Magyarország nem sértett nemzetközi jogot az azeri baltás gyilkos kiadásával

Magyarország nem sértett nemzetközi jogot az azeri baltás gyilkos kiadásával

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kedden hozott ítélete szerint Azerbajdzsán megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azáltal, hogy hazatérése után szabadon bocsátotta az örmény társa meggyilkolása miatt Magyarországon elítélt Ramil Safarovot, a baltás gyilkosként emlegetett katonatisztet. A bíróság ítélete szerint Magyarország ugyanakkor nem sértett nemzetközi jogot azzal, hogy kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot - tudosított az MTI.

Ramil Safarov 2004-ben, egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjszaka, álmában, egy baltával gyilkolta meg örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A magyar bíróság különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt életfogytiglani börtönre ítélte. Magyarország 2012-ben átadta Safarovot Bakunak, hogy hazájában töltse le büntetését, ahol viszont hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült és előléptették.

Amikor Safarovot lefegyverezték és előállították, azonnal beismerte a gyilkosságot és hozzátette, amint szabadlábra kerül, újra örményeket fog ölni. Cselekedetét magyarázva hozzátette, semmiféle személyes oka nem volt a támadásának, azt az egész örmény nép ellen követte el. Arra a kérdésre, hogy szenvedést is akart-e okozni áldozatának, így felelt: „Mivel örmény volt, az én szándékom az volt, hogy sírjon az anyja ugyanúgy, ahogy az azeri anyák sírtak, mikor fiaikat lemészárolták.” Azt is elmondta, hogy ha nem két örmény járt volna a tanfolyamra, hanem több, akkor mindannyiukkal megpróbált volna végezni. A kegyetlen gyilkosságot leginkább az örmény hadsereg 1992-es, a karabahi térség egyik részére (Safarov szülőhelye) történt bevonulása és az azt követő mészárlás motiválta, melynek saját bevallása szerint közeli rokonai közül többen is áldozatul estek.

„Az én munkám, hogy gyilkoljak, mert amíg ők élnek, addig mi szenvedésre vagyunk ítélve”

– zárta a vallomását.

Margarján családja 2013-ban pert indított a strasbourgi emberi jogi bíróságon Azerbajdzsán és Magyarország ellen.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében Magyarországgal összefüggésben megállapította: nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok tudtak volna arról, hogy Safarov hazatérése után kegyelmet kap és szabadon engedik. Magyarország jóhiszeműen és jogszerűen járt el, amikor az azeri katonát átadta Azerbajdzsánnak.

Az ítélet szerint Azerbajdzsán azonban több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amikor indokolatlanul döntött a katona büntetlenségéről és szabadon bocsátásáról. Kiemelték: Azerbajdzsán válaszaiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a gyilkos saját döntése alapján vagy felettesei parancsára követte el tettét. Mivel az elkövető katona volt, tette a nemzetközi jog értelmében az azeri államot teszi felelőssé - szögezték le.

Mivel az örmény áldozattal szemben elkövetett bűncselekmény büntetlensége összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményének második, az élethez való jogot rögzítő cikkében foglaltakkal, ezért az emberi jogi bíróság úgy ítélte meg, hogy Azerbajdzsánnak 15 ezer angol font (mintegy 5,9 millió forint) jóvátételt kell fizetnie a kérelmezőknek.