Szerdán vitázott a parlament a különleges gazdasági övezetekről szóló javaslatról, ám miközben az Országházban teltek az órák, sorjáztak a felszólalások, híre jött, Süli János Paks 2-ért felelős miniszter lelőtte a poént. Mondhatni - részben - kárba veszett a délelőtt, bár sok mindent azért megismerhettünk a kormányzati szándékokból.
Különleges gazdasági övezet: az államtitkár hallgat, az érintettek szerint szinte bárkitől elvonhatnak
A gödi mintát másolva különleges gazdasági övezetek kijelöléséről nyújtott be törvényjavaslatot kedden késő éjjel Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes. Áprilisban a veszélyhelyzetre hivatkozva a tavalyi önkormányzati választáson ellenzéki vezetést választó Göd területén található Samsung-gyár 700 millió forintos iparűzési adóbevétele rendeleti úton a Fideszes többségű Pest megyei önkormányzathoz kerültek.
A legfontosabb, hogy az Orbán-kormányt a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény megalkotásakor nem a források igazságos elosztása vezérelte. Ahogy azt Süli elismerte a paksi atomerőmű bővítése kapcsán a Népszavának: Paks II. beruházást nem kívánja a politikai vezetés elvenni a Duna parti várostól. Süli szerint a kormány olyan esetekben adná át a nagyberuházásokat a megyéknek, ahol úgy látják, hogy a befogadó települések miatt a megvalósítás nem halad akadálymentesen. "Pakson nincs ilyen gond."
Emlékezetes, az ellenzéki vezetésű Göd esetében bemutatott modell értelmében nem települési, hanem megyei önkormányzati szinten döntenének az önkormányzatoknál termelődő iparűzési adóról. Csakhogy, amíg az önkormányzat vezetése - főleg 2019. október 13. után - sok esetben ellenzéki, a megyei közgyűlések összetétele döntően kormánypárti maradt
Tehát, az ellenzéki városvezetésű települések beruházásaiból származó adóbevételből akár 100 kilométerre távolabb hozhatnának létre egy másik projektet egy politikai döntés eredményeként.
S ami egészen döbbenetes, egy idő után Orbán Balázs államtitkár, és a vitában felszólaló Fidesz-KDNP politikusok is elengedték annak bizonyítását, miszerint különleges gazdasági övezeteket nem lehet megyeszékhelyeken, vagy épp a fővárosban létrehozni, ugyanis a beterjesztett törvényjavaslatban ez a korlátozás nem szerepel.
Természetesen a személyeskedések mellett több szakmai érv is elhangzott. A kormányzat továbbra is úgy látja, hogy csak ilyen övezetekkel lehet a forrásokat igazságosan elosztani, ugyanis a beruházások is több települést érintenek, és a Semjén Zsolt nevével fémjelzett törvényjavaslat szerint ennek a megfelelő fóruma a kormánypárti többségű a megyei közgyűlés.
Mátraballa korábbi polgármestere, illetve Heves megyei képviselő, a jobbikos Dudás Róbert szerint azonban a törvényjavaslat megbillenti az 1990-ben kialakult önkormányzati rendszert, méghozzá a települési önkormányzatok kárára. Arra is emlékeztetett felszólalásában, hogy még az ellenzékiséggel nem vádolható Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is kritikával élt a kormány tervével szemben.
Z. Kárpát Dániel szerint viszont a kormányoldal lopni készül, és nemcsak a magyar demokráciát, hanem forintokat is átkívánnak csoportosítani a "vegytiszta fideszes megyei közgyűléseknek". A jobbikos honatya szerint ez egy biankó csekk, és a törvénytervezet a jelenlegi formájában nem akadályozza azt meg, hogy az ellenzéki Dunaújvárosban létrejövő iparűzési adóból a fideszes Székesfehérváron legyen térkő.
Arra is figyelmeztetett, hogy nem pusztán a városvezetők, de az adott település polgárainak joga is csökken, hiszen így egyáltalán nem szólhatnak bele a beruházásokba, és abba se, hogy esetleg annak milyen környezeti hatásai lesznek, vagy épp mennyi távol-keleti, vagy ukrán vendégmunkást foglalkoztatnak majd ott.
