Az Iránytű Intézet adataiból kiderül, hogy a pártot választani tudók körében a Jobbik stabilan őrzi a Fidesz mögötti második helyet. A közvélemény-kutató szerint 6 párt delegálhatna képviselőt az Európai Parlamentbe.
Az elemzésben egyébként kitérnek arra, hogy az EP-választás speciálisabb, mint amilyen a tavalyi országgyűlési volt. A választási részvétel vélhetően jelentős mértékben elmarad majd a tavalyi országgyűlési választás 70 százalékos értékétől, ezért a pártok eredményét nagyban befolyásolja majd, hogy bizonyos társadalmi csoportok (például fiatalok, kisvárosokban élők), vagy éppen a meglévő szavazótáboruk milyen aktivitást mutat. Nagy különbségeket okozhat, ha egy párt potenciális szavazóinak fele, vagy akár 90 százaléka vesz majd részt a választáson.
Elsőre talán nehezen magyarázható, de a kormánypártok támogatottsága nagyjából megegyezik a tavaly áprilisi belföldi eredményükkel, körülbelül 2,6 millió fős a Fidesz-KDNP tábora. 9 százalékkal a Jobbik második, melyet 5-5 százalékkal az MSZP és a DK követ; a választásokon a szocialistákkal közösen induló Párbeszéd egy százalékon áll a teljes népességen belül. A Momentumnak 4, az LMP-nek 3, illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak 3 százalék mérhető. A Mi Hazánk és más pártok támogatottsága 1-2 százalék.
A biztos pártválasztók köre tisztább képet nyújthat: itt a Fidesz-KDNP 50 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a Jobbik 14 százalékon áll. A DK 8 százalékra mérhető, az MSZP 7-re, a Momentum 6-ra. A parlamenti küszöb környékén mérhető az LMP (5 százalék), illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (4 százalék). A Mi Hazánk 2 százalékon áll, egyéb pártokat további egy százalék támogat.
Ha ez lenne a jövő vasárnapi választás végeredménye, a mandátumkalkulátor számítása szerint a Fidesznek 12, a Jobbiknak 3, az MSZP-P-nek, illetve a DK-nak 2-2, az LMP-nek és a Momentumnak 1-1 képviselője lenne Brüsszelben.