Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot.
A képviselők szerint a kormánynak azzal kell kezdenie, hogy visszavonja a nemzetek közösségéhez benyújtott kérelmét, amellyel segítséget kért az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemhez, "az iraki katonai műveletek végére és a kivívott győzelemre tekintettel".
A szavazásban nem vettek részt sem a szunnita, sem a kurd képviselők. A parlamenti határozatok, ellentétben a törvényekkel, nem bírnak kötelező erővel.
Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milíciavezér péntekre virradóra vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Irakban azért is lett botrány az ügyből, mert Washington nem tájékoztatta előzetesen Bagdadot az akcióról.
A helyzetről Szalai Mátét, a térség szakértőjét kérdeztük, aki akkor úgy fogalmazott, hogy
Teheránnak valószínűleg az lehet a célja, hogy Bagdadban megszüntessék az amerikai haderő iraki tartózkodásának jogi alapját. Ez óriási győzelem lenne Iránnak.
Az iraki parlament határozata ebbe az irányba mutató lépés, ami a magyar katonákat is érintheti. Ahogy beszámoltunk róla, a Demokratikus Koalíció már fel is vetette a kérdést az Irakban szolgálatot teljesítő 200 fős magyar kontingensről:
A DK vizsgálná, haza kell-e hozni az Irakban szolgáló magyar katonákat
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezi a Demokratikus Koalíció, hogy megvizsgálhassák: az iráni tábornok megölése után elővigyázatosságból haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból - közölte a párt vasárnap az MTI-vel.