Szépen meghalni, avagy hol van egymillió nemzeti érzelmű európai?

Zrínyi

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Utolsó rohamra! Talán ez lehetne a megfelelő csatakiáltás egy héttel a régiókért indított európai polgári kezdeményezés lejárta előtt. Az indítvány célja – mint azt kismillió helyen leírták, leírtuk –, hogy az EU kohéziós forrásaihoz úgy is hozzájuthasson egy régió, ha nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetik meg az őt körülvevő régióktól. Röviden, ha ott őshonos kisebbség él, mint például Székelyföldön. (Vagy Baszkföldön, Katalóniában, Dél-Tirolban stb.)

Csakhogy a kezdeményezésre minden valószínűség szerint nem jön össze a megfelelő számú támogató – ahogy azt a kormánypári napilapban is gyakorlatilag elismerték. A szabályok szerint legalább 1 millió támogató aláírás szükséges, ráadásul úgy, hogy legalább hét tagállamban el kell érni egy meghatározott küszöbszámot (az adott tagállami EP-képviselők számának 750-szeresét).

Jelen állás szerint mindössze három országban jött össze a megfelelő számú támogatás. Cikkünk írásakor

  • Magyarországról 291 785 fő,
  • Romániából 53 231 fő,
  • Szlovákiából pedig 12 215 fő

írta alá az online petíciót, az egész unióból pedig 367 931 fő.

Valljuk be, sovány! Nem is az az igazán elszomorító, hogy például Görögországból 35 vagy Dániából 265 fő tartotta megfontolandónak a felvetett kérdést. Nem!

A 9,7 milliós Magyarországról kevesebb mint 300 ezer ember???

Mi, konzervatívok aláírtuk, magam is erre biztattam mindenkit, legutóbb a székely szabadság napjára írt publicisztikámban. Az ügy átívelt politikai pártokon, Karácsony Gergely párbeszédes főpolgármestertől Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetőig, Fekete-Győr András Momentum-elnöktől Sneider Tamás jobbikos parlamenti alelnökig sorakoznak a kezdeményezés támogatói.

A kultúra képviselői szintén át tudtak lépni a politikai, továbbmegyek, a világnézeti különbségeken. Nem is oly rég Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház, Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, Máté Gábor, a Katona József Színház, valamint Pintér Béla, a nevével fémjelzett Pintér Béla és Társulata vezetője együtt állt ki a kezdeményezés mellett.

Valamiért mégis csak alig 300 ezer honfitársunk érezte úgy, ez fontos ügy.

Ami kevesebb, mint egy Békemenet létszáma.

Azok után, hogy Kövér László az ország lakosságának felét (közte minket, konzervatív ellenzékieket is) kirekesztette a nemzet fogalmából, elvárható lenne, hogy a másik fele mind egy szálig most azonnal számítógép elé pattanjon, és szánjon öt percet erre a digitális műveletre. Ha azt feltételezzük, hogy csak Fidesz-szavazók támogatták volna a kezdeményezést – ami, mint fentebb láttuk, nem igaz –, akkor is csak minden tizedik fideszes adta hozzá a nevét. Hol a másik kilenc? Hol van a mozgósítás, hogy „most mutassuk meg, van itt nemzeti összetartás!” Hol van a reklámkampány, a postán kiküldött buzdító levél? Ahhoz, hogy aláírjuk, ki sem kell mozdulni a lakásból,

home office-ból támogatható,

és mégsem sikerül… Mert közben a legfőbb népképviseleti szerv vezetője legendás bajsza alatt egy komcsi osztályharcost megszégyenítő orbitális baromságokat büfög a kettes személyi számúakról meg a neki nem tetsző módon szavazó polgárokról.

Európa pedig csendes, de nem újra, hanem továbbra is csendes. Az Orbán Viktort Európa megmentőjeként istenítő propagandamédia mélyen hallgat arról, hogy

a magyar kormányfő úgynevezett európai szövetségesei egy szalmaszálat nem tettek arrébb a régiók autonómiáját elősegítő kezdeményezés érdekében.

Orbán személyes jó barátjának, Salvininek Olaszországából eddig mindössze 246 aláírás jött össze, ami kevesebb, mint a szükséges 54 750 támogatás fél százaléka! Kaczyński Lengyelországából egy március 15-i tapsolásra többen jöttek el busszal, mint az a 201 lengyel barátunk, aki eddig hozzájárult eme nemes indítvány sikeréhez. (Tőlük 38 250 szignó enne szükséges.) A V4-ekben nem ejtettünk még szót Csehországról, ahonnan 115, valamint Ausztriáról, ahonnan 905 aláírás érkezett. Hol van a befolyása annak az Orbán Viktornak, akit a propagandamédia szerint „Európa-szerte éltetnek”, vagy akit az alt-right egy közepesen ismert figurája „Európa legerősebb vezetőjeként” aposztrofált?

Nem vagyok derűlátó, nem hiszek abban, hogy négy további uniós ország teljesíti a kvótát, ahogy abban sem, hogy egy hét alatt további több mint 600 ezer szignó összegyűlik. De rajtunk ne múljon!

Kérünk mindenkit, aki még nem tette meg,

Ha már el kell bukni, akkor azt tegyük emelt fővel, azzal a tudattal, hogy ki-ki megcselekedte, amit megkövetelt a haza! A thermopülai háromszáznak vagy a Szigetvárt védő Zrínyinek és katonáinak hősiessége legyen a példa! Gyerünk, egy utolsó rohamra!