Lemondtak a vidékről: a szabolcsiak most keresnek annyit, mint a fővárosiak 10 évvel ezelőtt

Tiszavasvári
Tiszavasvári

A keleti országrészben még mindig sokkal alacsonyabb az átlagjövedelem, mint mondjuk a fővárosban, pedig politikai színezettől függetlenül a mindenkori kormányok - legalábbis az ígéretek szintjén - arról biztosították a szabolcsi, borsodi, hevesi, nógrádi vagy éppen hajdúsági választókat, hogy milyen fontos a bérek felzárkóztatása. De elhangzott az elmúlt 10 évben többször az is, hogy az Orbán kormány célja a versenyképes bérek megteremtése. A jelek szerint egyik sem valósult meg érdemben.

Fele annyi az átlagbér Szabolcsban, mint Budapesten

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb értékelése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében stagnálnak, illetve csak nagyon lassan emelkednek a bérek, már akinek van...

A KSH adatai azt mutatják, hogy a legkeletibb megyénkben az idei első negyedévben az átlagos nettó bér 176 445 forint volt. Ez ugyan 9 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest és megfelel az országos átlagnak, de nominális értéken ez azt jelenti, hogy Szabolcsban most lett annyi az átlagbér, mint amennyi 10 éve volt a fővárosban.

Budapesten most az átlagos nettó bér 316 968 forint, ami nagyjából a duplája a keleti területeken élőkének, de a szabolcsiak az országos átlagtól is 30 százalékkal maradnak le, miközben ugyanannyiba kerül, vagy akár drágább is miden, mint a fővárosban, illetve a nyugati megyékben. Ennek eredményeként még a 10 évvel ezelőttihez képest is sokkal jelentősebb az átlagbér leszakadása a fővárosi viszonyokhoz képest.

A KSH szerint továbbra is Budapest vezeti a "bérrangsort" megelőzve Győr-Moson-Sopron megyét, Fejér és Komárom-Esztergom megyét. Az értékelés végén a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, de csak kevéssel lemaradva Békés (186 743 forint) és Nógrád megye (192 001 forint) mögött.

A kormány szerint a leszakadó országrészekben élők bére nő a legdinamikusabban

Erre hivatkozva utasította el közel egy éve az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége a Jobbik elnökének azt a javaslatát, amely éppen a keleti régiókban élők bérfelzárkóztatását, illetve a regionális béruniót segítette volna elő. Jakab Péter a KSH adatai alapján úgy látja,

a kormány megint hazudott, mert a kormányzati ígéretek ellenére a bérszakadék nemhogy nem csökkent, de tovább nőtt.

"Miután az akkori érvük totálisan megdőlt, itt az ideje újra beadni a javaslatot"

- reagált Jakab Péter a KSH értékelésére. A Jobbik elnöke adópolitikai eszközökkel, a munka törvénykönyvének a módosításával és a multikkal kötött stratégiai szerződések újratárgyalásával indítaná el a bérfelzárkóztatást.

"Borsodiként mondom, soha nem fogunk lemondani a vidékről. Aki ezt teszi, az Magyarországról mond le"

- hangsúlyozta Jakab Péter.