Együttműködött a kommunistákkal a Veritas főigazgató-helyettese, Ungváry ezért mondott fel

Marinovich Endre

Marinovich Endre, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgató-helyettese a kommunista állambiztonság úgynevezett „hálózaton kívüli társadalmi kapcsolata” volt – tárta fel Ungváry Krisztián történész, aki az Országos Széchényi Könyvtár alól a Veritas alá betagolt 1956-os Intézet munkatársa – volt csütörtökig. Ekkor ugyanis bejelentette, felmond. Telefonos érdeklődésünkre aznap a történész azt mondta, az Átlátszón jelenteti meg következő tanulmányát, abból meg fogja érteni mindenki az indokait.

A tényfeltáró portálon meg is jelent A diktatúra banalitása – Marinovich Endre és az állambiztonság című tanulmány, mely a Veritas második emberének állambiztonsági kapcsolatait tárja fel. Ungváry szerint még most sem késő tiszta vizet önteni a pohárba annak érdekében, hogy kiderüljön az ország mai közszereplőinek múltja.

A múlt bevallása szünteti meg a diktatúra továbbélését, vágja el a zsarolhatóság és megfélemlíthetőség lehetőségeit

– írja Ungváry a bevezetőben. Emlékeztet, Marinovich nemcsak a Veritas főigazgató-helyettese, de 1991 és 1994 között Antall kabinetfőnöke is volt, ezek közül

külön-külön bármelyik elegendő indok arra, hogy megvizsgáljuk szerepét a pártállami időszakban.

Hozzáteszi,

tudományos szempontból pedig felmerül az összeférhetetlenség kérdése is, amennyiben jelenlegi, az „igazság” feltárására irányuló (ámde az állambiztonság működését vizsgálni nem akaró) igyekezete nem hozható közös nevezőre az állambiztonsággal folytatott kapcsolatával. Súlyosbító tényező, hogy utóbbi körülmény eddig nem volt nyilvános, tehát vele szemben potenciálisan zsarolási alapként is szolgálhatott volna.

Ungváry megjelenés előtt elküldte a kéziratot Marinovichnak is, akinek észrevételeit az Átlátszó ugyancsak közli.

Ungváry kiemeli, a törvény értelmében Marinovich nem minősül „ügynöknek”, vagyis állambiztonsági hálózati személynek. A történész szerint a rossz ügynökdefiníció

tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a társadalom szembesülhessen a pártállami rendszer elnyomó apparátusának ezen részletével.

Mindez teljesen félrevitte az ezzel kapcsolatos társadalmi diskurzust, és mind a mai napig súlyos károkat okoz az élet különböző területein – olvasható Ungváry tanulmányában.

Ungváry Krisztiánnal március végén készítettünk interjút, melyet itt olvashatnak:

Ungváry Krisztián: 1989 után még tíz éven át zajlott az állambiztonsági iratok ledarálása | Alfahír

Mikor lesz nyilvános az 1990 előtti ügynöklista? Egyáltalán, mit jelentett „ügynöknek" lenni a diktatúra idején? Miért nem lehet Magyarországon senkiről leírni, hogy együttműködött az állambiztonsággal, ha tudjuk, hogy sok ezer ilyen ember volt? Hogyan győzzük meg Átlag Bélát, hogy harminc évvel a rednszerváltás után ez még fontos ügy?

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss