Nagy dráma kellene ahhoz, hogy ne éljenek a lehetőséggel

Johnson
Twitter

A Brexit árnyékában tartott brit előrehozott választásokon nagy győzelmet arattak a konzervatívok, az okokról és a következményekről kérdeztük Szabó Barnabást, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatóját.

Értelmezhetjük második Brexit-népszavazásként az előrehozott brit választásokat?

Abszolút, a sajtó alapvetően így kommunikálta és a pártok is beleálltak ebbe a narratívába. Az eredmények is ezt tükrözik, a viszonylag nagy tory győzelem részben annak is volt köszönhető, hogy az emberek már túl akarnak lenni a Brexiten. Ez különösen azokra igaz, akik korábban a Munkáspártra voksoltak, de támogatják a kilépést.

Johnson nagy győzelmet aratott, búcsúzhatunk a britektől

Boris Johnson és a konzervatívok óriási sikerét hozta a brit előrehozott választás, a toryk akár 360-nál is több képviselői helyet szerezhetnek, a többséghez 326 fő kell, de, ha az északír Sinn Féin képviselői ezúttal sem veszik át a mandátumot, ennél kevesebb is elég.

Óriásit bukott a Labour, hagyományosan munkáspárti körzeteket is elvittek a toryk, miket láthatunk az okok között? Túlságosan baloldali program? Jeremy Corbyn népszerűtlensége? Határozatlan álláspont a Brexitről?

Ez a három faktor fontos volt, Corbyn személyes kisugárzás tekintetében képtelen sikert aratni, valamint az okokhoz sorolhatjuk az évek óta napirenden lévő antiszemitizmus-botrányt, amivel nem tudott mit kezdeni a Munkáspárt. A Labour-program számos eleme az angol polgárság szemszögéből nézve egészen marxistának tűnt, például a telekommunikációs és közlekedési vállalatok államosítása. Corbyn ezekkel ugyan jól megkülönböztette magát a toryktól, de nem voltak túl népszerű ötletek. A Brexit kapcsán pedig párton belül sem tudtak dűlőre jutni, összességében lesz mit átgondolniuk a súlyos vereség után.

Megfordítva az előző kérdést: a toryk tényleg ekkora előnyre tettek szert a pártversenyben, vagy csak a Brexit koordinátarendszerében kell értelmeznünk a mostani választást?

Korai lehet a konzervatív elbizakodottság, azért nem arról van szó, hogy az egész országban óriási lenne a népszerűségük. A sajtóban több utca embere videót is láthattunk arról, hogy nem-tory szavazók is mellettük döntöttek a Brexit miatt. Valamilyen szinten mégis jogosan érezhetik nyeregben magukat, mert ezzel a parlamenti többséggel, ha nem történik nagy dráma, a következő öt évben kormányozhatnak, ez elég idő lehet a siker konszolidálására. A Brexittel kapcsolatban viszont még lehetnek problémák, akár párton belül is. Meglátjuk, Johnson hogyan menedzseli ezeket.

Már csak azért is lehetnek konfliktusok, mert a január végi kilépési határidőt az átmeneti időszak követi, kőkemény tárgyalásokkal. Meddig tarthat ez?

Johnson törvénybe foglalná, hogy 2020 év végéig lezárják az átmeneti időszakot is. Ez akár a no-deal irányába is mutathat: ha létezik egy ilyen törvény, de 2020 végéig nem sikerül megkötni az EU-Nagy Britannia kereskedelmi megállapodást, akkor tulajdonképpen egyezség nélküli a kilépés. Bár ennek nem túl nagy a valószínűsége, mindkét fél érdekelt lesz a megállapodásban. A határidő szoros, de akár hosszabbítást is kérhet London, viszont jelen állás szerint Johnson a következő év decemberéig túl akar lenni ezen. Ráadásul ilyen többséggel nem csak hozni, de visszavonni is lehet törvényeket.

A brit parlament már el is fogadta a Brexit-megállapodást

Nagy többséggel jóváhagyta péntek délután a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény januárban a ratifikációs folyamat következő szakaszába lépjen. Az öt és fél órás vita után megtartott szavazáson a képviselők 358-234 arányban, vagyis 124 fős többséggel voksoltak a megállapodásra.

A skótok viszont maradnának az EU-ban, Nicola Sturgeon új függetlenségi népszavazást akar kiírni, de Johnsonék engedélye nélkül ezt nem teheti meg. Lesz szakadás?

Nagyon nehéz kérdés Skócia ügye, a Skót Nemzeti Párt komoly győzelmet aratott a választáson, ezt úgy kommunikálják, hogy felhatalmazást kaptak az újabb függetlenségi népszavazás kiírására. Ez viszont egy olyan jogkör, amit hivatalosan a brit kormánytól kell kérvényezniük, a szintén kellő támogatottsággal és legitimitással bíró Johnson elzárkózik ettől. Nem kizárt, hogy egy Katalónia-típusú, se előre, se hátra konfliktus alakuljon ki, Sturgeonék kezében nincs olyan jogi mechanizmus, amivel kikényszeríthetnék a referendumot. Skóciában viszonylag erős a függetlenség támogatottsága, de sok a billegő választó. Az SNP nagy győzelmet aratott, de ez nem jelenti a szavazatok abszolút többségét, egy függetlenségi népszavazás esetén meg pláne. 2014-ben a maradás mellett döntöttek, utána sokan azt mondták, hogy a Brexit és Boris Johnson miniszterelnöksége megfordíthatja ezt az arányt.

A britek kapcsán évek óta csak a Brexitről beszélünk, milyen egyéb elemeket találhatunk a toryk programjában?

A leghangsúlyosabb elemek a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot érintik. A britek nem teljesen elégedetlenek a mostani helyzettel, de azért éreznek bizonyos szintű színvonalesést, pedig ez az ország presztízsterméke. Tettek ígéretet az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére, ahogy a minimálbér emelésére is. Ami még látványos pont, az a büntetőtörvénykönyv szigorítása, különös tekintettel a terrorizmus miatt elítélt bűnelkövetők irányába. A London Bridge-n történt támadás után az a vád érte a kormányt, hogy túl hamar szabadlábra helyezték a későbbi támadót. Összefoglalva, a Brexiten túl az egészségügyre, az életszínvonal növelésére és a biztonságra koncentráltak a kormányprogramban a toryk.