Előállítottak egy hajléktalant Budapesten, mert az utcán élt

Hajléktalan
pixabay.com

Kedd este a rendőrség előállított a Nagyvárad térnél egy hajléktalan embert, majd fogdába szállították, jelenleg a Gyorskocsi utcában várja mai tárgyalását – írja a Mérce.

A tavaly október 15-én életbe lépett hajléktalantörvény megtiltja a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, magyarán a hatóságok szemében törvényt sért az, aki következetesen az utcán él a hajléktalanszállók igénybevétele helyett.

Az előállítást a BRFK sajtóosztálya is megerősítette a lapnak, közölve, hogy

„életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértése miatt intézkedtek a rendőrök.”

A tartósan utcán élő hajléktalanok előállítását a hangos tiltakozás övezte törvénymódosítás után csupán néhány esetben alkalmazta a rendőrség, de ezek után is előfordult, hogy a bíróság alkotmányellenesnek ítélte meg a törvényt, felfüggesztve az eljárásokat. Végül az Alkotmánybíróság másfél hónapja arról döntött, hogy nem alkotmányellenes a törvény.

Tavaly az Alfahír beszámolt a hajléktalanok ügyében felszólaló Magyar Szociális Fórum sajtótájékoztatójáról, melyben egy javaslatcsomagot ajánlottak a kormány figyelmébe a helyzet rendezésének érdekében. Ebben többek között arról is szó volt, hogy a hajléktalanszállók annyira zsúfoltak és koszosak – az ágyak rühesek és tetvesek-, hogy sok hajléktalannak még az utcán maradás is nagyobb biztonságot és komfortot jelent. Emiatt az érdekvédői álláspont az, hogy az otthontalanoknak előbb érdemi segítséget –valóban élhető szállókat- kell biztosítani, enélkül a közterületi tiltás hatástalan marad.

Ráadásul hiába a szabadságvesztéssel való riogatás, nem lehet véletlen az sem, hogy a szankciókat alig alkalmazzák: a magyarországi büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltak, emiatt –uniós irányelvekre alapozva- a rabok folyamatosan, "heringpénznek" nevezve futószalagon pereltek ki milliókat a magyar államtól, mígnem a kormány inkább általánosan bevezette a rossz körülmények miatti kompenzációt. Így a belügynek jól látható törekvésévé vált, hogy a lehető legkevesebb embert kelljen elzáratnia, ha más nem addig, míg fel nem épülnek az új börtönök.

Annyi tehát bizonyosnak tűnik, hogy akármilyen rendészeti fellépést is szorgalmaz a főváros a hajléktalanjelenséggel szemben, valójában az elzárással fenyegető törvénykezés inkább egy elméleti lufi, mintsem realitás.