A fizetési moratórium nem lesz kötelező, a munkából kiesők számára viszont még nincs segítség

""
Wikipedia

Szerda éjfél előtt nemsokkal megjelent a Magyar Közlönyben is az Orbán Viktor által korábban bejelentett gazdasági csomag, illetve a miniszterelnök rendelkezett a Munka törvénykönyvének rugalmasabbá tételéről is.

A kormányzaton már jó ideje kérik számon a fizetési moratórium bevezetését, ennek a veszélyhelyzet hetedik napján tett eleget a kabinet.

A rendelet szerint, ha a  felek eltérően nem rendelkeznek, a  veszélyhelyzet fennállása alatt az  adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az  adós a  szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap.

Lényeges, hogy a december 31-ig tartó fizetési moratórium (amit a kormány meghosszabbíthat) nem kötelező, ha a felek úgy döntenek, folytatódhat az eredeti feltételek mentén a törlesztés.

Ez azért nem mindegy, mert a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, valamint

a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.

Ezek a rendelkezések 2020. március 18-án 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre vonatkozik.

Arról is rendelkezett a kormány, hogy a mostantól felvett fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

Ahogy arról tegnap már írtunk, ez is fontos kérdéseket vethet fel, hiszen ilyen alacsony kamatszinten nem érhetőek el lakossági hitelek, meglátjuk, hogy a Bankszövetség milyen módon tudja vállalni ezeket a kondíciókat.

Az pedig némileg ijesztő is, hogy a kormányzat ezzel a lakosság további eladósodását segít(het)i elő, szemben a konkrét állami támogatással, a kieső jövedelmek kompenzálásával.

Idetartozik, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank indokoltnak tartja a CSOK és a babaváró hitelek feltételeinek módosítását, egyelőre ebbe az irányba nem lépett a kormány.

A bejelentésnek megfelelően a kormányzat segítséget nyújt a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt bajba jutott gazdasági szektoroknak.

A  turisztikai, a vendéglátóipari, a  szórakoztatóipari, a  szerencsejáték, a filmipari, az  előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében
  • a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni (a határidőt a kormány meghosszabbíthatja);
  • a bérleti díj a veszélyhelyzet alatt nem emelhető;
illetve 2020. március, április, május és június hónapokban
  • a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól;
  • munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a  természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn (azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot);
  • nem kell fizetni turizmusfejlesztési hozzájárulást sem;
  • valamint a taxisok mentesülnek a KATA-tól.

A Munka törvénykönyv változás viszont nem igazán nagy horderejű.

A rendelet szerint a munkáltató a veszélyhelyzetben bármikor módosíthatja a munkabeosztást (ezt eddig egy héttel előre be kellett jelenteni), illetve a munkáltató bármikor elrendelheti a home office-t, valamint a távmunkát, és ellenőrizheti a munkavállaló egészségi állapotát, és annak megőrzése érdekében meghozhat intézkedéseket.

Rögzíti azt is, hogy a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodást is köthetnek.

Az viszont továbbra is válaszra vár, hogy mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik számára nem megoldható a távmunka, de otthon kell maradnia, mert vagy nem tudja a gyermekét hova tenni, vagy pedig házi karanténba kényszerül.