Mint ismert, a törvénymódosító javaslatok szerint többek között megszüntetnék a magántanulói jogviszonyt, nem szólhatnának bele a szülők és a tantestületek az igazgatók kinevezésébe, bevezetik az óvodaszigort, illetve a tankönyvellátást is szabályozná a kormány.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás szerint azonban legalább 2 pozitívum is felsorolható a módosítások következtében. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetői mostantól ténylegesen munkaidő-kedvezményt kapnak, másrészt a gyakornoki idő tartama 1 évre csökkent.
„Azonban több ponton is aggályos a köznevelési törvény módosítása”
– teszi hozzá a PDSZ elnöke.
Óvodaszigor
Bevezetik szeptembertől az óvodaszigort, amelynek értelmében eltörlik a rugalmas iskolakezdést. Ezután minden gyermeket, 6 éves kortól kipenderítenek az óvodákból. Ha valamely gyermek erre még nem alkalmas, arról kizárólag szakmai bizottság dönthet.
Ezzel ugyanakkor az a gond, hogy a korábbi rendszert éppen azért alakították ki, hogy a szakbizottságoknak ne kelljen foglalkozniuk olyan esetekkel, amikor minden komplexebb vizsgálat nélkül meg lehet állapítani, hogy a gyermek javát szolgálja-e, ha még egy évet az óvodában tölt.
Azonban mostantól a szakszolgálatok döntenek, ahol a legnagyobb probléma az, hogy a munkaerőhiány miatt rendkívül leterheltek. Ennek következtében félő, hogy több gyermek is úgy kerül idő előtt iskolába, hogy még arra nem alkalmas.
Véleményezési jog
Szeptembertől zárttá teszik az oktatási intézmények igazgatói kinevezését is. Korábban a döntés előtt, ki kellett kérni az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.
A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás emlékeztetett, hogy a rendszerváltás idején, a nevelőtestületnek együttdöntési joga volt, de ezt néhány év alatt megszüntették. Azóta elvették a szakszervezetek, és az érdekvédelmi képviseletek véleményezését is. Tehát mostanra értünk körbe.
„Gyakorlatilag ezzel megszabadultak attól a helyzettől, hogy az iskola és a szülői közösség bármilyen módon is beleszólhasson abba, hogy kit neveznek ki az adott oktatási intézmény élére”
– mutatott rá Szűcs.
Emlékezetes eset volt évekkel ezelőtt a debreceni példa, amikor is a közkedvelt, diákok, tanárok és szülők által is támogatott igazgatónak mennie kellett, mert a helyére a tankerület egy fideszes önkormányzati képviselőt nevezett ki. Rózsavölgyi Gábor pályázatát első körben indoklás nélkül utasította el a tankerület, miközben korábban minden szakmai fórum, továbbá a tantestület, a szülők és a diákönkormányzat is támogatta. Végül kiderült, hogy az oktatásért felelős államtitkár, Bódis József vétózta meg a pályázatát, cserébe pedig egy kormányhoz hű személyt nevezett ki.
Magántanulói rendszer
Szeptember elsejétől a magántanulói státusz is megszüntetésre kerül. Helyette egyéni munkarendet kérhetnek a szülők a gyermeknek. A döntés legalább 8 ezer gyermeket érint.
A módosítás szerinti egyéni munkarend, a magántanulói és a mindennapos iskolába járás között lenne/lehetne átmeneti megoldás. Azonban a jelenlegi állapotok mellett ez a javaslat, minden tekintetben átgondolatlan. Több SNI-s gyerek is kizárólag magántanulóként képes elvégezni az iskolát, ez a módosítás őket is nehéz helyzetbe sodorja. Ugyanis a mai közoktatás nem tudja azokat a feltételeket biztosítani, hogy minden sajátos nevelési igényű gyermekre megfelelő idő és szakember jusson.
Szűcs Tamás szerint
„Itt arról van szó, hogy a kormány átcímkéz egy feladatkört azért, hogy újra tudja osztani a lapokat. Ugyanis a következő egy évben át fogják vizsgálni, mind a 8 ezer magántanuló státuszát.”
Ezen felül az utóbbi években több magántanulói csoport és kezdeményezés is kialakult, mert nem voltak elégedettek a magyar közoktatás minőségével. Vélhetően ezeket a csoportokat is szeretné felszámolni a kormányzat.
Magániskolák
A magániskolákat sem fogja kímélni a kormányzat. Ugyanis innentől fogva, aki magániskolában tanul, annak kötelező fél évente vizsgát tennie az általános kerettantervből. Viszont az alternatív iskolák (pl. a jó oktatási színvonaláról ismert Waldorf) teljesen más tanterv alapján tanítanak.
A Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagja szerint a következő évtől mindenki a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerint kell vizsgáznia, még az alternatív iskoláknak is. Ezáltal viszont veszélybe kerültek ezen intézmények, ugyanis a szülők éppen azért választották őket, mert más tanrend alapján, de jó színvonalon tanították a diákokat. Másrészt pedig megfizethetőek voltak a középosztálybeliek számára is.
Azonban nem minden magániskola jár így, hiszen az utóbbi években több nemzetközi magániskolát is állami pénzből alapítottak, ahova egyébként előszeretettel íratják be pl. politikusok a gyermekeiket.
„Azon szülők gyermekei, akik megtudják fizetni ezeket a drága nemzetközi magániskolákat, azok tanulhatnak továbbra is alternatív tanrend szerint”
- jegyezte meg.
Pedagógushiány
Jelen adatok szerint még mindig rengeteg iskola keres tanárt. A Pénzcentrum portál összesítése szerint több mint 1000 pedagógus állást hirdetnek az interneten, de valójában a pedagógushiány még ennél is jóval nagyobb.
A PDSZ elnöke szerint nehéz tényszerű adatokat közölni a valódi munkaerőhiányról, de a becsült adatok szerint legalább 4-5 ezer ember hiányzik a pályáról.
„Ráadásul a távozó pedagógusok nagy része augusztus második felében jelentette be, ha esetleg nem kíván tovább tanítani, így egyelőre rendkívül nehéz megsaccolni a hiány mértékét.”
A PDSZ elnöke elmesélte, hogy volt olyan intézmény, ahol a napokban 11 tanár is felmondott. Szűcs Tamás hozzátette, hogy akár több tízezer pedagógus is hiányozna a rendszerből, ha a jogszabályok általi megkívánt feltételeket betartanák idehaza. A 4 ezer fős létszámhiányban ráadásul nincsen benne az egyházi vagy az alapítványi iskolák esetleges munkaerőhiánya.
"Magyarországon kezdő tanári fizetésből esélytelen megélni"
A pedagógusképzésre bekerülő fiataloknak kevesebb mint fele jut el addig, hogy valóban tanári pályán folytassa - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból. A pályaelhagyás egyik legnagyobb oka az, hogy az elmúlt években a pedagógusbérek szinte alig növekedtek, szemben a versenyszférában dolgozók fizetésénél.