Nem éri meg az árát a Budapest-Belgrád vasúti projekt, a titkosítás pedig gyanússá is teszi

Vasút
pixabay.com

A Budapest-Belgrád vasútvonal projekt leállítását követeli az ellenzék, az erre szánt milliárdokat pedig védekezésre és a munkahelyek megtartására fordítanák.

Az országgyűlés azt követően folytatta le a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló vitát, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslata 10 évre titkosítaná a Budapest-Belgrád vasútvonal - nagyobb részben Mészáros Lőrinc cégcsoportja által kivitelezett, 590 milliárdos - felújításának szerződéseit.

„A beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek"

A KDNP-s Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára is erre - a kormány által korábban is hangoztatott álláspontra - hivatkozva támogatta a gigaberuházást és a titkosítást. Úgy vélte, a kínai hitellel megtámogatott projekt segíthet a munkahelyteremtésben és a kölcsönt jobb feltételekkel biztosítja a Bank of China, mint például az IMF.

Az ellenzék azonban úgy vélte, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése nem elsősorban nemzetgazdasági érdek, hanem a Fidesz gazdasági holdudvarának egyik legfontosabb érdeke.

"Állítsák le a beruházást, és az erre szánt pénzt a koronavírus elleni védekezésre és bérpótlásra fordítsák!"

- mondta Z Kárpát Dániel, hangsúlyozva, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése egy olyan projekt amelyről már korábban is kiderült, hogy csak a NER oligarcháinak kedvez, de megépítése most a járvány idején valódi károkat okozhat a magyar gazdaságnak.

A Jobbik vezérszónoka az Alfahírnek úgy fogalmazott, nemcsak a projekt leállítását kérik a kormánytól, hanem, hogy az így megmaradó százmilliárdokat csoportosítsák át az újratervezendő költségvetésbe a munkahelyek megtartása és a bérek kiegészítésére. Ezen felül megismételte a "Mészáros-adó" fontosságát, amely szerinte jogos elvárás a magyar emberek részéről. A titkosításról azt mondta, hogy a Fidesz rendre ugyanazokat a hibákat követi el, mint az MSZP, amikor például a csillebérci tábor elkótyavetyélésének részleteit titkosította a balliberális kormány.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint nem elfogadható az a magyarázat, amit Bányai Gábor fideszes képviselő mondott a projektről, azaz, hogy a vasútvonal megépítése a kisebbik rossz lenne a leállításhoz képest. Hangsúlyozta, hazánknak

nem a két rossz közül kellene megint a kisebbiket választani,

hanem egy valóban jó és eredményes beruházást, ami nem egy szűk gazdasági érdekkörnek kedvez, hanem a magyar gazdaságnak.

Balczó Zoltán arra a tényre mutatott rá, hogy Európának és az EU-nak nem érdeke a kínaiak gazdasági térnyerése a kontinensen. A Jobbik politikusa hozzátette, diplomáciailag és erkölcsileg is elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány támogatná Kína tagságát az ENSZ emberjogi tanácsában, miután

Peking legutóbb éppen az ellen a kínai orvos-kutató ellen folytatott eljárást, aki elsőként hívta fel a figyelmet a koronavírus-járvány veszélyeire.

A szintén jobbikos Stummer János is a beruházás részleteinek titkosítását kérte számon a kormányon. Szerinte most van itt az ideje, hogy a haverok 600 milliárdos gigaüzletét a szőnyeg alá söpörjék, ezért arra kérte a kormányoldalt és Orbán Viktort, hogy a "fürkészeit" ne csak Kínába küldje ki, hanem Magyarországra is, mert ezekben a napokban a kabinetnek inkább azokkal kellene foglalkoznia, akik már most elvesztették a megélhetésüket.

Optimális esetben 130 év múlva térülhetne meg a beruházás költsége

Az ellenzéki felszólalók szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése a legdrágább, pontosabban a leginkább túlárazott projektek egyike, ami egyhamar nem fog megtérülni. Szél Bernadett független képviselő ezért is szólította fel a kormányt a beruházás leállítására és a "Mészáros-adó" bevezetésére.

"Titokban lehet sokat lopni" - jelentette ki Szél Bernadett, aki szerint se gazdasági, se közlekedési, se klímavédelmi oka nincs ennek a "virtigli politikai projektnek", amellyel

"a Kínai Kommunista Párt kilóra megvette a Fideszt és a KDNP-t".

Az MSZP-s Gurmai Zita azt nem vitatta, hogy vasúton valóban nehézkes eljutni Belgrádba, de a projekt költségei és a titkosítás szerinte azt jelzi, hogy itt nem a gyorsabb utaztatásról van szó, ráadásul nem, vagy csak nagyon sokára térülhet meg az ára.

Az Alfahírnek nyilatkozó Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője felidézte, hogy az elmúlt években több vita is zajlott a beruházás költségeiről, az esetleges megtérülésről, de soha semmilyen dokumentumot nem láttak a részletekről.

"A várható titkosítás azt valószínűsíti, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése kizárólag Kína nagyhatalmi gazdasági érdekeit szolgálja, valamint Mészáros Lőrincét, aki a tulajdonában lévő cégein keresztül a projektből 300 milliárd forintot kaszálhat"

- mondta Keresztes László Lóránt.

Schanda Tamás államtitkár: megfelelő az ár, jó a hitelkonstrukció

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta: a finanszírozásba bevont kínai hitel kedvezőbb, mint bármely piaci konstrukció. A titkosításról szólva azt mondta, azok az adatok kerülnek ebbe a körbe, amelyek szenzitív kínai üzleti információk, vagy negatívan befolyásolnák Magyarország külgazdasági, külpolitikai érdekeit.

A parlament ezzel lezárta a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló általános vitát.