Hogyan lehet segíteni a karanténba zárt áldozatokon?

családon belüli

Mint ismert, a koronavírus-járvány második szakaszában a Fidesz-KDNP valamiért úgy gondolta, itt az ideje a kapcsolati erőszakról, és a nemek közti egyenlőségről szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálását parlamenti szinten is elutasítani (annak ellenére, hogy az Orbán-kormány 2014. március 14-én aláírta azt). Egyébként a kapcsolati erőszakkal foglalkozni valóban fontos volna a pandémia idején, de

a Jobbik szerint ehhez a témát ki kell ragadni a belpolitikai csatározásokból, és konkrét megoldási javaslatokkal kell élni, méghozzá minél gyorsabban. 

Karanténban

Az idő kevés, már az ENSZ is arra figyelmeztetett, hogy a házi karanténban, a négy fal közé zárva drasztikusan megemelkedett a nőkkel szemben elkövetett erőszakos esetek száma.

"Felszólítom valamennyi kormányt, hogy tegyék a nők elleni erőszak megelőzését és orvoslását a Covid19 nemzeti reagálási terveinek kulcsfontosságú részévé. Ez azt jelenti, hogy fokozni kell az online szolgáltatásokba és a civil társadalmi szervezetekbe történő befektetéseket. Biztosítani kell, hogy az igazságszolgáltatási rendszer továbbra is büntetőeljárást indít a visszaélőkkel szemben. Sürgősségi figyelmeztető rendszereket kell felállítani a gyógyszertárakban és az élelmiszerüzletekben. A menhelyeket alapvető szolgáltatásoknak kell nyilvánítani, és biztonságos módszereket kell létrehozni a nők számára ahhoz, hogy támogatásra találjanak anélkül, hogy figyelmeztetnék a bántalmazóikat" - hangoztatta néhány hete António Guterres, a Világszervezet főtitkára.

Egészen döbbenetes, de miközben a világban a tragédiák elkerülésén dolgoznak, a KDNP egy politikai nyilatkozat megszövegezésén dolgozott, hogy az Isztambuli Egyezmény ratifikálása nehogy kislányt csináljon a magyar kisfiúkból... S bár Orbánék hozzáállása eléggé egyedi, a családon belüli erőszak azért nem magyar jelenség.

Franciaországban a márciusi korlátozások után 30 százalékkal emelkedett meg a bejelentések száma,

miközben például Olaszországban a karantén alatt 55 százalékkal csökkent a jelzések száma, amit a szakértők a bántalmazó fél állandó kontrolljával magyarázzák.

Egyébként az UNICEF is adott ki veszélyjelzést. Arra figyelmeztettek, hogy

"a kényszerű iskola és óvodabezárások óta szinte minden, ami a gyerekekkel történik láthatatlan marad a külvilág számára. Nem működik az iskolai jelzőrendszer, a bántalmazást, abúzust, szexuális kizsákmányolást még nehezebb kiszűrni, mint eddig. A összezártság és a létbizonytalanság körüli feszültségek tovább növelik a családon belüli erőszak veszélyét".

A Belügyminisztérium adatai alapján a g7.hu arról írt, hogy a karanténba zárt márciusban több családon belüli erőszakról szereztek tudomást a hatóság, mint amennyi a karácsony időszakban volt. Sőt, a vizsgált időszakban sosem követtek el olyan sok családon belüli erőszakot, mint idén márciusban.

A legóvatosabb becslések szerint ma Magyarországon 220 ezer nő él olyan kapcsolatban, melyben partnere fizikailag bántalmazza, és átlagosan heti egy nőt öl meg volt vagy jelenlegi partnere. Ehhez képest viszont mindössze 300 olyan védett hely van, ahova menekülhetnek. Ráadásul a koronavírus miatt nehezebb bekerülni az állam által üzemeltetett védett szállásokra. A NANE találkozott már olyan esettel, amikor a telefonálónak két hetet, vagyis a karantén idejét otthon kellett volna megvárnia, ami teljesen kivitelezhetetlen - nyilatkozta ma a hvg.hu-nak Ötvös Veronika, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület szakértője. 

