Palkovics a klímaválságról: a kormány nem mindenható, de a Kárpát-medence még élhető hely maradhat

Palkovics László
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j) és Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s elnöke (b) az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén 2020. január 21-én.
MTI/Illyés Tibor

"A Kárpát-medencét a klímaváltozás hatásai érintik. Viszont megfelelő intézkedésekkel a Kárpát-medence, úgy gondoljuk, továbbra is élhető hely marad, és attraktív lesz a világ számára"

- többek között ilyen, és ehhez hasonló megállapításokkal igyekezett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bebizonyítani, az Orbán-kormány politikája fordulatot vesz, és az előttünk álló 2020-as évet az ígéreteiknek megfelelően a klímaválság/klímaváltozás hatásaira való felkészülésre, és egy sokrétű cselekvési terv megalkotására fordítjuk.

2020 lesz az év, amikor az Orbán-kormány őszintén kimondja, bajban vagyunk, magyarok? (Elvileg van rá esély)

"Az Országgyűlés - követve a fenntarthatóság és a szolidaritás egyetemes eszméjét, elsődleges küldetésünknek tekintve Magyarország jelen és jövő generációinak jóllétét, kulturális, gazdasági és természeti értékeink és erőforrásaink védelmét, bölcs hasznosítását, az ország környezetbiztonságának és önellátó képességének erősítését - globális felelősségünk tudatában, a rendelkezésre álló legújabb tudományos ismeretek és a valós tapasztalatok alapján, a globális felmelegedés mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetstratégiai jelentőségű üggyé nyilvánítja.



A tárcavezetőt az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága hallgatta meg kedden a napokban nyilvánossá vált Éghajlatváltozási Cselekvési Tervről, és a Nemzeti Tiszta Fejlődés Stratégia alapelveiről. A több mint 2 órás meghallgatáson az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről több grandiózus adat is elhangzott.

A tervek szerint 2050-re 50 ezer milliárd forintot fordítunk klímavédelmi célokra.

Ez úgy épül fel, hogy 2030-ra 14 ezer milliárdot, 2040-re pedig a 20 ezer milliárdot kell elérni ennek az összegnek. A kormányzat reményei szerint ebben megjelennek az Európai Uniós források, de számítanak a gazdasági és pénzügyi szektorra is, ugyanis a

"klímacél nem egy hitkérdés, komoly gazdasági kérdést jelent".

Már 2020-tól, a GDP-nk 2-2,5 százalékának megfelelő összeget (800-1000 millió) kíván klímavédelemre fordítani évente a kabinet - idén ezt még teljes mértékben uniós pénzből.

Néhány fontos elhangzott megállapítás:

  • továbbra is cél, hogy 2030-ra az áramellátás 90 százalékát dekarbonizálják;
  • sajnos ehhez viszont hozzászámolják Paks 2 beüzemelését is;
  • napenergia lesz, szélenergia nem - utóbbi kapcsán Palkovics szerint merültek fel egészségügyi kételyek is, illetve a madarakra is veszélyes;
  • 2030-ra hozzuk a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, de ha Brüsszel többet akar, akkor többet is tudunk vállalni, még az 55 százalékot is megfontolnánk;
  • szintén minimum cél a megújulók 21 százalékos aránya 2030-ra;
  • többször is kiemelték, hogy az átállásnak(!) méltányosan kell végbemennie, az adófizetőkre, főleg a szegényekre, nem lehet ezzel újabb terhet rakni (ez még egyelőre nincs kidolgozva eléggé, hiszen Nagy István agrárminiszter is elismerte, a zöldségek drágulása mögött a klímaváltozás hatása áll);
  • bár 2029-re részben átalakítanák a Mátrai Erőművet, egy lignittüzelésű blokkot megtartanak, biztos, ami biztos alapon.

A meghallgatás egyébként konstruktív mederben zajlott, szóhoz jutottak a civilszervezetek is (Greenpeace, WWF, MTVSZ), és nem volt Sorosozás, libsizés, sőt, Palkovics szerint idén több alkalommal is kérni fogja a meghallgatását a testülettől. Ami az ellenzéki oldalról kritika elhangzott (egyedül az LMP-s bizottsági elnök, Schmuck Erzsébet szólalt fel...), az Paks 2-re vonatkozott (de a nukleáris kapacitásbővítéshez továbbra is ragaszkodik a kormány), illetve arra utalt, hogy sokkal ambiciózusabb tervekkel is előállhatna a kormányzat. Schmuck Erzsébet például hangsúlyozta azt is, hogy 2013-ban már elértük 40 százalékos kibocsátáscsökkenést, 2020-ban most újra erre szintre próbálunk visszajutni. Ez pedig nem jelent előrelépést.

