A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) meghajlani kényszerül a világ akaratának, azok után, hogy a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben már annak lehetőségeit vizsgálja, hogy elhalasztanák a július 24-én kezdődő olimpiai nyári játékokat a koronavírus-járvány miatt. Az eset rávilágít arra a dilettantizmusra, ami a nemzetközi szervezetet hosszú ideje jellemzi.
Vasárnapi nyilatkozatával a NOB elnöke, Thomas Bach óriási vihart kavart. Mint ismert, a német sportdiplomata úgy nyilatkozott, hogy az olimpia törlése nem volna igazságos megoldás.
"Az olimpiai játékokat nem lehet csak úgy eltolni, mint egy futballmeccset, a törlése pedig a legnagyobb igazságtalanság lenne."
Érdekes kérdés, hogy mennyire volna igazságos ez a sportolókkal szemben. Ugyanis függetlenül a koronavírus-járvány helyzete miatt, nem minden sportoló tud ugyanolyan feltételekkel készülni a nyári játékokra. Nem véletlen, hogy keddre virradóra több ország, köztük Kanada, Ausztrália és Nagy-Britannia is jelezte, hogy nem kíván részt venni a tokiói seregszemlén abban az esetben, ha az eredeti időpontban rendeznék meg.
Callum Skinner, a britek olimpiai bajnok pályakerékpárosa is élesen bírálta Thomas Bach elnököt az arroganciája miatt.
„A NOB-elnök makacssága és arroganciája látványosan kudarcot vallott, és ezzel gyengíti az olimpiai mozgalmat. Nem ez az első eset, amikor saját motivációját a sportolók és a mozgalom elé helyezte”
– írta a 2016-os riói játékokon arany- és ezüstérmes kerékpáros.
A sportolónak igaza van abban, hogy a NOB jelen esetben kizárólag az üzleti érdekeit tartja szem előtt. Nyilvánvaló, hogy óriási anyagi kár fogja érni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, de azt a kockázatot ki meri vállalni, ha esetleg a 206 ország sportolóinak egészségét kockáztatják, és ezzel mondhatjuk, akár az egész világét?
A nemzetközi sportélet felháborodása után most úgy tűnik, mégis meghátrálásra kényszerül Thomas Bach. Igaz a sportvezető 4 hét "gondolkodási időt" kért, amely valójában semmi más, csak az a türelmi idő, míg végigtárgyalja a nemzetközi sportszervezet a szponzorokkal való esetleges halasztást.
Miközben az UEFA szinte azonnal képes volt félretenni pénzügyi érdekeit (pedig ők sem mennek szomszédba egy kis korrupcióért), addig a NOB bebizonyította, hogy a saját érdekeit előrébb valónak tartja a sportolók és a nézők érdekeinél. Mondjuk ki:
a Nemzetközi Olimpiai Bizottság erkölcsileg megbukott, minden intézkedés, amit ezek után tenni fog, csupán kétségbeesett mentegetőzés lesz, amelyet az országok (lásd: Kanada, Ausztrália, Nagy-Britannia) és a sportolók esetleges távolmaradása eredményezhetett.
A jelenleg a Jobbik országgyűlési képviselőjeként dolgozó Steinmetz Ádám, vízilabdázóként két alkalommal is szerepelt az ötkarikás játékokon. Az egykori sportoló szerint az olimpia rendezése a jelenlegi helyzetben óriási kockázatot jelentene a világra nézve.
"Óriási rizikó lenne már csak azért is, mert az olimpiai faluban több mint tízezer sportoló és sportvezető lenne összezárva egy helyen több mint két héten át"
- emelte ki, hozzátéve a nyári játékokon szintén több százezer ember fordulna meg a világ minden részéről, így felmerülhetne a lehetősége annak, hogy ismételten felerősödjön a koronavírus-járvány.
Steinmetz szerint azzal, hogy napról-napra nő a fertőzöttek száma, fel kell készülni arra a helyzetre, hogy az eseményt be kell áldozni az emberek egészségének védelmében. Rámutatott, hogy a labdarúgás világában szintén nagyon komoly pénzektől estek el a klubok, ugyanakkor a sportolók és az emberek védelmében mégis elhalasztották a fontos sporteseményeket, köztük a labdarúgó-Európa-bajnokságot is.
"Most a koronavírus-járvány megfékezése legyen az elsődleges mindenki számára"
- szögezte le Steinmetz Ádám.
Arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel járhat a halasztás, csak becslések állnak rendelkezésünkre. Japán számára nyilván óriási károkat fog okozni. Szakértők szerint az országnak 670 milliárd jenbe (1.9 billió forint) kerülne a nyári tokiói olimpia és paralimpia esetleges elhalasztása.
A halasztásra felkészült már Japán miniszterelnöke, Abe Sindzó is, aki úgy fogalmazott hétfőn:
"a mostani körülmények között nehéz kitartani a játékok mellett, döntenünk kell majd a halasztásról, mert a sportolók egészsége a legfontosabb."
A Magyar Olimpiai Bizottság egyébként rövid közleményében úgy reagált a jelenlegi helyzetre, hogy nem látja célravezetőnek, hogy a szakértői véleményekre támaszkodó NOB-vezetőség határozatát kétségbe vonja.
„A NOB az elmúlt 125 év alatt számtalan nehéz helyzettel állt szemben. Az olimpiai játékok jelenkori népszerűsége arra sarkall, hogy bízzunk a döntéseikben. Biztosak vagyunk abban, hogy az olimpiai játékok megrendezésével kapcsolatban megfelelő döntést fognak hozni, amikor ez időszerű."
Arra vonatkozóan, hogy mikorra halaszthatnák a játékokat, több verzió is szóba került:
- 4 héttel később augusztus 21-én indulna az olimpia,
- szeptember közepén kerülne megrendezésre,
- 2021-re halasztanák, de akkor jelentősen át kell alakítani a nemzetközi versenynaptárat
- 2022-re halasztanák, de akkor egy évben lenne a téli olimpiával és a katari foci-vb-vel, ami szintén bonyodalmat okozna.
Amerika is a halasztást támogatja
Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága is csatlakozott azon szervezetekhez, amelyek a koronavírus-járványban a halasztást tartják a legjobb megoldásnak a tokiói nyári olimpia esetében.
Az amerikai olimpiai bizottság a sportolóitól kapott visszajelzések alapján hétfői közleményében jelezte: a széleskörű válaszok alapján a legfontosabb következtetés az, hogy a kiírt időpontban, azaz július 24. és augusztus 9. között nem lehet megtartani a játékokat. Egyrészt óriási zavarok vannak a versenyrendszerben, az edzéslehetőségek és a doppingellenőrzés terén, de ha még enyhíteni is lehetne ezeken a gondokon, akkor is halasztani kellene az olimpiát a jelenlegi helyzetben.
Utoljára 1944-ben nem tartották meg eredeti időpontban az olimpiát, akkor a második világháború miatt nem kerülhetett rá sor.