Az ezután érkező Nacsa Lőrinc egészen más megvilágításba helyezte az egész kérdést; a kereszténydemokrata politikus
Ez az az ellenzéki politikus, amelyik felszólal az önkormányzatok mellett. Egyébként Nacsa Lőrinc szerint a kormánypártok minden magyar érdekét képviselik.
Amúgy volt annyira nagy vonalú, hogy megjegyezze, az új szabályozás csak a jövőben létesülő beruházásokra vonatkozik majd.
A szocialista Harangozó Tamás szerint a kormány ötlete "egy politikai és gazdasági furkósbot, egyszerű útonállás, lex einstand", és ugyanoda sorolta, ahova a névre szóló törvények is tartoznak. Az MSZP-s politikus a törvényből szövegéből felolvasva cáfolta, hogy az elvonások ne érintenék Budapestet, ugyanakkor aláhúzta, sehol nincs arra konkrét utalás sem, hogy az övezetekbe ne lehetne bevonni a megyei jogú városokat is.
Arra is emlékeztetett, hogy a Fidesz két bíróság előtt álló országgyűlési képviselője (Simonka György és Boldog István) a vád szerint a megyei forrásokat dézsmálták meg - (és ugye most erre a szintre még több milliárdot összpontosítana a kormány - a szerk.)
A DK részéről Gyurcsány Ferenc volt a vezérszónok, aki megint emlékezeteset alakított, tovább rombolva a Parlament nimbuszát. A témához lazán kapcsolódó felszólalásában
Mindenesetre arra felhívta a figyelmet, hogy ha vannak is, nem ismertek az övezetek mögötti előzetes hatástanulmányok.
Keresztes László Lóránt LMP-s frakcióvezető szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei jogú városokban élők szavazata egyáltalán nem érvényesül, hogyha a településükön létrejövő projektek megvalósulásába, illetve a bevételek felhasználásba nem tudnak beleszólni, hanem felettük egy másik politikai fórum dönt ezekről.
Kocsis-Cake Olívió (Párbeszéd) ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy a 20 legnagyobb iparűzési adót befizető önkormányzatból mindössze 6 kormánypárti. Tehát a legnagyobb pénzeket az ellenzéki városoktól veszik el - fogalmazott. Felhozta példaként, hogy a járvány elleni védekezés során például a kormánypárti Kisvárdának és a XII. kerületi önkormányzatnak sem kellett befizetnie a közösbe.
Az érdemi felszólalások közül kiemelnénk a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anitáét, aki felidézte, hogy a kormány részéről már február 25-én felmerült a szándék az iparűzési adó újraosztásáról, illetve arra is figyelmeztetett, hogy az elvonások következtében a településeken visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek, és a választópolgárok nem a megyei képviselőkhöz, hanem a polgármesterekhez mennek majd kopogtatni.
Az őt követő MSZP-s Szakács László is erre utalt, hogy miért nem 5 éve nyújtották be ezt javaslatot, miért az önkormányzati választások után találták ki, hogy nem igazságos a források elosztása.
A független Szél Bernadett az eljárást "visszamenőlegesen elkövetett választási csalásnak" nevezte, majd felolvasta az általunk is hivatkozott Süli-kijelentést. S bár kérte a kormányoldalt, erre nem jött reakció.
Az időmúlásával kezdett kifogyni a Fidesz az érvekből. Gelencsér Attila például azzal vágott vissza, hogy az ellenzék csak azt a pénzt félti, amit tanácsadói szerződésekkel kicsatornáztak volna (igaz, ezzel megdöntötte korábbi érvét, miszerint ez nem elvonás).
Z. Kárpát Dániel azt hangsúlyozta, annak ellenére, hogy több mint 710 milliárdról beszélünk, a törvényalkotó nem tudott egyértelműen fogalmazni, és ha a jelenlegi formájában épül fel ez az önkormányzatok feletti rendszer, az a vegytiszta kommunizmus.
Orbán Balázs államtitkár zárszóként igyekezett politikai üzeneteket megfogalmazni az ellenzékkel és Gyurcsány Ferenccel szemben, ugyanakkor arra is ígéretet tett, hogy kész a kormány módosítókat benyújtani, hogy világossá váljon, a különleges gazdasági övezetek nem lesznek érvényesek a fővárosra és a megyeszékhelyekre.