Az iskolakezdés ellenére több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből

Az iskolakezdés ellenére több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből

Egy héttel az iskolakezdés előtt ideje számot vetni arról, hogy milyen változások várhatóak az új iskolai tanévtől. A kormány július elején a köznevelési törvény tekintetében több módosítást is megszavazott.

Mint ismert, a törvénymódosító javaslatok szerint többek között megszüntetnék a magántanulói jogviszonyt, nem szólhatnának bele a szülők és a tantestületek az igazgatók kinevezésébe, bevezetik az óvodaszigort, illetve a tankönyvellátást is szabályozná a kormány.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás szerint azonban legalább 2 pozitívum is felsorolható a módosítások következtében. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetői mostantól ténylegesen munkaidő-kedvezményt kapnak, másrészt a gyakornoki idő tartama 1 évre csökkent.

„Azonban több ponton is aggályos a köznevelési törvény módosítása”

– teszi hozzá a PDSZ elnöke.

Óvodaszigor

Bevezetik szeptembertől az óvodaszigort, amelynek értelmében eltörlik a rugalmas iskolakezdést. Ezután minden gyermeket, 6 éves kortól kipenderítenek az óvodákból. Ha valamely gyermek erre még nem alkalmas, arról kizárólag szakmai bizottság dönthet.

Ezzel ugyanakkor az a gond, hogy a korábbi rendszert éppen azért alakították ki, hogy a szakbizottságoknak ne kelljen foglalkozniuk olyan esetekkel, amikor minden komplexebb vizsgálat nélkül meg lehet állapítani, hogy a gyermek javát szolgálja-e, ha még egy évet az óvodában tölt.

Azonban mostantól a szakszolgálatok döntenek, ahol a legnagyobb probléma az, hogy a munkaerőhiány miatt rendkívül leterheltek. Ennek következtében félő, hogy több gyermek is úgy kerül idő előtt iskolába, hogy még arra nem alkalmas.

Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.
.

 

Véleményezési jog

Szeptembertől zárttá teszik az oktatási intézmények igazgatói kinevezését is. Korábban a döntés előtt, ki kellett kérni az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás emlékeztetett, hogy a rendszerváltás idején, a nevelőtestületnek együttdöntési joga volt, de ezt néhány év alatt megszüntették. Azóta elvették a szakszervezetek, és az érdekvédelmi képviseletek véleményezését is. Tehát mostanra értünk körbe.

„Gyakorlatilag ezzel megszabadultak attól a helyzettől, hogy az iskola és a szülői közösség bármilyen módon is beleszólhasson abba, hogy kit neveznek ki az adott oktatási intézmény élére”

– mutatott rá Szűcs.

Emlékezetes eset volt évekkel ezelőtt a debreceni példa, amikor is a közkedvelt, diákok, tanárok és szülők által is támogatott igazgatónak mennie kellett, mert a helyére a tankerület egy fideszes önkormányzati képviselőt nevezett ki. Rózsavölgyi Gábor pályázatát első körben indoklás nélkül utasította el a tankerület, miközben korábban minden szakmai fórum, továbbá a tantestület, a szülők és a diákönkormányzat is támogatta. Végül kiderült, hogy az oktatásért felelős államtitkár, Bódis József vétózta meg a pályázatát, cserébe pedig egy kormányhoz hű személyt nevezett ki.

Magántanulói rendszer

Szeptember elsejétől a magántanulói státusz is megszüntetésre kerül. Helyette egyéni munkarendet kérhetnek a szülők a gyermeknek. A döntés legalább 8 ezer gyermeket érint.  

A módosítás szerinti egyéni munkarend, a magántanulói és a mindennapos iskolába járás között lenne/lehetne átmeneti megoldás. Azonban a jelenlegi állapotok mellett ez a javaslat, minden tekintetben átgondolatlan. Több SNI-s gyerek is kizárólag magántanulóként képes elvégezni az iskolát, ez a módosítás őket is nehéz helyzetbe sodorja. Ugyanis a mai közoktatás nem tudja azokat a feltételeket biztosítani, hogy minden sajátos nevelési igényű gyermekre megfelelő idő és szakember jusson.

Szűcs Tamás szerint

„Itt arról van szó, hogy a kormány átcímkéz egy feladatkört azért, hogy újra tudja osztani a lapokat. Ugyanis a következő egy évben át fogják vizsgálni, mind a 8 ezer magántanuló státuszát.”

Ezen felül az utóbbi években több magántanulói csoport és kezdeményezés is kialakult, mert nem voltak elégedettek a magyar közoktatás minőségével. Vélhetően ezeket a csoportokat is szeretné felszámolni a kormányzat.

Magániskolák

A magániskolákat sem fogja kímélni a kormányzat. Ugyanis innentől fogva, aki magániskolában tanul, annak kötelező fél évente vizsgát tennie az általános kerettantervből. Viszont az alternatív iskolák (pl. a jó oktatási színvonaláról ismert Waldorf) teljesen más tanterv alapján tanítanak.

A Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagja szerint a következő évtől mindenki a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerint kell vizsgáznia, még az alternatív iskoláknak is. Ezáltal viszont veszélybe kerültek ezen intézmények, ugyanis a szülők éppen azért választották őket, mert más tanrend alapján, de jó színvonalon tanították a diákokat. Másrészt pedig megfizethetőek voltak a középosztálybeliek számára is.

Azonban nem minden magániskola jár így, hiszen az utóbbi években több nemzetközi magániskolát is állami pénzből alapítottak, ahova egyébként előszeretettel íratják be pl. politikusok a gyermekeiket.

„Azon szülők gyermekei, akik megtudják fizetni ezeket a drága nemzetközi magániskolákat, azok tanulhatnak továbbra is alternatív tanrend szerint”

- jegyezte meg.

.

Pedagógushiány

Jelen adatok szerint még mindig rengeteg iskola keres tanárt. A Pénzcentrum portál összesítése szerint több mint 1000 pedagógus állást hirdetnek az interneten, de valójában a pedagógushiány még ennél is jóval nagyobb.

A PDSZ elnöke szerint nehéz tényszerű adatokat közölni a valódi munkaerőhiányról, de a becsült adatok szerint legalább 4-5 ezer ember hiányzik a pályáról.  

„Ráadásul a távozó pedagógusok nagy része augusztus második felében jelentette be, ha esetleg nem kíván tovább tanítani, így egyelőre rendkívül nehéz megsaccolni a hiány mértékét.”

A PDSZ elnöke elmesélte, hogy volt olyan intézmény, ahol a napokban 11 tanár is felmondott. Szűcs Tamás hozzátette, hogy akár több tízezer pedagógus is hiányozna a rendszerből, ha a jogszabályok általi megkívánt feltételeket betartanák idehaza. A 4 ezer fős létszámhiányban ráadásul nincsen benne az egyházi vagy az alapítványi iskolák esetleges munkaerőhiánya.

"Magyarországon kezdő tanári fizetésből esélytelen megélni"

A pedagógusképzésre bekerülő fiataloknak kevesebb mint fele jut el addig, hogy valóban tanári pályán folytassa - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból. A pályaelhagyás egyik legnagyobb oka az, hogy az elmúlt években a pedagógusbérek szinte alig növekedtek, szemben a versenyszférában dolgozók fizetésénél.