigazdái. Ismertették, a kiállítás egy különleges, zárt civilizációt mutat be, akik a kerék és az írásbeliség ismerete nélkül is több ezer évig voltak Közép- és Dél-Amerika urai. Az arany – az európai emberrel ellentétben – számukra nem a gazdagságot, hanem a Napot jelentette. Az inka uralkodók a Naptól származtatták magukat, aranykincseik pedig azt jelképezték, hogy ők a Nap gyermekei.

Viliam Duris, a kiállítást szervező JVS Group tulajdonosa kiemelte, Az Inkák Aranyának Budapest az európai premiere, ekkora kincs pedig még sosem volt kiállítva a kontinensen. Hangsúlyozta, ez a gyűjtemény, melyet a perui Mujica Gallo alapítvány által működtetett Aranymúzeum bocsátott a szervezők rendelkezésére, a világ legnagyobb aranykincsgyűjteménye (nagyságrendileg a Peruban összeállított múzeumi gyűjtemény harmada). A Budapesten kiállított nemesfém kincsek értéke körülbelül 3 milliárd forintra tehető.

Bánki Dániel, a JVS Group Magyarország ügyvezetője a megnyitón arról beszélt, hogy eseményeikre – így korábban a Titanic, a Body, A Világ Múmiái és most Az Inkák Aranya kiállításra is – a lehető legmagasabb szintű oktatási és élményanyagot kívánják elhozni. Barna András, a rendezvény kurátora pedig hangsúlyozta, nemcsak a legszebb, legjobban kidolgozott aranytárgyakat, hanem a hozzá kapcsolódó kultúrát is bemutatják az érdeklődőknek.

Ennek a kultúrának egy megmaradt pici néprajzi szeletéből a megnyitón részt vevők részesültek: egy perui táncos, Juan Carlos Solier tradicionális inka néptáncát csodálhatták meg. A számos akrobatikai elemet is felvonultató bemutató valóban látványos volt, a megjelentek ilyen előzmények után tekinthették meg a tárlatot.

Aki azonban arra számít, hogy a kiállítótérbe lépve végig csillogó-villogó aranytárgyak között sétálhat, az csalódni fog. Az Inkák Aranya kiállítás ugyanis nemcsak egy időben már letűnt és földrajzilag is távol eső civilizációt mutat be, mely szinte felfoghatatlan a mai európai ember számára, de az andoki zóna korábbi kultúráiba is bepillantást enged. Így olyan, akár a Krisztus előtti évszázadokból származó kerámiaszobrok is a produkció tárgyát képezik, melyek jóval megelőzték az inkák szó szerint és átvitt értelemben vett aranykorát.

Így dióhéjban összefoglalják azt, hogyan népesült be az amerikai kontinens Alaszkától fokozatosan egészen a Tűzföldig, rövid összefoglalót is kapunk arról, hogy az egyes észak-, közép-, illetve dél-amerikai régiókban élő indián népcsoportok hogyan éltek. Az inka kultúra természetesen kiemelt szerepet kap a kiállításon – annak ellenére, hogy (ahogy az egyik ismeretterjesztő tablón felhívják a figyelmet) erre vonatkozó tudásunk meglehetősen hiányos, csupán a XV. század derekától állnak rendelkezésre történeti bizonyítékok. Ekkorra tehető az Inka Birodalom kiteljesedése, hogy azután 1532-ben Francisco Pizarro hódításával elinduljon a hanyatlás, majd a szinte teljes megsemmisülés felé.

Pizarróék – ahogy más konkvisztádorok is – Eldorádót, a mesebeli gazdagságú földet keresték, és bár nem gondolták, hogy az Inka Birodalomban rábukkantak, az arany az indián törzs vesztét okozta. Ők ugyanis nem kincsként tekintettek a nemesfémre, hanem kultikus anyagként: úgy vélték, az arany Pachamamának (Földanyának) a testében érlelődik, melyeket az áradások után ad át nekik. A Napot az arany, a Holdat az ezüst jelképezte, ezek testesítették meg az istenek hatalmát, így használatuk, viselésük is az istenekhez közel állókat, azaz az állami és vallási vezetőket, nemeseket illette meg. Ezeket szigorú előírások szabályozták. Az ékszerekre jellemzően mozgó fémdarabokat is aggattak, ezek csilingelése segített távol tartani az ártó szellemeket.

Az európai hódítók azonban természetesen a gazdagságot látták meg benne, és nemcsak leigázták és szinte teljesen elpusztították az Inka Birodalmat, de aranytárgyaik zömét is elvitték, majd beolvasztották. Így a fennmaradt javak – közte a most Budapestre érkezett kincsek is – főleg jól elrejtett helyekről, sírokból kerültek elő.

Különleges bánásmód

A tárgyakat elkísérte az Aranymúzeum igazgatója, valamint speciálisan kiképzett műkincsvédelmi szakemberek, akik nélkül egy métert sem tehetnek a leletek – mondta Oláh Zsuzsanna, a JVS Group Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatója. – A tárgyakhoz kizárólag a futárok érhetnek, ők is csak speciális kesztyűben, hiszen egyik-másik tárgy 2600 éves, így a legapróbb nyomás vagy az ujjak zsírossága is kárt tehet bennük – tette hozzá.

Az inka kincsek két napig „akklimatizálódtak”, mely során folyamatosan ellenőrizték a levegő hőmérsékletét és páratartalmát. Utóbbinak, hogy a kincsek ne sérüljenek, folyamatosan 50 százalék körül kell lennie.

A kiállítás bemutatja azokat a növényeket és állatokat is, melyek a hódítások révén kerültek Európába. A gyermekeket a tablókon egy inka kisfiú kíséri végig a Komplexben, a kijárat előtt pedig egy elsősorban nekik, de a felnőttek számára is érdekes élmény adatik:

VR-szemüveg és egy kontroller segítségével virtuálisan is bejárható Machu Picchu, a világhírű inka romváros is.

Az Inkák Aranya kiállításon az igazi kincs nem feltétlenül az arany halotti maszk vagy a különféle ékszerek. Laikusként úgy véljük, az inka nép életmódja, szokásaik, társadalmának hierarchiája fontos tudásanyagot hordoz. Az aranykincsek ugyanis visszakerülnek Peruba, de a megszerzett tudás az arra fogékonyak számára ér annyit, mint az arany.

A tárlat a Komplexben (1061 Budapest, Király utca 26.) látogatható meg minden nap reggel 9 és este 8 óra között (a jegypénztár reggel fél 9-től este fél 7-ig tart nyitva, a kiállítótérbe is eddig lehet belépni).

A kiállításról bővebb információt a rendezvény weboldalán, valamint a Facebookon találnak.

(Fotók: Várdai Gábor/Alfahír, videó: Illyés Zoltán/Alfahír)

Fotó: Várdai Gábor/Alfahír
Fotó: Várdai Gábor/Alfahír
8
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. november 14. | 12:23
Kivéve, ha török vagy ukrán vendégmunkásokról van szó. Vagy esetleg az arabok fizetnek érte.
sss
2019. november 14. | 11:17
Az útkezelő kamerája felvette a balesetet.
sss
2019. november 13. | 20:15
Gyöngyösi Márton kemény 3 órát jósol neki.
sss
2019. november 13. | 18:12
Steinmetz Ádám javaslata szerintük nem elég kidolgozott és "nincs összhangban az olimpiai eszmével".