Ne kapjon uniós pénzt a kormány, tegyék ki a Fideszt a Néppártból! - ilyen volt az EP-vita

Az Európai Parlament csütörtök reggeli ülésén napirenden volt a magyar felhatalmazási törvény, végül Varga Judit és Orbán Viktor részvétele nélkül. Az előzményekről itt írtunk részletesen, az igazságügyi miniszter hiába kérte, nem kapott engedélyt a hozzászólásra, míg a kormányfő visszautasította az EP-elnök, David Sassoli meghívóját.

A soros horvát EU-elnökség részéről Nikolina Brnjac miniszter kezdte a felszólalásokat azzal, hogy a jogállamiság kulcsszerepet játszik minden demokráciában, a járvánnyal összefüggő intézkedések esetén pedig elengedhetetlen, hogy ezek időben korlátozottak legyenek és megfeleljenek a jogállamiságnak.

Az Európai Bizottságot Věra Jourová képviselte, aki Brnjachoz hasonlóan a vita elején és végén is szót kapott, utóbbi alkalommal jelezte, hogy a magyar koronavírus-törvény rendelkezéseit a magyar politika kontextusában kell értelmezni. Az európai értékekért és jogérvényesülésért felelős biztos közölte, hogy az EB egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, de napi szinten követik és ellenőrzik a helyzetet, a legnagyobb aggodalmuk az, hogy a törvény nem egy konkrét időszakra szól, nincs benne időkorlát.

Jourová kifejtette azt is, hogy a 2021-27-es költségvetési időszakról szóló egyezkedésnél továbbra is napirenden van az uniós támogatások kifizetésének a jogállamiság és a demokrácia elveinek betartásához való kötése.

Ne adjanak pénzt és tegyék ki őket a Néppártból

Ramona Strugariu, a Renew Europe román tagja arról érdeklődött, hogy a koronavírus elleni védekezés milyen kapcsolatban áll az Isztambuli Egyezménnyel, amelynek ratifikációját a magyar kormány visszautasította, vagy például a média és a civil társadalom elhallgattatásával?

Strugariu kemény szankciókat alkalmazna:

„Ez a kormány nem kaphat sem ma, sem holnap egyetlen centet sem az uniós forrásokból. A pénzt az Európai Bizottságnak kellene közvetlenül folyósítania a magyar társadalom és vállalkozások számára, nem a kormányon keresztül.”

A Zöldek képviselője, Gwendoline Delbos-Corfield nem szeretné, hogy a magyarok másodrangú állampolgárok legyenek Európában, mert nincsenek azonos jogaik a többi európaival. A törvény egyik legaggályosabb részének azt nevezte, amely alapján el lehet hallgattatni azokat az újságírókat és állampolgárokat, akik kritizálják a kormány válságkezelését. A francia képviselő szerint az önjelölt diktátorok öncenzúrázó álma válik valóra Magyarországon, az Európai Bizottságnak pedig nem kellene tovább várnia.

A szocialista Iratxe García Pérez szerint itt az ideje, hogy

"felébredjünk és tegyünk. Mire várunk? Azért építjük az Európai Uniót, hogy az alapjogokat és a demokráciát megőrizzük. Azzal, hogy hallgatunk, vétkessé válunk.”

A Néppárttól azt kérte, hogy ne védjék tovább Orbánt és utasítsák ki őket a pártcsaládból. A baloldali Malin Björk szerint szégyen, hogy a Fidesz még mindig a Néppárt tagja, a Tanács megfogalmazásait pedig gyengének tartja. Sophie in ’t Veld (Renew Europe) is azt szorgalmazta, hogy tegyék ki az EPP-ből a Fideszt.

A vitán a jobbikos független EP-képviselő Gyöngyösi Márton is felszólalt:

Varga Judit nélkül is elhangzott a kormánypárti álláspont

Deli Andor a Néppárt fideszes tagja is felszólalt a vitán, szerinte úgy néz ki, hogy a balliberális oldalon nem engedhetik meg maguknak, hogy ne támadják havi rendszerességgel Magyarországot, ez az ügy a régi koncepciós perek idejét idézi, üres ideológiai viták helyett pedig azzal kellene foglalkozni, ami ténylegesen érinti és érdekli az embereket.

A képviselő a jogállamiság megcsúfolásának nevezte a vitát, amelyen Varga Judit és az EP-képviselők többsége nem tudott részt venni, miközben áprilisban még kivetítők segítségével is fel lehetett szólalni.

Nicolas Bay az Identitás és Demokrácia frakció tagja szerint tényleg van egy kormány az EU-ban, amely hátat fordít az alapértékeknek, ez pedig Franciaország. Magyarországról elmondta, hogy hisztéria zajlik, Orbán a legutóbbi választáson hatalmas legitimitást kapott, de most mindenki ellene fordul, mert a baloldal moráljának nem felel meg, amit csinál.

Varga közzétette beszédét

„Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része”

- többek között ezt akarta elmondani az EP-ben az igazságügyi miniszter. Kifejtette, hogy tíz évig dolgozott az intézményben, amelynek az az eredeti küldetése, hogy a demokratikus vita helyszíne legyen, utalva arra, hogy ő nem kapott felszólalási lehetőséget.

Szerinte a járvány elleni küzdelem egyik legnehezebb időszakában megtámadni egy tagállamot, „még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás”.

„A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson”

- írta Varga. A felhatalmazási törvényről leszögezte, hogy az alapelveknek maradéktalanul megfelel, az Országgyűlés megszavazta, sem időben, sem tartalmában nem korlátlan: a járvány és káros hatásainak megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolható a rendkívüli jogrend, az intézkedések hatálya a veszélyhelyzet végével megszűnik, a felhatalmazást pedig a parlament bármikor visszavonhatja.

Mi lesz most?

A magyar kormány kommunikálhatja, hogy a sorosista bevándorláspárti erők elhallgattatták őket, vagy ahogy Varga Judit fogalmazott: „Az Európai Parlamentben betiltották a beszédemet, amit a magyar emberek és Magyarország védelmében szerettem volna elmondani”. Ha pedig felszólalhatott volna, az úgy köszönne vissza ránk a kormányközeli sajtóban, ahogy a Magyar Nemzet egyik cikkének címe három nappal ezelőtt: „Bravó, Varga Judit! Így kell megvédeni az országot!”.

Így teremt politikai kommunikációs win-win helyzetet egy vitából a Fidesz, az pedig kérdéses, hogy mi lesz a sorozat következő epizódja, mert a Néppárt és a Renew Europe nem támogatta, hogy a csütörtöki vita után újabb határozatról szavazzanak az EP-képviselők.