13-szorosára emelkedhet a 2022-es, magyar-szlovák rendezésű kézilabda Európa-bajnokságnak is otthont adó Veszprém Aréna bővítésének költsége, vette észre az Index a város fideszes polgármesterének, Porga Gyulának egy korábbi előterjesztésében. A csarnok befogadóképességét akarják 5 ezerről 8,5 ezer fősre emelni, a 39 milliárd forintos tétel azonban még a környező infrastruktúra fejlesztésével együtt is döbbenetesen nagy összeg lenne. Összehasonlításul: a Ferencváros stadionja 15 milliárd forintból épült fel, itt pedig 39 milliárdból csak egy 3500 fős bővítést végeznének.
Persze kérdés, hogy a bővítés itt is úgy fog-e végződni, mint a Puskás Ferenc Stadion esetében, amit eleinte felújítani akartak, majd végül teljesen ledózeroltak, a költségek pedig a kezdeti 35 milliárd forintról 190 milliárdra emelkedtek.
A Nemzeti Sport ugyanis tavaly decemberben Bardóczy Gáborra, a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság kormánybiztosára hivatkozva még arról írt, hogy
„Gyakorlatilag a legfelső karéjt és a tetőszerkezetet elbontják, és egy következő szint kerül ráépítésre. Bent a lelátórészeket teljes mértékben elbontják, kicsit szélesítik a pályát, és meredekebbek lesznek a lelátók. Illetve lesz egy oldalirányú bővítés, ahol most a VIP-szektor található, annak a résznek az eltolása történik meg, hogy beférjen nyolc és fél ezer ember”.
Mit jelent ez? Nagyjából azt, hogy ha az épületnek lebontják a tetejét, majd teljesen kibelezik, talán csak a falak maradnak meg, de gyakorlat ilyenkor inkább az szokott lenni, hogy borítanak mindent. Szomorúbbá és felelőtlenebbé teszi ezt a beruházást a tény, hogy
Az Index azt írja, hogy a 39 milliárdos összeg számításairól nem sokat tudhattak meg, miután az önkormányzat a kormány felé mutogatott, mondván az állami fejlesztés, amelyért a kormány felel, a szakpolitikai felelős pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Annyit azért közöltek, hogy a 39 milliárdos összeg egy megvalósíthatósági tanulmányon alapul, de ez egyelőre csak egy javasolt tartalom, nincs végleges döntés. Veszprém város pedig sem a műszaki tartalomba, sem a költségekbe nem szól bele, őket mindössze a funkcionalitás érdekli, hogy a városnak később is haszna lehessen a beruházásból.
És bár a közel negyvenmilliárd forint még „csak” egy tanulmány eredménye, aligha várható az összeg racionalizálása, miután a kormány egy pillanatok alatt megszavaztatott törvénnyel szabad kezet adott több leendő, nagyszabású rendezvény megszervezésére is.
Lapunk még márciusban szúrta ki, hogy az Országgyűlés a benyújtástól számított, mindössze 42 óra múlva megszavazott egy olyan törvényt, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 2020-as Dubaji Világkiállítás, a 2019-es World Urban Games játékok, valamint a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság sikeres megrendezése érdekében nyújtott be.
A törvény lényegében kiveszi a hagyományos közbeszerzési eljárások alól ezeknek a sporteseményeknek a rendezését, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására.
Ennek pedig része a kézilabda Eb veszprémi helyszínének kiépítése is, annak minden, már előzetesen is irreális elemével együtt.