A családvédelmi rendszer megváltoztatására egyébként szükség volna, de ahhoz, hogy a veszélyhelyzetben hatékony lépéseket tegyünk a potenciális áldozatok védelme érdekében, most elég lenne néhány konkrét és gyorsan megvalósítható intézkedés elfogadása is - magyarázta lapunknak Beleznay Zsuzsanna, a Jobbik nő- és családpolitikájának képviselője. Hozzátette, pártja az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatos parlamenti szavazáson azért nem nyomot gombot, mert

a Jobbik nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz által generált hecckampány részévé váljanak a bántalmazott nők és gyermekek, és velük együtt ez a továbbra is megoldatlan és súlyos kérdés.

"Ha több nő van a vezetésben, akkor visszaszorul a korrupció is, ami hazánkban egy fontos szempont"

Aki követi a magyar belpolitikát, annak joggal lehet az az érzése, hogy a Fidesz most a női képviselők ellen fordult, ellenük hangolja a közvéleményt. Az is igaz persze, hogy több női politikus is borsot tört az elmúlt időszakban a kormányzat orra alá. De vajon milyen egy modern nőpolitika? Mit lehet azzal elérni?

Az ellenzéki párt konkrét javaslatokat dolgozott ki a veszélyhelyzet idejére. A nemsokára Parlament elé kerülő tervek egyébként Európa más országaiban már működő és bevált mintákon alapulnak.

Gyógyszertárban

A Jobbik egy sürgősségi figyelmeztető rendszer felállítását várja el a kormányzattól, amely a gyógyszertárakban lenne elérhető a bajba jutottak számára. Ezt egyébként Spanyolországban találták ki, de már a franciák is átvették. A rendszer lényege, hogy az áldozat a gyógyszertárban egy jelszóval („19-es maszkot kérek” - Franciaország) adja tudtára a patikus számára, hogy értesítenie kell hatóságokat. Az áldozatnak egyrészt így nem kell egy rendőrösre eljutnia, másrészt a patikák jóval gyakoribbak, és könnyebb elérni őket. Ennek a jelzőrendszernek a kiépítése nem jelenthet különösen nagy költséget.

Szállodában

A Jobbik másik javaslata pedig a bántalmazóval való nonstop összezárásra jelenthetne időleges megoldást. Arra szólítják fel a kabinetet, állapodjanak meg a szállodatulajdonosokkal, hogy a járvány miatt egyébként üresen álló szobákat bocsájtsanak az áldozatok számára. Így a járványügyi intézkedésekben meghatározott izolációs szabályoknak is meg lehet felelni.

Az sem mellékes szempont, hogy ezzel a szállodák is bevételhez jutnának, amennyiben az áldozatok ilyen formájú kimenekítését az állam finanszírozná. A francia kormány például 20 ezer hotelszobát bérel a családon belüli erőszak áldozatainak elkülönítésére.

Beleznay Zsuzsanna hangsúlyozta, a Jobbik egy megoldás-központú, pozitív nőpolitikát kíván folytatni, konkrét és hatékony lépésekkel,

"mert arra semmi szükség, hogy százszor is elmondjuk, mi miért nem jó" - tette hozzá.

2019 végén - a győri tragédia után - szintén felmerült, hogy szigorítani kellene a családvédelmi szabályokon:

Nem lehet mérlegelni a győri gyermekgyilkosságok után - nyitottnak tűnik erre a kormányzat is

A győri kettős gyermekgyilkosságot követően Novák Katalin családügyekért felelős államtitkár is nyitottnak mutatkozik a szabályrendszer szigorítására, hogy a bántalmazók eltávolíthatók legyenek a család közeléből. Az államtitkár Varga-Damm Andrea jobbikos képviselővel osztotta meg, hogy tudatában van a rendszer hiányosságának, nem véletlen, hogy a győrihez hasonló tragédiák bekövetkezhetnek, ezért megvizsgálják a lehetőségeket, hogyan tudnának úgy változtatni a jogszabályokon, hogy az ilyen tragédiák megelőzhetők legyenek.

 

Legolvasottabb híreink