A devizakárosultak számára kedvező európai uniós bírósági (EUB) döntés automatikusan nem rakta rendbe a devizahitelesek ügyét – mondta az M1 szerdai műsorában Z. Kárpát Dániel. A devizakárosultak ügyét felkaroló jobbikos országgyűlési képviselő kifejtette, sem a Kúria, sem a bankok „nem kopogtattak az ügyfeleknél az elszámolás érdekében, ám ő Marczingós Lászlóval, a devizakárosultak szabadságharcosaként emlegetett ügyvéddel az országjárás során azt tapasztalja, a kifosztott emberek százai, ezrei jönnek és reménykednek, így spontán beindult egy szerveződés.
Z. Kárpát leszögezte,
az EUB ítélete a még törlesztés alatt álló, illetve a már lezárt szerződésekre is vonatkozik,
köztük azokéra is, akinek elvitték a házát.
A jobbikos politikus a műsorban azt mondta, két fontos célja volt a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége létrehozásának:
– amikor a parlamentben felmerül a devizakárosultak ügye, akkor egységes álláspontot képviselhessen,
– a kifosztott devizakárosultak ne érezzék magukat egyedül.
Kérdésre válaszolva Z. Kárpát ismertette, a szervezet Facebook-csoportja több mint 48 ezer főt számlál, és a szövetségbe is több ezren jelezték csatlakozási szándékukat az előregisztrációs ív kitöltésével. A jobbikos honatya szerint
összességében mintegy hárommillió magyar embert érinthet a devizahitelek problémaköre.
Ekkora tömeg esetében a szerződések rendbetételénél „egyáltalán nem mindegy, hogy ki fizeti ezt a számlát” – mondta, kiemelve:
a Jobbik elkötelezett amellett, hogy ezt ne az állam, ne a költségvetés fizesse, hanem a bankok.
Z. Kárpát szerint azok, akik azt képviselik, hogy a kártérítést a büdzsé állja, azok azt várják el, hogy a kifosztott devizahiteles ezt a kártérítést adófizetőként saját magának finanszírozza, ami „nyilvánvalóan nonszensz”.
A jobbikos képviselő felidézte, több mint tíz éve hívták életre a Devizahiteles Kerekasztalt, ahol a kormánypárti és ellenzéki képviselők mellett a bankszektorral is le szerettek volna ülni. Ám – húzta alá – azt szeretnék elérni, hogy a parlament hozzon olyan kötelező érvényű szabályozást, amely egyrészt megszünteti a devizások tömeges pereskedési kényszerét, másrészt nem az állam, hanem „a banki extraprofit” terhére fizetteti ki a kártérítéseket. Hozzátette, nem „lennének álmatlan éjszakáik a banki érzékenység miatt”, nekik a devizahiteles helyzet rendezése a fontos a nemzetgazdasági helyzet egyensúlyának megőrzése mellett.
Z. Kárpát felidézte,
a devizakárosultak ügyének rendezése érdekében rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezték a nyárra,
ugyanis bár a bíróságok és a parlament nyári szünetre ment, de a végrehajtók nem, így a kilakoltatások és végrehajtások most is zajlanak. Ez azt jelenti, hogy egy azonnali beavatkozási igény van.