Még aktuálisabbá vált a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása

Mit kapunk, ha összeadjuk a jelenlegi nyugdíjkorhatár és a rabszolgatörvény hatásait? Egy agyonhajszolt, a végkimerülésig dolgoztatott elöregedő társadalmat. Ehhez jön még az elégtelen magyar bérhelyzet, ami az elvándorlás legnyomósabb oka. Semmiképpen sem egy kecsegtető jövőt vetít felénk hazánk állapota, az áhított osztrák életminőség, amit meg az Orbán-kormány vizionál, nemhogy közeledne, sokkal inkább távolodni látszik.

A túlórák növelését célzó rabszolgatörvény az egyik utolsó csepp volt abban a bizonyos pohárban. Minden bizonnyal a kormány elszámíthatta magát, mert hosszú évek után először fordult elő, hogy országszerte (sőt, határokon túl is) tüntetések érték egymást. Ráadásul az ellenzéki pártok is készek voltak arra, hogy nézetkülönbségeiket félretéve egységesen lépjenek fel a civilekkel és a szakszervezetekkel együtt. Ezrek vonultak utcára és a felfokozott hangulat csak az ünnepek kedvéért csitult el, de januártól újult erővel rajtoltak a tüntetések. Az érdekérvényesítés ugyanakkor szakpolitikai vonalon is elindult már tavaly decemberben.

Hatpontos munkavállalói minimum született

December 18-án több ellenzéki párt és szakszervezet részvételével kerekasztal-megbeszélést tartottak a Magyar Iparszövetség székházában, ahol előterjesztésre került egy Munkavállalói Minimumról szóló koncepció is.

„Noha a kormánypárti fejbólintó- és láblógató mamelukok által törvénytelenül megszavazott gyalázatos rabszolgatörvény miatt kirobbant demonstráció-sorozat már nem csak a magyar dolgozók megnyomorítása elleni tiltakozás jegyében zajlik, nagyon fontos, hogy a munkavállalói érdekvédelem ügye se sikkadjon el”

- közölte Ander Balázs országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke a megbeszélések után az Alfahírnek.

A Munkavállalói Minimum keretében 6 főbb pontot fogalmaztak meg:

  1. a férfiak számára a 40 év munkaviszony utáni nyugdíj lehetőségét,

  2. a korkedvezményes nyugdíjak rendszerének visszaállítását,

  3. az egyeztetéseket a munka törvénykönyvének módosításáról, valamint a sztrájkjogi szabályozás igazságtalanságainak felülvizsgálatáról,

  4. a növekvő számú munkahelyi balesetek miatt a munkafelügyeleti szervek megerősítését,

  5. az európai bérszakadékot felszámoló Béruniót,

  6. az országon belüli, állami-önkormányzati dolgozók bérszakadékjának felszámolását.

Férfiak 40

A férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása első pontként nem meglepő, a Jobbik több mint nyolc éve tartja napirenden az ügyet, és már az ellenzéki párt 2014-es – Kimondjuk. Megoldjuk. című – választási programjában is szerepelt, ahogy a Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel című 2018-asban is. Az elmúlt években több a témával kapcsolatos javaslattal és kezdeményezéssel éltek a parlamentben, amiket a Fidesz rendre lesöpört az asztalról.

Elkaszálták az eddigi népszavazási kezdeményezéseket

2015-ben az Alkotmánybíróság leállított egy népszavazási kezdeményezést (addigra több mint 100 ezer aláírást gyűjtöttek hozzá) azzal az indokkal, hogy az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti, de azt is hozzátették: a nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért alkotmányellenes a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés. 2017-ben már a Nemzeti Választási Bizottságon sem jutott át az újabb népszavazást célzó kérdés az ügyben, miután megtagadták annak hitelesítését. Mindegyik esetben Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője volt a kezdeményező, de melléálltak más szakszervezetek és ellenzéki pártok is.

Európában „a leghalandóbb ember a magyar férfi”, a felmérések szerint a magyar férfiak akár 7-8 évvel is kevesebbet élnek, mint nyugat-európai társaik. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a magyar férfiak 65 éves korukig kénytelenek dolgozni, akkor a jelenlegi statisztikák szerint 5 magyar férfiból 3 meg sem éli a nyugdíjba vonulás alsó korhatárát.

