Tavaly nyáron Lengyelországban fontos döntést hoztak a fiatalok megsegítése érdekében, ugyanis a Szejm úgy döntött, hogy személyijövedelemadó-mentességet szavaz meg a 26 éven aluli állampolgároknak. A döntés rendkívül fontos volt az ország életében, hiszen óriási mértéket öltött az elvándorlás. A kívánt törvény viszont éppen a fiatalok otthonmaradását célozta meg.
Lengyelországból az elmúlt 7 évben, közel másfél millió ember vándorolt ki Nyugat-Európába. Mivel a lengyel társadalmat is egyre jobban érinti az elöregedés, azonnali intézkedést kellett nyújtani.
Magyarországon szintén nem túl rózsás a helyzet, minek után 2010 óta több mint 700 ezer fiatal vándorolt ki a jobb lehetőség miatt. Mindeközben a KSH 2018-as adatai szerint immáron, minden hatodik magyar gyermek külföldön születik,
A kormány családvédelmi akcióterve bár nem volt rossz kiindulópont, ugyanakkor még mindig nem elégséges, mivel abból a rossz megállapításból indul ki, hogy a magyar fiatal csupán azért nem vállal gyermeket, mert nincs elég megtakarítása. Azonban a képlet nem ilyen egyszerű. Nagyon jó, ha hitellel támogat családokat a kormány, ugyanakkor az alacsony fizetések, a magas árak, vagy éppen a magas albérletárak következtében a mindennapi megélhetés ugyanúgy probléma egy fiatal pár számára. És a gyermekek nevelése legalább 18 éves feladatot (inkább már jóval többet) ró a szülőkre, azzal, hogy például az iskolakezdési támogatásokat "megkurtították" vagy a családi pótlékot 2008 óta nem emelték, tulajdonképpen hiba volna azt állítani, hogy olcsóbb lenne egy gyermek útjának egyengetése egy magyar édesanya és édesapa számára.
Gyere haza fiatal! De minek?
Magyarországon az elmúlt 10 év egyik legnagyobb társadalmi problémája az elvándorlás lett. 2010 óta több mint 600 ezer magyar fiatal hagyta el az országot. Mindeközben minden 6. magyar gyermek már külföldön születik. Ha nem változik a helyzet rövidesen, akkor hazánk a demográfiai összeomlás szélére kerülhet.
Ugyanezt igazolja az Aktív Fiatalok nevű kutatás, amelyet 2019 májusában tettek közzé. A felmérés arra világít rá, hogy a jövőben az elvándorlás tovább fokozódhat, ha kormányzati szinten nem sikerül megoldást találni a problémára. A jelentés szerint a magyar fiatalok kétharmada gondolkozik azon, hogy hosszú távon, külföldön éljen. A tanulmány szerint a fiatalok többsége a jobb életkörülmények és a karrierépítés lehetősége miatt távozik Magyarországról.
Az SZJA-mentesség lehetne egy újabb lehetőség arra, hogy a fiatalokat az itthon maradásra ösztönözzék. Lengyelországban ezt most úgy teszik lehetővé, hogy a munkaviszony, illetve a megbízási szerződés alapján kifizetett jövedelem utáni, jelenleg 18 százalékos adó befizetése alól a 26 év alattiak a 85,5 ezer zlotyt (mintegy 6,5 millió forint) meg nem haladó évi kereset esetében mentesülnek. A küszöböt meghaladó jövedelem az általánosan érvényes adószabályok alá esik majd.
Szja-mentes lenne 2,2 millió munkavállaló?
Kétezer-százhetvenhét milliárd forint - a 2018-as költségvetés zárszámadásáról szóló törvényben ekkora bevétel szerepel személyi jövedelemadóból (szja). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az évben 4 millió 470 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma. Vagyis egy foglalkoztatott havonta átlagosan 40 598 forint szja-val járult hozzá a közkiadásokhoz.
Talán éppen ezért lehetséges, hogy a lengyel minta alapján a Jobbik javaslatot nyújtott be az országgyűlésben. A jobboldali konzervatív párt szerint a lengyel döntés egy nagyon példamutató lépés. A Jobbik szeretné még jobban kiterjeszteni a kedvezményezettek körét, éppen ezért az ő javaslatuk az, hogy a 29 év alatt alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességet élvezzenek, ezzel is segítve itthon maradásukat, illetve hazatérésüket. A fiatalok számára ez egy 15 százalékos bérnövekedést eredményezne.
Február 17-én be is nyújtották a javaslatot a Gazdasági Bizottságnál, azonban a kormány azt indoklás nélkül leszavazta.
A Jobbik ifjúsági tagozatának tagja, Szabó Bence lapunknak elmondta, hogy az SZJA-mentesség nem egy program, hanem a megoldása lehetne a hazánkat érintő elvándorlásnak. A bérkérdés a rendszerváltás óta sarkalatos probléma, amelyet továbbra sem sikerült megoldani, hiszen teljesen más életkörülmények vannak Nyíregyházán, mint mondjuk Győrben.
"Ez legyen a nulladik pontja a fiatalok otthontartásának. Utána jöhet a lakhatási helyzet megoldása is, ugyanis a legtöbb fiatal saját lakáshoz sem képes jutni"
- tette hozzá.
Hazánk demográfiai adatai egyre rosszabbak, a KSH adatai szerint tavaly 89 200 gyerek született magyarországon 607-tel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel minden idők második legkisebb születésszámát regisztrálta a statisztikai hivatal a 2011-es év után.
Szabó Bence szerint azért nem javulnak a népességi adatok, mert a legtöbb fiatal számára még mindig komoly problémát jelent, hogy nincs hova szülni, illetve nincs miből eltartani a gyermekeket.
Továbbra sem tudnak lakáshoz jutni a magyar fiatalok
Hiába vezette be a CSOK-ot a kormányzat, továbbra sem tud a fiatalok többsége saját ingatlanhoz jutni. A 35 év alatti fiatalok többsége még mindig arra kényszerül, hogy albérletben éljen a magas ingatlanárak és a körülményes lakhatási támogatások miatt. Továbbra sem ismerte fel a kormányzat, hogyan lehetne a fiatalok lakhatási problémáira megoldást találni.
Kiemelte, hogy az SZJA-mentesség segítene abban, hogy az elszabaduló albérletárak mellett képesek legyenek a fiatal párok fenntartani magukat, akár gyermekvállalás esetén is.
"Olyan helyzetbe jutott Magyarország demográfiailag, hogy azonnali intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy még megállítható legyen a krízis. Ezért támogatja a Jobbik IT a 29 éven aluli fiatalok személyijövedelemadó-mentességét"
- összegezte a Jobbik IT szakértője.