Palkovics a klímaválságról: a kormány nem mindenható, de a Kárpát-medence még élhető hely maradhat

Palkovics László
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j) és Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s elnöke (b) az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén 2020. január 21-én.
MTI/Illyés Tibor

"A Kárpát-medencét a klímaváltozás hatásai érintik. Viszont megfelelő intézkedésekkel a Kárpát-medence, úgy gondoljuk, továbbra is élhető hely marad, és attraktív lesz a világ számára"

- többek között ilyen, és ehhez hasonló megállapításokkal igyekezett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bebizonyítani, az Orbán-kormány politikája fordulatot vesz, és az előttünk álló 2020-as évet az ígéreteiknek megfelelően a klímaválság/klímaváltozás hatásaira való felkészülésre, és egy sokrétű cselekvési terv megalkotására fordítjuk.

2020 lesz az év, amikor az Orbán-kormány őszintén kimondja, bajban vagyunk, magyarok? (Elvileg van rá esély)

"Az Országgyűlés - követve a fenntarthatóság és a szolidaritás egyetemes eszméjét, elsődleges küldetésünknek tekintve Magyarország jelen és jövő generációinak jóllétét, kulturális, gazdasági és természeti értékeink és erőforrásaink védelmét, bölcs hasznosítását, az ország környezetbiztonságának és önellátó képességének erősítését - globális felelősségünk tudatában, a rendelkezésre álló legújabb tudományos ismeretek és a valós tapasztalatok alapján, a globális felmelegedés mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetstratégiai jelentőségű üggyé nyilvánítja.



A tárcavezetőt az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága hallgatta meg kedden a napokban nyilvánossá vált Éghajlatváltozási Cselekvési Tervről, és a Nemzeti Tiszta Fejlődés Stratégia alapelveiről. A több mint 2 órás meghallgatáson az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről több grandiózus adat is elhangzott.

A tervek szerint 2050-re 50 ezer milliárd forintot fordítunk klímavédelmi célokra.

Ez úgy épül fel, hogy 2030-ra 14 ezer milliárdot, 2040-re pedig a 20 ezer milliárdot kell elérni ennek az összegnek. A kormányzat reményei szerint ebben megjelennek az Európai Uniós források, de számítanak a gazdasági és pénzügyi szektorra is, ugyanis a

"klímacél nem egy hitkérdés, komoly gazdasági kérdést jelent".

Már 2020-tól, a GDP-nk 2-2,5 százalékának megfelelő összeget (800-1000 millió) kíván klímavédelemre fordítani évente a kabinet - idén ezt még teljes mértékben uniós pénzből.

Néhány fontos elhangzott megállapítás:

  • továbbra is cél, hogy 2030-ra az áramellátás 90 százalékát dekarbonizálják;
  • sajnos ehhez viszont hozzászámolják Paks 2 beüzemelését is;
  • napenergia lesz, szélenergia nem - utóbbi kapcsán Palkovics szerint merültek fel egészségügyi kételyek is, illetve a madarakra is veszélyes;
  • 2030-ra hozzuk a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, de ha Brüsszel többet akar, akkor többet is tudunk vállalni, még az 55 százalékot is megfontolnánk;
  • szintén minimum cél a megújulók 21 százalékos aránya 2030-ra;
  • többször is kiemelték, hogy az átállásnak(!) méltányosan kell végbemennie, az adófizetőkre, főleg a szegényekre, nem lehet ezzel újabb terhet rakni (ez még egyelőre nincs kidolgozva eléggé, hiszen Nagy István agrárminiszter is elismerte, a zöldségek drágulása mögött a klímaváltozás hatása áll);
  • bár 2029-re részben átalakítanák a Mátrai Erőművet, egy lignittüzelésű blokkot megtartanak, biztos, ami biztos alapon.

A meghallgatás egyébként konstruktív mederben zajlott, szóhoz jutottak a civilszervezetek is (Greenpeace, WWF, MTVSZ), és nem volt Sorosozás, libsizés, sőt, Palkovics szerint idén több alkalommal is kérni fogja a meghallgatását a testülettől. Ami az ellenzéki oldalról kritika elhangzott (egyedül az LMP-s bizottsági elnök, Schmuck Erzsébet szólalt fel...), az Paks 2-re vonatkozott (de a nukleáris kapacitásbővítéshez továbbra is ragaszkodik a kormány), illetve arra utalt, hogy sokkal ambiciózusabb tervekkel is előállhatna a kormányzat. Schmuck Erzsébet például hangsúlyozta azt is, hogy 2013-ban már elértük 40 százalékos kibocsátáscsökkenést, 2020-ban most újra erre szintre próbálunk visszajutni. Ez pedig nem jelent előrelépést.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) beszél az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén 2020. január 21-én. A bizottságot az Éghajlatváltozási Cselekvési Terv kapcsán hívtak össze.
MTI/Illyés Tibor

Nyílt levelet kapott Orbán Viktor a Greenpeacetől

A Greenpeace Magyarország Egyesület örömmel fogadta, hogy a közelmúltban elhangzott nyilatkozatok alapján a kormány foglalkozni kíván a környezetvédelem és a klímaválság kérdéseivel. mihamarabbi érdemi intézkedéseket várva a kormánytól. A Greenpeace szerint a tiszta energia támogatásával, az élővilágot megóvó intézkedések bevezetésével, a szennyező iparágak kivezetésével és a környezetvédelmi intézményrendszer helyreállításával valóban egy új korszak kezdődhetne hazánkban.

A szakmai eszmecsere az ellenzéki képviselő és a miniszter között az ülést követő sajtótájékoztatón is folytatódott. Palkovics László annyiban árnyalta a képet, hogy a kormány nem klímavészhelyzet hirdet és nem riogat, de elemezték a magyar tudósok által is készített dokumentumokat, és elfogadják a nemzetközi klímavédelmi célokat.

Azonban az adaptációról, az alkalmazkodásról, illetve a társadalom felkészítéséről nem esett egy szó sem. Ezt fel is vetettük Palkovics Lászlónak, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervez-e a kormány társadalmi tájékoztató programokat, és fellép-e a klímaválságot bagatellizáló - kormányközeli - véleményekkel szemben. Schmuck Erzsébet ehhez hozzáfűzte, hogy a magyar mezőgazdaságot is fel kell készíteni a változásokra, hiszen azt még Áder János is elismerte, az aszály miatt a kukoricatermelők vesztesége elérte a 100 milliárd forintot.

A kormány soha nem bagatellizálta el ezeket az ügyeket

- válaszolta mindezekre a miniszter, példaként felhozta, hogy most is nyilvánosságra hozták a tudományos kutatások eredményeit. Szerinte az a leglényegesebb üzenet már ismert, a Kárpát-medence kitett a klímaváltozásnak, viszont nem jobban, mint a világ többi része, és ha az érintett és azonosított területeken (például: vízgazdálkodás, erdőtelepítés, természetvédelem, egészségügy) sikerül végrehajtani a programot,

"akkor Magyarország egy jó és élhető hely lesz"

akkor is, amikor a vélelmezett hatások, így a hőmérséklet megemelkedés bekövetkezik - tette hozzá.

Álláspontja szerint meg kell nézni a sajtó bármelyik részét, a klímavédelemről kommunikálnak folyamatosan - lepte meg az újságírókat a miniszter, majd hangsúlyozta: az előttünk álló évben egy sor tudatosítási projektet indítanak el, az iskolákban, az oktatásban is fokozottabban fog megjelenni a kérdés. "Nyilván ennek a kommunikációján kell és lehet változtatni" - válaszolta a kritikai megjegyzésünkre.

"Nagyon fontos, hogy a kormánytól mindent elvárni nem lehet"

- szögezte le a miniszter, aki mindenkit szeretne arra kérni, hogy ebben a munkában vegyen részt, és végezze el a ráeső feladatot. Ezt elvárják a vállalatoktól, és a közösségektől, városoktól is. Ugyanis a kormány mindenhatóságát ezen a területen nem lehet elvárni - fogalmazott Palkovics László. 

Tekintse meg az N1TV beszámolóját is:

Fenntartható Fidesz

Azért jellemző, hogy a Fidesz mennyire vette komolyan a bizottság munkáját: olyan híres zöld politikusokat delegált ide, mint Böröcz László, Varga Gábor és Simonka György. Utóbbi nem jelent meg az ülésen...
 
Simonka György hűlt helye