Puccs, túszdráma, gép-lelövés, atomvita – hosszú története van az amerikai-iráni konfliktusnak

usaflag
Twitter

2020 elején újra fellángolt az amerikai-iráni konfliktus, miután Washington egy dróncsapással megölte Kászim Szulejmánit, a rezsim egyik legfontosabb emberét. Az ellentét nem ma kezdődött, és nem is ma ér véget, nézzük a „közös” amerikai-iráni történelmet.

1953

Gyakorlatilag 2013-ig várnunk kellett arra, hogy a CIA hivatalosan is elismerje: ők irányították a Mohamed Moszadeget megbuktató katonai puccsot. Ez nagyjából előtte is világos volt, de a vonatkozó titkosított dokumentumok harmadik szakaszát, ami a beszédes „Fedett akció” névvel van ellátva, ekkor hozták nyilvánosságra, amiből világosan kiderül a CIA vezető szerepe.

Moszadeg Irán első, demokratikusan megválasztott kormányfője volt, az indoklás szerint azért állították félre, mert nagy volt a veszélye egy szovjet akciónak Iránban, de vélhetően az is szerepet játszott a puccsban, hogy a miniszterelnök államosítani akarta az iráni olajszektort.

Az Ajax-műveletben a brit titkosszolgálatok is részt vettek.

1979

1978-ban tüntetések törnek ki Mohammad Reza Pahlavi sah ellen, amik hosszú hónapokig kitartanak, végül az iráni forradalom néven vonulnak be a történelembe. A nyugatbarát rezsimet 1979 elejére sikerült megdönteni, hogy aztán száműzetéséből visszatérjen Ruhollah Khomeini ajatollah. 1979. április 1-jén kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot, a teokratikus jellegű államberendezkedés körülbelül 1981-re állt fel teljesen. Teherán és Washington kapcsolatai drasztikusan megromlanak.

1979-1981

1979. november 4-én iráni fiatalok az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén túszul ejtettek 63 amerikai állampolgárt, valamint további hármat az iráni külügyminisztériumban. 13 személyt két héten belül szabadon engedtek, majd 1980 júliusában még egyet, viszont 50 amerikai férfit és két nőt 444 napig tartottak fogva.

A túszejtők azzal magyarázták az akciót, hogy Washington nem adta ki a helyi bíróságnak a korábbi sahot, Mohammad Reza Pahlavit, a nagykövetséget pedig kémtanyának nevezték.

Saskarom
A USS Nimitz (CVN 68) 6 db RH–53D Sea Stallion-ja látható a hadművelet idején.
Wikipedia

Jimmy Carter elnök katonai mentőakciót rendelt el, de a helikopterek nem bírták a sivatagi körülményeket, a Saskarom hadművelet sikertelenül zárult. Végül diplomáciai tárgyalások után 1981. január 20-án bocsátották szabadon a túszokat, Carter utolsó hivatali napján.

A 2012-ben megjelent Az Argo-akció című filmet ajánljuk azoknak, akiket érdekel a teheráni túszdráma.

1985-86

Ez tulajdonképpen nem is hagyományos amerikai-iráni konfliktus. A libanoni Hezbollah amerikaiakat ejtett túszul, Washington Irán segítségét kérte a kiszabadításukhoz, állítólag fegyverszállítmányokért cserébe. A haszon viszont a nicaraguai kontrákhoz került, rendkívül kellemetlen időszakot okozva Ronald Reagannek.

1988

Az Iran Air 655-ös járata Bandar Abbasból tartott Dubajba július 3-án, 290 fős fedélzetén túlnyomó többségben irániakkal. A Perzsa/Arab-öböl felett haladva a USS Vincennes amerikai hadihajó az Airbus A300-ast F-14-es harci gépként érzékelte, ezért légvédelmi rakétával lelőtte, a repülőgép összes utasa meghalt.

Iran Air
Az Iran Air 655-ös járata animált fényképen.
Wikipedia

2002

Az afganisztáni háborúba már belekezdő, az iraki invázió előtt álló George W. Bush évértékelőjében

az ördög tengelye

kifejezést használta három államra: Irak, Észak-Korea és Irán. Teheránban óriási közfelháborodás lett a beszédből.

2002-2013

Az atomvita évei. Iráni ellenzékiek egy csoportja nyilvánosságra hozza, hogy az országban urán dúsítására alkalmas nukleáris üzemeket építenek. Washington egyből azzal kezdi vádolni Teheránt, hogy atomfegyvert akarnak előállítani.

Irán ezt tagadja, de gyakorlatilag tízéves, nemzetközi vita bontakozik ki a nemlétező iráni atombombáról, a nyugati szankcióknak köszönhetően az iráni riál jelentősen veszít értékéből.

2013-2016

Az atomalku évei. 2013 augusztusában a mérsékeltnek mondott Hasszán Roháni lesz Irán új elnöke, míg a Fehér Házban Barack Obamát láthatjuk. Ez az időszak enyhülést hozott, 30 év után először beszélt egymással az iráni és az amerikai elnök.

Tárgyalás-sorozat után megszületik az atomalkuként elhíresült megállapodás Irán, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország és Németország között. Az egyezség szerint Irán korlátozza bizonyos nukleáris fejlesztéseit, a nyugati államok cserébe enyhítenek a gazdasági szankciókon.

2018

2018 májusában Donald Trump egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött atomalkut és újabb szankciókat vezetett be Teheránnal szemben, de az európai államok még igyekeznek fenntartani az egyezséget. Irán az elmúlt napokban jelentette be, hogy a továbbiakban nem teljesítik a megállapodásban vállalt kötelezettségeiket:

Irán kilép az atomalkuból

Irán nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt ezen kötelezettségeit, de fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte az iráni állami televízió a teheráni kormány közleményére hivatkozva vasárnap.

2019

2019 nyarán hat olajszállító tartályhajót ért találat az Ománi öbölben, Washington Teheránt vádolta a támadással. 2019. június 20-án az iráni Forradalmi Gárda lelőtt egy amerikai katonai drónt a Hormozi-szoros egén.

Teherán azzal védekezett, hogy a drón megsértette Irán légterét, a Pentagon viszont azt állította, hogy az eszköz nemzetközi vizek felett repült.

Az akkori eseményekről itt írtunk részletesen:

Gyáva nyúl játékba kezdett Amerika és Irán

Teljesen perdöntő bizonyíték nem áll rendelkezésre, de valószínűsítem, hogy Irán, vagy iráni félállami, esetleg nem állami szervezet állhat az incidens mögött, különösen az első esetben, mert beleillik az iráni stratégiába. Irán azt érezheti, hogy sarokba van szorítva, Amerika eszkalációs játékba kezdett, amire valahogy reagálniuk kell.

A mostani konfliktusról itt beszélgettünk egy elemzővel, a legfrissebb fejleményekről, Irán válaszcsapásáról itt olvashat.

Gyűjtésünknél a BBC listáját vettük alapul.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss