Nyitva van-e, vagy már zárva, nekünk nincs időnk vitázni, a téma le van zárva, a kapukat ezennel megnyitottuk
- mondta Recep Rayyip Erdoğan, épp Moszkvából hazafelé, amikor tűzszünetet kötöttek Vlagyimir Putyinnal az északnyugat-szíriai frontot illetően. A fegyvernyugvás egyelőre megvalósulni látszik, a török elnök viszont ennek ellenére sem enged menekültügyben.
Putyin és Erdogan tűzszünetet kötött, segítenének a menekülteknek hazatérni Szíriába
Mielőtt belevágnánk a közepébe, tisztázzuk, hogy miért lényeges ez a megállapodás. Recep Tayyip Erdogan hivatalosan azért nyitotta meg a török határt Európa irányába a menekültek előtt, mert elege lett a szíriai helyzetből és annak következményeiből. Az északnyugat-szíriai Idlib tartományban több mint ötven török katona vesztette életét az utóbbi időszakban a kormányerők támadásaiban.
Bár az EU-val kötött, hatmilliárdos megállapodás formálisan továbbra is érvényben van, a gyakorlatban Ankara nem akadályozza tovább a menekültek mozgását Európa irányába.
A menekültek addig jutnak el, amíg tudnak, mi nem kényszerítjük őket távozásra, saját meggondolásból teszik
- kijelentését árnyalja az az intézkedés, mely alapján török rohamrendőröket vezényeltek a görög határhoz, hogy a szomszédos ország hatóságai ne tudják visszatoloncolni a menekülőket az országba. Ebből humanitárius katasztrófával fenyegető vészhelyzet alakult ki, emberek ezrei rekedtek a senkiföldjén, a görög és a török fegyveresek között.
Majdnem ötezer menekült inkább visszamenne Törökországba, de ott fegyveresek fogadják őket
A Reuters szerint Süleyman Soylu török belügyminiszter arról beszélt, hogy jelenleg 4900 menekült próbál visszajutni Törökországba, miután a görög hatóságok részéről kemény fellépéssel találták szemben magukat, 164-en meg is sebesültek.
Erdoğan nem hajlandó részt venni a bolgár-görög-török, szófiai migrációs csúcson, mert szerinte eddig összesen öt menekült halt meg a görög hatóságok fellépése miatt, és
ezeknek a politikusoknak tudniuk kéne, hogy az emberi élet nem ennyire olcsó.
Athén cáfolja a halálesetekről szóló török állításokat.
Lesz pénz?
Erdoğan szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, a Bizottság vezetője is tett néhány ígéretet, de azt nem tudja, hogy ezekből lesz-e valami. Ezzel együtt sérelmezte, hogy az Európai Unió napok alatt összehozott egy 700 millió eurós segítséget a görögöknek, miközben Angela Merkel a törököknek csak 25 millió eurót ajánlott az Idlib tartományban tapasztalható humanitárius helyzet rendezésére, de Erdoğan szerint még ezt sem kapták meg.
EU-török viszonylatban március 9-én várhatók újabb fejlemények, Erdoğan a tervek szerint ekkor érkezik Brüsszelbe, hogy a migrációról és a 2016-os megállapodás felülvizsgálatáról tárgyaljanak. A török elnök szerint országa nem kapta meg az egyezségben szereplő hatmilliárd eurót, miközben ők már 40 milliárd dollárt költöttek a menekültekre, például azzal, hogy ingyenes orvosi ellátást biztosítanak nekik. Az Európai Bizottság szerint a pénz folyósításra került, de nem a teljes összeg jutott a török kormányhoz, hanem annak jelentős részét közvetlenül a segélyszervezetekhez küldték.
Legalább ennyire fontosak a geopolitikai érdekei
Erdoğannak a menekültkérdés zsarolópotenciált ad a szíriai rendezéshez is. Szíria északi részén, az amerikaiak kivonulása és a török reguláris erők érkezése után sikerült szétvernie a kurd autonóm törekvéseket, de az északnyugati Idlibben sérültek az érdekei, amikor a kormányerők és az oroszok közösen elkezdték felszámolni a törökbarát milíciák állásait.
Hivatalosan ebben a térségben feszültségcsökkentési zónát alakítottak ki, 12 török ellenőrzőponttal, a szír/orosz-török összecsapások miatt februárban több mint 50 török katona vesztette életét, és újabb menekülthullám indult Törökország déli határa felé.
Erdoğan a migrációs zsarolással valószínűleg azért akart nyomást gyakorolni Európára, hogy az oroszokon keresztül próbálják fékezni Aszadékat, végül Moszkvában sikerült aláírni a tűzszüneti megállapodást, ahogy azt feljebb vázoltuk.
A tengeren hajlandó szigorítani
Erdoğan közben kiadta az utasítást a török parti őrségnek, hogy
A görög Leszbosz szigetén közben komoly lakossági feszültség alakult ki a menekültek miatt, bár ez nem feltétlenül a határnyitásnak, hanem a görög kormány újabb tábor építéséről szóló tervének köszönhető.
Egy görög sziget lakói láncokkal állták el a menekültek útját, egy csónakból nem engedték kiszállni az érkezőket
Súlyossá vált a helyzet a Görögországhoz tartozó Leszboszon vasárnap, miután Törökország megnyitotta határait a migránsok/menekültek előtt - írja az MTI az AFP-re hivatkozva. Az AFP francia hírügynökség helyszínen tartózkodó fotóriportere szerint az égei-tengeri sziget felindult lakói nem engedtek kikötni Thérmiben egy gumicsónakot, amellyel 50 menedékkérő érkezett, köztük gyerekekkel.
Törökország a tengeri szigorítást a görög parti őrség agressziójával indokolja, Ankara szerint a szomszédos ország hatóságai kilátástalan helyzetben, a tenger közepén hagyják az embereket, sőt, szerintük a gumicsónakokat még ki is lyukasztják, ezért például csak március 5-én 97 embert kellett kimenteniük a vízből.
A görög partiőrség egy menekültekkel teli csónakra támadt, botokkal ütötték őket és feléjük lőttek
A török hatóságok hétfőn elküldtek egy videót a Sky Newsnak, elmondásuk szerint a török Bodrum környékén a görög partiőrség hajói megtámadtak egy gumicsónakot, amin menekültek ülnek. A videón tényleg az látható, hogy egy partiőrségi hajó rendkívül közel húz el a csónak mellett, később egy másik hajó legénységének tagja bottal ütötte a menekülteket, sőt, úgy látszik, hogy a végén két lövést is eleresztettek a csónak irányába, a golyók a vízbe csapódtak.