Az Állami Számvevőszék szerint csökkenteni kell a béremelések ütemét

A 2016-ban megindult bérfelzárkózás jótékony hatással volt a gazdasági növekedésre, azonban a munka termelékenységének növekedési ütemét tartósan meghaladó béremelkedés kockázatokkal jár, ami alkalmazkodási kényszert teremt mind a versenyszféra, mind a közszféra számára a munkatermelékenység növelése és a hatékonyság javítása érdekében - idézi az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a gazdasági növekedés tényezőiről készített legfrissebb elemzését az MTI.

A számvevőszék honlapján szerdától olvasható tanulmány a 2008-2018 közötti gazdasági folyamatok elemzésével, a máig ható tendenciák azonosítása alapján a jövőbeni feladatokra vonatkozó következtetéseket igyekszik megfogalmazni.

Előre bocsátja, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott növekedési pályára állt. 2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 5 százalékkal nőtt, jelentős külkereskedelmi többlet keletkezett, és a felhalmozás meghaladta a GDP egynegyedét.

Az ÁSZ rámutat, hogy az elemzett időszakban a gazdasági növekedés üteme és a külkereskedelmi egyenleg változása között fordított összefüggés állt fenn: amikor a bruttó felhalmozás jelentősen nőtt, akkor a külkereskedelmi egyenleg számottevően romlott, de a külkereskedelmi egyenleg mindig aktívumot mutatott.

Az elemzés szerint a háztartások megtakarítási hajlandóságában 2016-tól lényeges változás állt be:

2015-re a devizahitelesek kényszer-hiteltörlesztése befejeződött, a lakossági beruházások élénkülnek, a háztartások egyre több hitel vesznek fel, és fogyasztásuk dinamikusan nő.

E változások következtében a háztartási szektor már kevésbé képes hozzájárulni a külkereskedelmi többlet finanszírozásához. Ez az egyik olyan tényező, amelyet a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szempontjából figyelembe kell venni - hangsúlyozza a tanulmány.

Ezért a külkereskedelmi egyensúly megőrzése azt kívánja meg, hogy a közszféra túlköltekezése megszűnjön

- mutat rá az ÁSZ.

2016-tól kezdve a keresetek dinamikusan nőttek, ami hozzájárult a háztartások fogyasztásának és felhalmozásának az emelkedéséhez. Illetve szerintük

ez gyengítette a külföldi munkavállalás vonzerejét is.

Az eddigi béremelkedések  bérfelzárkóztatásnak tekinthetőek, ezért nem veszélyeztették a magyar gazdaság versenyképességét. A jövőre nézve azonban kockázatot jelent, ha az átlagkeresetek növekedése tartósan meghaladja a munka termelékenységének az emelkedését, mivel ez együtt jár a fajlagos munkaerőköltségek emelkedésével, az inflációs nyomás erősödésével, az importcikkek iránti kereslet bővülésével.

Ez utóbbi két hatást a lakossági megtakarítások ösztönzésével - például a kamatbevételek adójának mérséklésével vagy elengedésével - lehet ellensúlyozni - áll az elemzésben.

A fajlagos munkaerő-költségek növekedése alkalmazkodási kényszert jelent.

"Magyarország versenyképességének kulcskérdése a termelékenység növelése. A munkabérek dinamikus növekedése éppen erre ösztönöz"

- szögezi le az elemzés. Egyfelől a munkaerő a magasabb béreket megfizetni tudó, azaz termelékenyebb munkahelyek felé áramlik, másfelől kifizetődővé teszi a munkaerő technikával történő helyettesítését. Az elmúlt tíz évben a nem pénzügyi vállalkozások nettó hitelnyújtókká váltak, következésképpen komoly forrásokkal rendelkeznek a szükséges beruházásokhoz.

Az ÁSZ elemzése azt is bemutatja, hogy

a közszféra béreinek dinamikus emelése rontja a költségvetés egyensúlyi helyzetét, viszont visszafogott béremelés esetén folytatódna az elvándorlás.

Következésképpen a költségvetési szférában is a hatékonyság javításával szükséges megteremteni a bérfelzárkóztatás folytatásának fedezetét.

"Hosszabb távon a közszférában is a technikai, technológiai fejlesztések, a digitalizáció teremti meg a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésének feltételeit"

- állapítja meg a számvevőszék.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. szeptember 16. | 21:20
Magyarországon évente 1,4-1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba, s ezeknek csak töredékét, csupán 7-8 százalékát dolgozzák fel újra; a PTE így "intézményi szinten is támogatja a környezettudatosságot" a döntéssel.