Ritka pillanat: elismeri hibáját a kormányzat?

nyelvvizsga
MTI/Marjai János

Bár sokáig ragaszkodott a kormányzat ahhoz, hogy a felsőoktatásba való jelentkezéshez kötelező legyen a nyelvvizsga, azonban most úgy tűnik meghátrálni kényszerülnek. Az utóbbi időben rengeteg szakmai szervezet kifogásolta a rendelkezést, főleg mivel sok olyan szakmát is erősen érintett volna, ahol jelenleg óriási munkaerőhiány van.

Mint ismert, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Az erről szóló javaslatot be is nyújtotta szerdán a minisztérium a kormánynak.

A kormány első ízben 2014-ben beszélt arról, hogy szeretné kötelezővé tenné a jelentkezéshez a nyelvvizsgát, azonban nem történtek meg azóta sem azok a szükséges fejlesztések, amelyeknek köszönhetően jelentős mértékben növekedhetett volna a nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkező tanulók száma. Ráadásul a pedagógusbérek alacsony mértéke miatt, rengeteg nyelvtanár hagyta ott a pedagóguspályát az utóbbi években. Több helyen is más szakos, de amúgy nyelvvizsgával rendelkező oktatók tartják az órákat.

.

A kötelezővé tételt rengeteg szakmai szervezet aggályosnak nevezte. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra hívta fel a minisztérium figyelmét, hogy a nyelvvizsga-követelmény miatt drasztikusan csökkenne a hallgatók száma egyes egyetemeken.

A kötelező nyelvvizsga miatt összeomolhat a pedagógusszakma

2020-tól a felsőoktatásba való jelentkezéshez kötelezővé teszik a nyelvvizsgát. Ennek az intézkedésnek köszönhetően közel 20 ezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból évente. Óriási gondot okozhat a kötelező nyelvvizsga bevezetése, mivel elsősorban olyan szakmákat érintene, ahol jelenleg is nagy munkaerőhiány mutatkozik. A pedagógusoknál például több mint 4 ezres létszámhiányról beszélhetünk, (a kormányzat szerint is komoly probléma van - szerk.)

Az idén egyetemre felvettek egyharmadának nem volt nyelvvizsgája. Ha a nyelvvizsga-követelményt 2020-ban bevezetnék, az nem az elitegyetemeket veszélyeztetné, hanem azokat a vidéki felsőoktatási intézményeket, amelyeknek nagyon fontos szerepük van a vidék megtartóképességében.

Az ügy miatt az ellenzéki pártok közül elsőként, a Jobbik aláírásgyűjtést és országos kampányt is indított. A Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagja, a 18 nyelven beszélő Sipos Ferenc Norbert szerint örömteli, ha a kormány végül megfontolja a szakmai szervezetek tanácsait.

„Vélhetően annak köszönhető a meghátrálás, hogy a kormány is belátta, hogy a jelenlegi alaptanterv és a jelenlegi körülmények nem alkalmasak arra, hogy megköveteljék a 18-19 éves fiataloktól a nyelvvizsga bizonyítványt.”

Sipos szerint a baj az, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) csak egy alapfokú oktatást nyújt a fiatalok számára, így elsőként ezen kellene változtatni.

„Másfelől azért is gondot okozott volna, mert a jelenleg is súlyos munkaerőhiánnyal küszködő pedagóguspályát hátráltatta volna”

– mutatott rá a Jobbik IT oktatási kabinetének vezetője.

A pedagógusoknál több mint 4 ezres létszámhiányról beszélhetünk, miközben ebben az évben, ha már kötelező lett volna a bizonyítvány megszerzése, akkor a pedagógusképzésre bekerülők 47 százaléka, azaz majdnem a fele, be sem került volna a felsőoktatásba.

Jobbik: Anyagi alapú diszkrimináció a kötelező nyelvvizsga

Az ellenzéki párt képviselője, Farkas Gergely szerint ilyen szigorú feltételt csak akkor lehet szabni, hogyha ahhoz az alapok is megvannak.„A magyar középiskolai nyelvoktatás nem tudja felkészíteni a diákokat arra, hogy önmagában az iskolai kereteken belül feltudjanak készülni a középfokú nyelvvizsgára."

 

Az aláírásgyűjtés elindítója, Farkas Gergely országgyűlési képviselő szerint a kötelező nyelvvizsgával az volt a gond, hogy

Magyarországon hiába van meg az elégséges óraszám a középfokú nyelvvizsgához való felkészítéshez, ezzel szemben csak nagyon kevés diák jut el a vizsgáig. Tehát nem a nyelvórák mennyiségén, hanem a minőségén kellene javítani.

A jobbikos képviselő kiemelte, hogy az elmúlt egy évben több alkalommal is a kormánypárti képviselők elé vitték a témát, illetve a Független Diákparlament áprilisi tüntetését is támogatták.

„Bízunk abban, a kormány belátja azt is, hogy jelentős reformokra van szükség a nyelvoktatás terén.”

Farkas Gergely hozzátette, hogy reméli nem okozott nagy károkat, hogy "kissé későn" döntött a kormányzat, mert előfordulhat, hogy voltak olyan fiatalok, akik már lemondtak emiatt az egyetemi jelentkezésről.

.

A szakszervezet üdvözli a visszavonást

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is üdvözölte azt a szándékot, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy törölje el a felvételi szigorítást. A szakszervezet közleménye szerint

egyetértenek azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét.

A PSZ szerint fel kell tenni a jogos a kérdést: ha a nyelvi követelmény nem szerepel az érettségi követelményrendszerben, hogyan tehető a felsőfokú oktatás feltételévé?

A szakszervezet szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.

Korábban sem volt egységes álláspont

A kormányon belül, a kezdetektől fogva nem volt egységes álláspont a nyelvvizsgakérdést illetően. Februárban a kormányközeli Magyar Hírlap meg is szellőztette, hogy a kormányzat azon gondolkozik, hogy visszavonná a rendelkezést, de ezt akkor, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) cáfolta.

Tavaly ősszel egyébként még az alapvető jogok biztosa is aggályosnak nevezte a bevezetését. Vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét.

Érdekesség, hogy a 199 országgyűlési képviselő nagyjából 60%-a nem rendelkezik nyelvvizsgával. Többek között Orbán Viktor, Áder János vagy Gyurcsány Ferenc sem jelentkezhetne 2020-tól a felsőoktatásba.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

1
sss
2019. december 15. | 10:51
Sebastian Kurz január elejére szeretne a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalások végére érni.
1
Sebastian Kurz január elejére szeretne a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalások végére érni.
Két és fél New York-i színészgeneráció életét mutatja be Michael McKeever vígjátéka, melynek hazai bemutatója a Rózsavölgyi Szalonban volt. Mi is ott jártunk.