A nyugdíjkorhatárt még az MSZP kormányzása idején emelték 62-ről 65 évre, de a korai nyugdíjaztatás intézményt már a Fidesz törölte el. A Jobbik korábban arra figyelmeztetett, hogy a mostani rendszerben például a tűzoltók és a mentősök is azzal kénytelenek szembesülni, hogy még 65 éves korukban is 30 kilogrammos felszereléssel rohanhatnak fel a tizedik emeletre tüzet oltani, illetve embereket menteni. Az ellenzéki párt politikusai többször is hangsúlyozták, hogy ennek a létező problémának a megoldására komoly társadalmi igény van, igazságosabb nyugdíjrendszerre lenne szükség.

Tavaly augusztusban Jobbik 40 év, 40 érv elnevezésű országos akciót indított. Stummer János, a párt alelnöke akkor azzal érvelt, hogy ha 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnének a férfiak, akkor élvezhetnék a nyugodt és biztonságos időskort, helyükre pedig fiatalokat állíthatnának munkába.

Egy hónappal későbbi sajtótájékoztatóján Varga-Damm Andrea országgyűlési képviselő rámutatott: a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása az első évben 40 milliárd forintos állami kiadást jelentene, ami a későbbi években a 150 milliárd forintot is elérhetné. Ez azonban nem jelentene gazdasági, illetve társadalmi krízist, azért sem, mert csak a jövő évi büdzsében 640 milliárd forint társadalmilag haszontalan kiadás található.

Ezzel arra a fideszes kritikára válaszolt, amely szerint a nyugdíjkorhatár csökkentése a férfiak esetében veszélybe sodorná az egész nyugdíjrendszert, és olyan mértékű kiadásokat okozna, amely általános nyugdíjcsökkentést eredményezne.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tavaly június sajtótájékoztatóján az N1TV kérdésére még csak érvekkel sem tudta alátámasztani ellenvetését, úgy fogalmazott:

„Ha a férfiaknak és a nőknek is bevezetnénk a nők 40-t, vagy akkor a férfiak 40-t, akkor az annyit jelentene, hogy jelentősen lecsökkentenénk a nyugdíjkorhatárt. Lehet ez a Jobbiknak a programja, én ezzel nem tudok egyetérteni, semmilyen módon nem megalapozott, és nem támogatható.”

A Jobbik nem mondott le egy népszavazás lehetőségéről

Sneider Tamás, a Jobbik elnöke az Alfahírnek azt mondta, a rabszolgatörvény elfogadása miatt még aktuálisabbá vált, hogy a férfiak 40 év munkaviszonyt követően nyugdíjba vonulhassanak. Bár a kormányzat a 400 túlórát önkéntes vállalásként állítja be, a Jobbik elnöke szerint a valóságban ez nem lesz az, és a munkavállalók még gyorsabban fognak elhasználódni. Sneider Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar emberek dolgoznak a legtöbbet, az Európai Unióban első helyen vagyunk a kb. 2400 munkaórával éves szinten, ami például a franciáknál 1600 környékén van, pedig ott is létezik túlóratörvény. Hozzátette: a kormány még a rokkantnyugdíjazás feltételeit is megszigorította, így már kizárólag csak akkor van esélye 65 év alatt nyugdíjba vonulnia a munkavállalóknak, ha végzetesen megromlik az egészségi állapotuk.

A Jobbik elnöke hangsúlyozta, kezdeményezésük a férfiak nyugdíjba vonulásával kapcsolatban nem kötelező érvényű lenne. Aki azt érzi, hogy 40 év munkaviszony után egészségileg már nem bírja tovább végezni a munkát 2-3 műszakban és a mostani túlóratörvény mellett, annak legyen lehetősége dönteni. Sneider Tamás azt is megjegyezte, a jelenlegi szabályozás, amely szerint lehetővé tették a könnyített munkavállalást a nyugdíjasok számára, valójában átverés. Hiába mindössze csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell így kifizetni, pont az egyéb járulékok alól való mentesség miatt nem fognak növekedni a nyugdíjak.

A Jobbik elnöke az Alfahírnek megerősítette, annak ellenére, hogy az elmúlt években többször is meghiúsult a népszavazás a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása ügyében, az ellenzéki párt nem tett le arról, hogy így juttassák érvényre kezdeményezésüket.

(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)

sss
2019. október 16. | 07:28
Borkai Zsolt
sss
2019. október 16. | 07:28
Borkai Zsolt
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss