50 évvel ezelőtt adták át az első budapesti nagymetrót

M2-es metró, 1970
M2-es metró, 1970
Fortepan/Uvaterv

Éppen 50 évvel ezelőtt, 1970. április 2-án adták át Budapesten az első metróvonalat. Noha a földalatti villamos vasút (kisföldalatti) a metró közvetlen előzményének tekinthető, a budapesti metróközlekedést – eltérő rendszerük miatt –  a BKV szerint mégis az M2 átadásától kell számítani.

A fél évszázados vonalat azóta meghosszabbították, új vonalak épültek, renoválták és renoválják jelenleg is, valamint az M2 és M3 teljes járműparkja megújult. A metró szerepét jelzi, hogy az M3-as több utast szállít egy nap, mint a nagyvasúti vonalak az egész országban.

Az első szovjet metrószerelvény egyik kocsijának tesztelése, 1968
Fortepan/Uvaterv

Az első, már utasokat is szállító metró másnap, 1970. április 3-án 04.10-kor gördült ki a telephelyről. 6 óra felé már kezdtek érkezni az utasok. 8 órától üzemzárásig pedig annyian várták Budapest első metróvonalának kipróbálását, hogy hosszú, tömött sorok kígyóztak egészen a Deák téri állomástól a Bárczy István utcáig – emlékezik vissza a BKV az évforduló alkalmából kiadott közleményében.

Blaha Lujza tér, az M2-es metró utascsarnoka a forgalomfigyelő fülkével, 1970
Fortepan/Uvaterv

Akkoriban az új építmény Budapest igazi látványosságává vált. Előszeretettel látogatták politikusok és prominens személyek: ha Magyarországra jött valamilyen magas rangú diplomata, akkor biztosan megnézte a metrót.

Építése és indulása nagyon érdekes korszakot jelentett a metróüzemben dolgozó szakértők számára: megjelent egy új városi tömegközlekedési eszköz, ami korábban nem volt Budapesten. Már maga a tervezés is sok érdekes feladat, megoldandó probléma elé állította a mérnököket, építőket.

Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának építése, 1950-ben
Fortepan/Uvaterv

Az Astoriánál például úgy kellett aluljárót kialakítani, hogy a munkagödör fölött menetrendszerűen járt a villamos.

Más szempontból is különös időszaka volt ez a metrónak. Nemcsak maga a közlekedés ezen formája volt új és friss, de a csapat is csupa fiatalból állt, akik mind úgy érezték, valami olyat csinálnak, amit korábban senki. Presztízs volt a metróüzemben dolgozni.

A biztató kezdetek után a ma már a Déli pályaudvart és az Örs vezér teret összekötő, kelet-nyugatinak vagy „piros” metrónak is nevezett M2-es vonalat további két metróvonal követte: az 1976 és 1990 között átadott, a teljes vonalon Újpest-központ és Kőbánya-Kispest között közlekedő észak-déli, más néven „kék” M3-as, valamint a legújabb budapesti metróvonal, a 2014-ben elkészült, Budapest két pályaudvara, Kelenföld vasútállomás és Keleti pályaudvar között gyors összeköttetést biztosító „zöld”, azaz a M4-es metró. 

M4-es metró
Máthé Zoltán/MTI

Ez utóbbi impozáns, művészi kialakítású metróállomásainak köszönhetően több hazai és nemzetközi építészeti díjat is elnyert, valamint különlegessége, hogy vezető nélkül közlekedő szerelvényeiből belátható a teljes alagút.