Az Orbán-kormány javaslatára csütörtökön rendkívüli eljárásban tárgyal az Országgyűlés az úgynevezett börtönbizniszről, azaz "a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről". Bár némileg meglepően hathat, de a kormány-kommunikáció homlokterébe került téma több hasonlóságot is mutat a kormányzat bevándorláspolitikájával.
Ma már talán kevesen emlékeznek rá, de 2015 előtt a kormánypárti politikusok a parlamentben kinevették azokat a jobbikos politikusokat, akik a közelgő migrációs hullámra figyelmeztettek, sőt, az Orbán-kormány - az ellenzéki tiltakozások dacára - mindent megtett azért, hogy magyar közösségek határába húzzanak fel menekülttáborokat. A migrációban rejlő propaganda lehetőséget már csak azután vették észre, és használták ki, hogy 2015-ben a jobbikos Rig Lajos egyéni mandátumot nyert a tapolcai időközi országgyűlési választáson, illetve a bevándorlók tömegével jelentek meg a magyar határ mindkét oldalán.
Óriási öngólt lőtt Orbán: 814 millióval egy Fidesz-közeli iroda a börtönbiznisz rekordere
Érzékeny területre tévedt a kormánypropaganda amikor azt akarta boncolgatni, hogy kik azok a „sorosista" ügyvédek akik a magyar börtönökben ülő rabok kártérítéseire specializálódtak. Mert véletlenül kiderült, hogy valójában leginkább magukra lőttek. Ugyanis hiába vett óriási lendületet a semmiből jött, alapjaiban értelmetlen és megtévesztő kampány a börtönbizniszről, egy ilyen jó üzletből a Fidesz-közeli körök sem szeretnek kimaradni.
Szóval, most az a faramuci helyzet állt elő, hogy a kormányzat az elhibázott döntését cibálja 4 évvel később a Parlament elé, és beszél róla úgy, mintha a Fidesz-KDNP nem a börtönbiznisz jelentette probléma forrása lenne, hanem a megoldás. Egyébként a parlamenti vita is részint ebben a szellemben zajlott: az ellenzék arra emlékeztette a kormánypártokat, hogy a több mint 12 ezer per, ami zajlik/zajlott a fogvatartottak részéről a magyar állammal szemben, és hogy ezeken több mint 8,5 milliárd forintot buktak az adófizetők, a kormányzat hibája.
Átverés: Orbán Viktor adott kártérítést a raboknak, most meg eljátssza, hogy ez nem helyes
2016. október 25-én döntött úgy a Fidesz-KDNP, hogy törvénybe foglalja a rabok kártérítését. Hiába szavazott ellene a Jobbik, és hiába tartózkodott a többi ellenzéki erő is, a kormánypártok vitát nem ismerve szavazták meg a törvénymódosítást, melynek értelmében naponta 1200-1600 forintot fizetett a magyar állam minden olyan rabnak, aki sérelmezte fogvatartási körülményeit.
De a mostani javaslatnak vannak további hibái is. Erről Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus nemcsak azt idézte fel, hogy a Jobbik volt az egyedüli frakció, amely ellenezte a Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter által előadott javaslatot, hanem arról is szót ejtett, hogy a Fidesz-KDNP most ugyanazokat az érveket hozza fel, mint amiket a Jobbik mondott 2016-ban: nem az a jó megoldás, ha fogvatartottak kapnak kárpótlást, ezeket az összegeket az áldozatok családjainak kellene megítélni.
Gyüre Csaba meglátása szerint nemcsak a kormányzati sajtóban csak Sorosistaként bemutatott ügyvédi irodák húznak hasznot a börtönbizniszből, hanem maga a kormányzat is - mégpedig a kommunikációban, és a propagandában.
"Most eljátssza, hogy ő az, aki meg akar felelni a társadalmi elvárásoknak... Tehát a saját búnét, a saját hibáját ezzel a javaslattal a maga javára próbálja billenteni"
- fogalmazott a kormány manőveréről.
Ugyanakkor "van egy döbbenetes dolog a törvényjavaslatban", amire a Jobbik módosítót is adott be - magyarázta a politikus. A tervezet tartalmaz egy passzust, miszerint
és ha ennek nem tesz eleget, mulasztásos törvénysértésbe kerül a kabinet..
Ennek két logikus módja lehetséges.
Az egyik, hogy felépíti azokat a börtönöket, amelyekkel már 2015 óta adós. A Jobbik egy másik törvénymódosítója arra szólít fel, hogy épüljön meg a megígért bv intézet
- Kunmadaras,
- Békés,
- Heves,
- Komádi,
- Ózd,
- Kemecse,
- Csenger
- és Komló
településkén.
A másik módszer egyszerűbb. Mivel 20 százalékos a zsúfoltság, szabadon engedik a jelenleg fogvatartott 16.300 ember egyötödét, körülbelül 3000 rabot.
"Ez lesz a megoldás?!"
- vetette fel Gyüre Csaba.
A Jobbik szerint a mostani javaslat elnapolja a problémák megoldását, nem ad semmilyen konkrét javaslatot, nem oldja meg a túlzsúfoltságot - hangzott el.
A politikus leszögezte azt is:
Ne nemzeti konzultációt szervezzen, hiszen ő az oka, hogy a helyzet odáig jutott, hogy 8,5 milliárdot kifizettek kártalanításra a magyar adófizetők pénzéből a fogvatartottaknak, holott ebből az összegből majdnem két bv intézetet is fel lehetett volna építeni.
Érdeklődésünkre Gyüre Csaba döbbenetesnek nevezte, hogy a parlamenti vitában a KDNP-s Vejkey Imre arról beszélt,
el kell gondolkodni az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán.
Idáig jutott a KDNP-frakció, ebben egy véleményre kerültek a Mi Hazánkkal - fogalmazott. A Jobbik szerint érvényesülnie kell az emberi normáknak is, de a társadalmi elvárásoknak is meg kell felelni, például az új börtönök felépítésével - hangsúlyozta.
Azt is felvetettük, hogy a törvényjavaslat szövege hivatkozik a még el sem kezdődött nemzeti konzultáció eredményére is.
"A korát megelőzi ebből a szempontból ez a törvényjavaslat"
- válaszolt rá, hozzátéve: ez is csak propagandacélt szolgál.