A mai napig nincs olyan nemzetközi egyezmény, ami lehetővé tenné a nemzetek feletti multik büntethetőségét

corporation

A 29. Zöld Civil Országos Találkozó keretén belül péntek délelőtt tartottak egy beszélgetést "A szabadkereskedelmi egyezményektől a szolidáris gazdaságig" címmel (ezt a Magyar Természetvédők Szövetsége - MTVSZ, a Védegylet, és a HAND szervezte), amely egyrészt a TTIP-pel, illetve az ismételten elindult EU-Egyesült Államok közti kereskedelmi tárgyalásról szólt, másrészt egy megoldási javaslatot is bemutatott.

Vissza tudjuk-e szerezni Európát, vagy a multik játékszere marad?

Egy olyan szörnnyel küzdenek az európai polgárok, mint Héraklész Hydrája, hiába csapják le az egyik fejét, kinő helyette kettő másik - így fogalmazott a német Pia Eberhardt, nemzetközi kereskedelem és befektetéspolitika szakértő (a Corporate Europe Observatory munkatársa) a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Hand Szövetség, valamint a Védegylet közös, "A Birodalom visszavág?

A témának külön aktuálissal szolgált, hogy a magyarországi EP-választáson csúnyán leszerepeltek a rendszerkritikus pártok, sőt, a hazai zöldpolitika egészen nehéz, már-már kilátástalan helyzetbe került, miközben a neoliberális gazdaságpolitikát követő, a szabadkereskedelmi egyezményeket támogató erők már nemcsak a kormánypártokban, hanem az ellenzéki oldalon is előre törtek.

Ismert, az Egyesült Államok és az Európai Unió között felújított kereskedelmi tárgyalások egyik előzménye az volt, hogy Washington büntetővádja már az európai autóipar gazdasági érdekeit is sértette, és bár a Bizottságnak elviekben nincs mandátuma az európia mezőgazdaságról tárgyalnia, de az Egyesült Államok már régóta szorgalmazza, Brüsszel nyissa meg a piacait a gén-, vagy hormonkezelt agrártermékek előtt (valójában a német autóipari és az észak-amerikai mezőgazdasági lobbi meccsel egymással).

Az Európai Bizottság egy másik törekvése, hogy TTIP-ben, és a CETA-ban is felfüggesztett befektető-állam közti vitarendezési mechanizmust új köntösben ugyan, de megvalósítsa - az úgynevezett Multilaterális Befektetői Bíróság (MIC) létrehozása mellett lobbiznak egy ideje, amely lényegében intézményesített fórumot biztosítana az óriáscégeknek, hogy azok a befektetéseik védelmében perelhessék a nemzetállamokat.

Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője egyébként most is hangsúlyozta, ezek a szabadkereskedelmi egyezmények nem a vámok, hanem a nem vámjellegű korlátok felszámolását célozzák meg. A multik érdeke, hogy azonos legyen a szabályozás szintje az Atlanti-óceán mindkét partján - azaz, ha az Egyesült Államokban nem tiltott a GMO, vagy épp a hormonkezelt szarvasmarha, akkor ne legyen ilyen irányú moratórium az európai piacon sem.

Az offshore bírósági rendszer viszont már nem is annyira a jövő: az elmúlt évtizedekben több mint 700 alkalommal pereltek be nemzetállamokat multinacionális cégek az elmaradt profitjuk okán (Magyarország ellen is több per zajlik a WTO előtt), komoly iparág épült ki erre, sőt már olyan befektetői csoportok is vannak, amelyek megfinanszírozzák ezeket az eljárásokat, és a multi által kiperelt összegből aztán jutalékot kapnak.

Ugyanakkor a másik irányban ez már nem működik ilyen hatékonyan, ezek a perek igen költségesek, és a kormányok inkább nem hoznak olyan jogszabályokat, amelyekkel keresztbe tennének a vállalatoknak, így megspórolják az eljárások díjait.

Ezzel a mechanizmussal tulajdonképpen extra, különleges jogot biztosítanak a multiknak, a külföldi befektetőknek, hogy bepereljenek országokat. Annak ellenére, hogy most már 3000 kereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodás létezik különböző országok és térségek között, a mai napig nincs egyetlen olyan nemzetközi, kötelező hatályú megállapodás, amely lehetővé tenné, hogy a nemzetek feletti vállalatokat elszámoltathatóvá, büntethetővé váljanak. A multik a mai napig büntetlenül megússzák az általuk elkövetett emberjogsértéseket, környezetpusztításokat - fogalmazott előadásában Fidrich Róbert.

A megoldás lehet a kötelező erejű ENSZ-egyezmény, amelynek egyik célja, hogy

az emberi jogokat a vállalati jogok fölé helyezze - lényegében hangsúlyozná, és szankcionálhatóvá tenné a multinacionális vállalatok jogsértéseit.

A Világszervezet szintjén zajló tárgyalásoknak 2019 októberében már az ötödik állomása lesz. Jellemző, hogy ezeken - bár tehetnék -, de önállóan nem képviseltetik véleményüket a tagállamok, nem szólalnak fel, a mandátumukat Brüsszelre bízzák, a Bizottság pedig látványosan akadályozza az egyezmény létrejöttét. Az EU 2014-ben a kezdeményezés ellen szavazott, 2015-ben nem képviseltette magát, a következő években pedig blokkolni próbálta a munkát, ennek ellenére a tavalyi kormányközi ülésen elfogadták a kötelező erejű ENSZ-egyezmény zéró tervezetét.

Fidrich Róbertet arról kérdeztük a beszélgetést követően, hogy az EP-választások tükrében mennyire változhatott meg az EU szabadkereskedelemmel, és multikkal kapcsolatos politikája.

A programvezető elmondta, igyekeznek rendszeresen egyeztetni a külügyminisztériummal az ENSZ-egyezmény támogatásával kapcsolatban. Úgy látja, hogy az Orbán-kormány – legalábbis elvi szinten – támogatja a törekvést. Előrelépésnek nevezte azt is, hogy a korábbi évekkel ellentétben, 2018-ban képviseltette magát a kormányközi ülésen a magyar diplomácia, bár nem szólaltak fel ők sem. Az MTVSZ értesülése szerint 2019-ben az Európai Bizottság nem tervezi, hogy ott legyen az ötödik tárgyalási fordulón.

Ebből a szempontból még fontosabb, hogy tagállam szinten nyomást tudjanak gyakorolni a civilek a Bizottságra és a Tanácsra - közölte.

Annak ellenére, hogy Magyarországon ez nem sikerült, de az Európai Parlamentben megerősödtek a Zöldek, és mivel a Néppárt és a szocialisták létszáma csökkent, a (kényelmes) többséghez szükség lesz egy harmadik erő bevonására. Ezek lehetnek azonban a Liberálisok is, ebben az esetben viszont ezen a téren sok jóra nem lehet számítani a kereskedelempolitika tekintetében.

Fidrich Róbert abban reménykedik, hogy az új összetételű parlament és Bizottság támogatni fogja a formálódó ENSZ-egyezményt. A civilek addig is azon dolgoznak, hogy a január 22-én elindult „Jogokat az embereknek, szabályokat a vállalatoknak! – Stop ISDS!” európai petíción több millió aláírás gyűljön össze, ne  valósuljon meg a MIC-bírósági rendszer, és hogy fel tudják számolni a multik büntethetetlenségét – fogalmazott.