Törökország továbbengedi a menekülteket

Törökország továbbengedi a menekülteket

Törökország hivatalosan is elismerte, hogy a továbbiakban nem tartóztatja fel a szíriai menekülteket, így akár újabb hullám érheti el Európát.

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője CNN Türk hírtelevízió élő adásában.  

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán.

Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartoztatni a menekülőket

- mondta Celik.

A szóvivő hozzátette:

konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól.

Korábban írtuk:

Súlyos veszteség érte a török haderőt Szíria Idlíb tartományában egy légicsapásban csütörtökön, amelyben 33 katona halt meg - jelentette be pénteken Rahmi Dogan, a Szíriával határos törökországi Hatay tartomány kormányzója.

Dogan csütörtökön először csak kilenc halottról számolt be, később 22-ről. A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja (OSDH) ugyanakkor már első jelentésében 34 katona halálát tudatta, továbbá, hogy a szíriai kormányerők és orosz harci repülőgépek bombázták a Bara és Bilion települések közötti térséget.

A török tartományi kormányzó közölte, hogy a légicsapás mintegy 30 sebesültjét Szíriából átszállították török kórházba, és hogy egyikük állapota sem válságos.

A légicsapás hírére Recep Tayyip Erdogan török elnök összehívta stábját rendkívüli ülésre csütörtök este, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pedig telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Idlíbben történtekről.

A Reuters brit hírügynökség csütörtökön késő este adta hírül egy névtelenül nyilatkozó magas rangú török tisztségviselőre hivatkozva, hogy Törökország úgy döntött,

tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő szíriai menekülteket.

Az illető elmondása szerint a török rendőrség, parti őrség és határőrség parancsot kapott arra, hogy ne állja útját a szíriai menekülteknek.A hírügynökség felidézte, hogy a harcok sújtotta északnyugat-szíriai Idlíb tartományból csaknem egymillió szíriai menekül a török határ menti térségbe.

Mint ismert, Oroszország és Törökország között az utóbbi időben elmérgesedett a viszony, miután Idlib tartományának ostroma hetek óta zajlik. A hadsereget majdnem négy és fél éve támogató orosz légierő folyamatosan bombázza a felkelők kezén lévő településeket a török határ mentén. A légteret az orosz hadsereg ellenőrzi, a szíriai milíciákat támogató török csapatok azokat a megfigyelőállásaikat sem tudják megvédeni, amelyeket a 2017-ben kijelölt demilitarizált övezet határán felállított.

A Euronews korábban arról írt, hogy Ankara felszólította a szíriai kormányerőket, hogy vonuljanak vissza a zónából legkésőbb a hét végéig. 

A török államfő kijelentette, hogy egy lépést sem hajlandóak hátrálni, és bármi áron kiszorítják a rezsim haderejét a deeszkalációs zónából, amelyért "felelősséget vállaltak" annak idején.

Recep Tayyip Erdogan újabb találkozót kért az orosz elnöktől március elejére, mert a két ország tárgyalói nem jutnak dűlőre. És tárgyalni akar a német kancellárral és a francia elnökkel is az idlibi harcok leállításáról.

Az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy

a török vezetésnek és nekik is vannak elvárásaik, reméli, hogy sikerült megértetniük magukat Ankarával. Nagyon fontos, hogy beszélőviszonyban maradjanak, semmiképpen sem szabad odáig jutniuk, hogy fegyveres konfliktus legyen belőle. Isten ments, hogy szembe kerüljön egymással az orosz és a török hadsereg.

Frissítés

Időközben reagált Oroszország is a fejleményekre: az orosz védelmi minisztérium szerint a támadó ellenzéki militánsok között voltak azok a török katonák, akik a szíriai kormányerők tüzébe kerültek Idlíb tartományban. 

"Február 27-én Behun lakott település környékén török katonák kerültek a szíriai hadsereg tüzébe, akik a terrorista alakulatok harci formációiban voltak"

- állította a moszkvai katonai tárca.

A minisztérium szerint a Haját Tahrír as-Sám elnevezés használatára áttért an-Núszra csütörtökön széles fronton kísérelt meg támadást Idlíbben. A tárca emellett arról tájékoztatott, hogy az orosz légierő nem hajtott végre csapást Behun környékén, ahol török katonák estek el.

A NATO-nagykövetek rendkívüli tanácskozást tartanak Törökország kérésére

A NATO-tagországok nagykövetei Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken amiatt, hogy előző nap egy légitámadás során a szíriai Idlíb körzetében megöltek 33 török katonát - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében.

A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti. A cikk alkalmazását a NATO 1949-es alapítása óta hat alkalommal kérték, a legtöbb esetben Törökország.

Információk szerint az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett a NATO főtitkárával. Az Észak-atlanti Tanács a NATO legfontosabb döntéshozó szerve. Általában hetente egyszer ülésezik nagyköveti, valamint hathavonta külügyminiszteri, illetve védelmi miniszteri szinten.
 
Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek február közepén tartott tanácskozását követően aggasztónak nevezte a szíriai tartományban kialakult helyzetet. Kijelentette: a NATO elítéli a válogatás nélküli, gyakran a polgári lakosságot is fenyegető támadásokat. Arra szólította fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy állítsák le az offenzívát, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét.