Mától Kárpátalján börtön járhat egy rosszul leírt ukrán szóért, vagy egy magyar nyelvű ünnepségért

Mától Kárpátalján börtön járhat egy rosszul leírt ukrán szóért, vagy egy magyar nyelvű ünnepségért

Hatályba lépett kedden a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény, amely előírja, hogy miden állampolgár köteles beszélni az ukránt mint állama hivatalos nyelvét.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény értelmében a jogszabály rendelkezéseinek zöme a kihirdetésétől számított két hónap elteltével, azaz július 16-tól lépett hatályba, viszont az a norma, amely nyelvvizsgához köti az ukrán állampolgárság megszerzését, csak két év múlva - fűzte hozzá az UNIAN ukrán hírügynökség. A gordonua.com hírportál kiemelték még, hogy a nyomtatott sajtótermékeknek az idegen nyelvű mellett ukrán változatban való megjelentetésére 2 és fél év, helyi, azaz nem országos terjesztésű kiadványok esetében pedig öt év türelmi idő van a törvényben. Az internetes kiadványok ukrán nyelvű változattal csak 2022. július 16-tól lesznek kötelesek megjelenni. 

A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a

magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Az abszurd törvény betartásának ellenőrzésére "nyelvőrséget" állítanak fel. A ceausescu-i Románia legszebb napjait idéző szabályokból a Magyar Hírlapban Fedinec Csilla, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa csemegézett: 

  • Az új hatóság büntetheti az ukrán helyesírási szabályok "szándékos megsértését" (sic!), de még az "ukrán nyelv vulgarizálását" is.
  • A nem ukrán eredetű neveket még az útlevelekben sem lehet feltüntetni majd eredeti formájukban
  • A kisebbségek felé kifejezetten fenyegető üzenet, hogy a törvény második pontja szerint "minden állampolgárnak kötelessége ismerni az ukrán nyelvet."
  • Minden kiadó, sőt, könyvesbolt termékeinek legalább felerészben ukrán nyelvűnek kell lennie. 
  • Minden, nem ukránul kiadott sajtóterméket ugyanakkora példányszámban ki kell adni az államnyelven is – akkor is, ha kifejezetten a kisebbségeknek szánt lapokról van szó. 
  • A nem ukrán nyelvű honlapokat ukránul is elérhetővé kell tenni - akkor is, ha kifejezetten kisebbségi hírportálokról van szó.
  • Minden egyes nyilvános rendezvényt ukrán nyelven kell megtartani, vagy biztosítani a szinkrontolmácsolást – akkor is, ha egyetlen ukrán sincs jelen. 

E szabályok megszegése 

akár börtönnel is büntethető. 

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt.

A Jobbik áprilisban "felháborítónak és az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek" nevezte a nyelvtörvényt, és leszögezték:

"Mindaddig, amíg Kijev nem vonja vissza a kárpátaljai magyarság mindennapi életét súlyosan korlátozó jogszabályokat, indokoltnak látják Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozásának blokkolását." 

A jogtipró törvényt határozottan elítélte a magyar kormány is. 

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.