Palkovics László
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) beszél az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén 2020. január 21-én. A bizottságot az Éghajlatváltozási Cselekvési Terv kapcsán hívtak össze.
MTI/Illyés Tibor

Nyílt levelet kapott Orbán Viktor a Greenpeacetől

A Greenpeace Magyarország Egyesület örömmel fogadta, hogy a közelmúltban elhangzott nyilatkozatok alapján a kormány foglalkozni kíván a környezetvédelem és a klímaválság kérdéseivel. mihamarabbi érdemi intézkedéseket várva a kormánytól. A Greenpeace szerint a tiszta energia támogatásával, az élővilágot megóvó intézkedések bevezetésével, a szennyező iparágak kivezetésével és a környezetvédelmi intézményrendszer helyreállításával valóban egy új korszak kezdődhetne hazánkban.

A szakmai eszmecsere az ellenzéki képviselő és a miniszter között az ülést követő sajtótájékoztatón is folytatódott. Palkovics László annyiban árnyalta a képet, hogy a kormány nem klímavészhelyzet hirdet és nem riogat, de elemezték a magyar tudósok által is készített dokumentumokat, és elfogadják a nemzetközi klímavédelmi célokat.

Azonban az adaptációról, az alkalmazkodásról, illetve a társadalom felkészítéséről nem esett egy szó sem. Ezt fel is vetettük Palkovics Lászlónak, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervez-e a kormány társadalmi tájékoztató programokat, és fellép-e a klímaválságot bagatellizáló - kormányközeli - véleményekkel szemben. Schmuck Erzsébet ehhez hozzáfűzte, hogy a magyar mezőgazdaságot is fel kell készíteni a változásokra, hiszen azt még Áder János is elismerte, az aszály miatt a kukoricatermelők vesztesége elérte a 100 milliárd forintot.

A kormány soha nem bagatellizálta el ezeket az ügyeket

- válaszolta mindezekre a miniszter, példaként felhozta, hogy most is nyilvánosságra hozták a tudományos kutatások eredményeit. Szerinte az a leglényegesebb üzenet már ismert, a Kárpát-medence kitett a klímaváltozásnak, viszont nem jobban, mint a világ többi része, és ha az érintett és azonosított területeken (például: vízgazdálkodás, erdőtelepítés, természetvédelem, egészségügy) sikerül végrehajtani a programot,

"akkor Magyarország egy jó és élhető hely lesz"

akkor is, amikor a vélelmezett hatások, így a hőmérséklet megemelkedés bekövetkezik - tette hozzá.

Álláspontja szerint meg kell nézni a sajtó bármelyik részét, a klímavédelemről kommunikálnak folyamatosan - lepte meg az újságírókat a miniszter, majd hangsúlyozta: az előttünk álló évben egy sor tudatosítási projektet indítanak el, az iskolákban, az oktatásban is fokozottabban fog megjelenni a kérdés. "Nyilván ennek a kommunikációján kell és lehet változtatni" - válaszolta a kritikai megjegyzésünkre.

"Nagyon fontos, hogy a kormánytól mindent elvárni nem lehet"

- szögezte le a miniszter, aki mindenkit szeretne arra kérni, hogy ebben a munkában vegyen részt, és végezze el a ráeső feladatot. Ezt elvárják a vállalatoktól, és a közösségektől, városoktól is. Ugyanis a kormány mindenhatóságát ezen a területen nem lehet elvárni - fogalmazott Palkovics László. 

Tekintse meg az N1TV beszámolóját is:

Fenntartható Fidesz

Azért jellemző, hogy a Fidesz mennyire vette komolyan a bizottság munkáját: olyan híres zöld politikusokat delegált ide, mint Böröcz László, Varga Gábor és Simonka György. Utóbbi nem jelent meg az ülésen...
 
Simonka György
Simonka György hűlt helye
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
sss
2020. február 27. | 08:23
"Nem az évszámok a fontosak a kommunizmus esetében sem, hanem az indokok, a motivációk, a logikai rendszer" - a Jobbik IT ismét megemlékezett a kommunista diktatúrák áldozatairól. De milyen üzenete van ennek a jövő generációja számára. Interjú.
1
sss
2020. február 26. | 19:27
Sőt, ha tudná, ki indította el valójában a koronavírus-járványt!
"Nem az évszámok a fontosak a kommunizmus esetében sem, hanem az indokok, a motivációk, a logikai rendszer" - a Jobbik IT ismét megemlékezett a kommunista diktatúrák áldozatairól. De milyen üzenete van ennek a jövő generációja számára. Interjú.
Sőt, ha tudná, ki indította el valójában a koronavírus-járványt!