Egyeztetés nélkül megszavazta a kormány az új szakképzési törvényt

.

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát az új szakképzési törvényről, amelyet a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül fogadtak el. 

az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz:

a technikum és a szakképző iskola.

Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tantervet, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.

A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga - emelt szintű vizsgaként - beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapná kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosítana.

A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.

A KDNP kezdeményezésére bele került az is a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője - a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében - köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson.

Szakmai egyeztetés nélkül vezetné be az új szakképzési törvényt a kormányzat

Kedden tárgyalja az osztrák minta alapján tervezett új szakképzési törvényt a kormányzat, de egyelőre még hivatalos tájékoztatás sincsen arról, hogy a mostani végzős általános iskolások hogyan folytathatják tovább tanulmányaikat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz:

Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.

A törvény szerint már nem minősülnek közalkalmazottnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok. A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben. 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elutasítja az új törvényt, ugyanis véleményük szerint ez a rendelkezés egy 

Trójai Faló. 

A szakszervezet álláspontja szerint a szakképzési törvényjavaslat elfogadása miatt munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat. 

Teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság vár a pedagógusokra?

Nagyon komoly felzúdulást váltott ki a pedagógusok között a kormány szakképzésre vonatkozó elképzelése. A szakképzési törvény módosítása - egyebek mellett - azt is tartalmazza, hogy a szakképzésben résztvevő oktatók közalkalmazotti státusza megszűnik, rájuk a továbbiakban a munka törvénykönyve vonatkozna. A szakszervezetek szerint a szakképzési törvény csupán trójai faló, és utcára mennek.

Értékelésük szerint a közalkalmazotti státusz hatálya alá tartozó több százezer foglalkoztatott jelenleg Magyarországon az egyetlen valóban relatíve erős jogvédelemmel és garanciákkal rendelkező foglalkoztatotti csoport. 

"Ne legyenek illúzióink, a szakképzési törvény módosítása e tekintetben csak a trójai faló, hamarosan egész Trója elesik, csak az a kérdés, az igazak álmát alusszák-e majd a közalkalmazottak vagy legalább a hangjukat hallatják..."

Emlékeztetnek arra is, hogy a munka törvénykönyv hatálya alatt a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanácsi elnökök kivételével valamennyi munkavállaló viszonylag könnyedén kirúgható lesz felmondással, és jóval olcsóbban, mint most. A felmondási idő jóval kevesebb – maximum 90 nap – lesz, mint a felmentési idő, amely akár 60 nap + 6 hónap is lehet. Emellett a végkielégítés is legfeljebb 6 hónap, míg a közalkalmazottak esetén nyolc hónap.

Megszűnik a jubileumi jutalom intézménye, megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára, a munkabér az lesz, ami a munkaszerződésbe bekerül.

"Van valaki, aki azt gondolja, hogy a felek alkupozícióban lesznek, sőt a szakoktató magasabb bért fog kialkudni, mint ami jelenleg a pedagógus illetménytábla alapján jár?"

Állásfoglalásuk szerint a módosítás kidolgozatlan, nem egyértelmű, láthatóan nem is átgondolt.

A kormány állítása szerint azért volt szükség arra, hogy a szakképzésben résztvevők státuszát megváltoztassák, (vagyis azt, hogy közalkalmazottból munkavállalókká váljanak) mert így jobb és rugalmasabb feltételeket tudnak majd biztosítani. A kormány szerint ezek után könnyebb lesz a „béralku”.

Kijelenthető, hogy a törvény következtében a szakképzésben dolgozó pedagógusok, némi béremelésért cserébe, lemondhatnak a saját "biztonságukról".

A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január l-jétől.

sss
2019. december 12. | 23:13
EL
sss
2019. december 12. | 12:38
.
sss
2019. december 12. | 23:13
EL
sss
2019. december 12. | 12:38
.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

1
1
sss
2019. december 12. | 17:57
Kétnapos csúcstalálkozót tartanak az uniós tagországok állam-, és kormányfőinek részvételével, a főbb témák között szerepel a klímaváltozás kérdése is.
sss
2019. december 12. | 15:52
Újabb lépés a bukott alkancellár, volt szabadságpárti elnök visszatéréséhez.
sss
2019. december 12. | 10:22
1
sss
2019. december 11. | 19:32
Orosz Bernadettel, a megvert hatgyermekes családanyával beszélgettünk.
Kétnapos csúcstalálkozót tartanak az uniós tagországok állam-, és kormányfőinek részvételével, a főbb témák között szerepel a klímaváltozás kérdése is.
Orosz Bernadettel, a megvert hatgyermekes családanyával beszélgettünk.
Az ellenzéki magyar EP-képviselők közül a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton is hozzászólt az Európai Bizottság klímatervéhez.