Sneider: amit a kormány a magyar férfiakkal művel, az felér egy népirtással

Sneider Tamás és Makai Tibor

Egy felmérés szerint a magyar társadalom 76 százaléka támogatja, hogy negyven ledolgozott év után a férfiak is nyugdíjba mehessenek, ezzel a kérdéssel kötelessége foglalkozni a politikának – szögezte le keddi sajtótájékoztatóján Sneider Tamás. 

A Jobbik elnöke emlékeztetett: az MSZP-kormány korábbi intézkedései, illetve a Fidesz által 2011-ben bevezetett változtatások eredményeképpen 

ma Magyarországon Európa egyik legrugalmatlanabb nyugdíjrendszere van érvényben. 

Ennek értelmében szinte kivétel nélkül minden magyar férfinak 65 éves koráig kell dolgoznia, még a rokkant nyugdíjba vonulás lehetőségét is jelentősen megnehezítették. A szolgálati nyugdíjakat, a korengedményes, korkedvezményes nyugállományba vonulás lehetőségét pedig eltörölték. Holott vannak olyan, jelentős fizikai megterheléssel járó munkakörök, amelyeket 55 vagy 60 évesen már egyszerűen nem lehet elvégezni –szögezte le.

Hozzátette: sajtótájékoztatójukat azért tartják egy tűzoltóság előtt, mert ez tipikusan egy ilyen hivatás. 

„Elképzelhetetlen, hogy hatvan éves tűzoltók pillanatok alatt felérjenek akár a huszonkettedik emeltre is."

 - mutatott rá Sneider. 

Erre a tarthatatlan helyzetre válaszul követeli a Jobbik már 2014 óta, hogy a férfiak negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Hangsúlyozta: a magyar társadalom több mint háromnegyede megértette ennek szükségességét, így itt az ideje, hogy a kormány is belássa, hogy lépnie kell. 

 „Ki kell mondani: amit most a Fidesz művel a magyar lakossággal, a magyar férfiakkal, az gyakorlatilag egy népirtással ér fel" 

 - fogalmazott a politikus. Sneider szerint a kormány „halálba küldi” azokat a kőműveseket, mentősöket, rendőröket, tűzoltókat, katonákat, akik idősebb korukban már fizikálisan képtelenek ellátni feladataikat. 

A magyar férfiak közel 40 százaléka meg sem éri a nyugdíjkorhatárt, s, aki igen, azok közül is sokan csak pár évet tölthetnek pihenéssel

 - mutatott rá. 

Még aktuálisabbá vált a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása

A túlórák növelését célzó rabszolgatörvény az egyik utolsó csepp volt abban a bizonyos pohárban. Minden bizonnyal a kormány elszámíthatta magát, mert hosszú évek után először fordult elő, hogy országszerte (sőt, határokon túl is) tüntetések érték egymást. Ráadásul az ellenzéki pártok is készek voltak arra, hogy nézetkülönbségeiket félretéve egységesen lépjenek fel a civilekkel és a szakszervezetekkel együtt.

Megjegyezte:  a Jobbik által szorgalmazott rendszer Portugáliában és Horvátországban már működik, ezért hazudik a kormány, amikor azt állítja, hogy nincs európai példa erre. Sneider hozzátette: hamis az az érv is, amely a költségvetésre rótt túlságosan nagy terheket hangsúlyozza, hiszen valójában a Jobbik javaslata mindössze 160 milliárd forintból megvalósítható lenne. 

A politikus arra kéri a magyar választókat, októberben támogassák a Jobbikot, hogy minél nagyobb nyomást helyezhessenek a kormányra, hogy „ez az álom valóra válhasson."

Makai Tibor, nyugalmazott tűzoltó alezredes, a Jobbik nyugdíjas tagozatának elnöke jellemző példaként említette: 

„Ha Önök a tizedik emeleten állnak a lángok között, elképzelhető, hogy három, 60 éves, 35 kilóval megterhelt embertől várhatnak csak segítséget.”

Hozzátette: amikor a fegyveres testületek, illetve a rendvédelmi dolgozók ezt a hivatást választották, számos alkotmányos alapjogukról – a szabad mozgás, vagy az egyesülés jogáról -  kénytelenek voltak részben lemondani, többek közt ennek kompenzálására kapták meg a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. 

A Máltán hétfőn aláírt menekültelosztási egyezmény kapcsán az ellenzéki politikus kijelentette: 

a Jobbik bevándorlásellenes párt, így ellenzi a kötelező  elosztást is, mert az kedvezőtlen lehet Magyarország számára,

ahová "így is százezres nagyságrendben telepít be gazdasági bevándorlókat a kormány”