Elszabadultak az albérletárak Magyarországon

.

A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban eddig 165 ezer forint volt, ami 10 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal, 100 ezer forintra nőtt a havi díj - írja az ingatlan.com jelentésére hivatkozva a HVG.

Az ingatlan.com elemzése egy fontos változásról is beszámol: az idén januári adatok szerint több olyan kerület és város van, ahol véget ért az emelkedés. A Terézvárosban 199 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami mindössze 2 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. A pesti Belvárosban pedig stagnáltak az árak, így most 230 ezernél jár a havi díj.

A vidéki nagyvárosok nagyjából hasonló helyzetről beszélhetünk Debrecen esetében is, ahol szintén mindössze 2 százalékkal, 100 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, de Kecskeméten és Szombathelyen is ugyanennyiért lehet lakást bérelni, ami viszont nem jelent változást a tavaly januári szinthez képest sem. Pécsett sem változtak tavaly január óta az albérletárak, itt havonta átlagosan 90 ezer forintot kell fizetni.

Az ingatlan.com szakértője szerint bár a januári összesített adatok két számjegyű drágulást mutatnak, könnyen lehet, hogy az év során még több város és kerület vált stagnálásba, mert a bérleti díjak is sok helyen közelítik azt a szintet, amelynél többet a bérlők már nehezen tudnak kifizetni. 

Ahogy korábban írtuk, jelenleg is óriási problémát jelent országosan, hogy a fiatalok többsége alig tud saját lakáshoz jutni a CSOK ellenére is. A kormány lakáspolitikáját nemrégiben a jegybank elnöke, Matolcsy György is kritizálta, aki elmondta: 

a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol „minden jószándék végül fordítva sül el”.

Matolcsy György szerint a kormány lakáspolitikája egyértelmű kudarc. Véleménye szerint egy egyértelmű stratégiára, vízióra volna szükség a lakhatási helyzet javítása érdekében. 

Továbbra sem tudnak lakáshoz jutni a magyar fiatalok

Hiába vezette be a CSOK-ot a kormányzat, továbbra sem tud a fiatalok többsége saját ingatlanhoz jutni. A 35 év alatti fiatalok többsége még mindig arra kényszerül, hogy albérletben éljen a magas ingatlanárak és a körülményes lakhatási támogatások miatt. Továbbra sem ismerte fel a kormányzat, hogyan lehetne a fiatalok lakhatási problémáira megoldást találni.

A Jobbik IT lakhatási szakértője, Kozma András szerint pedig átfogó kollégium fejlesztéssel is javítani lehetne a fiatalok lakhatási helyzetén. Jelenleg országosan 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik, ami azért is probléma, mert ezen fiatalok így albérletbe kényszerülnek, tehát ezzel is növekszik a kereslet az albérletek iránt, ami felveri az árakat a nagyvárosokban, de főleg Budapesten. 

"Nem véletlen, hogy valahol már 170-200% százalékos emelkedés is megfigyelhető az albérletárak tekintetében Budapesten." 

- mondta korábban lapunknak Kozma.