Önámítás mindhalálig

nyugdíj

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

 

A kutya ugat, a karaván halad – érvényes ez Magyarországra is. A mind nyilvánvalóbb, mind általánosabb összeomlás újabb lépcsőfokára kényszerülünk lépni – lefelé. És a Fidesz- propaganda megint úgy tesz, mintha ez valami siker volna.

Nemrégiben írhattam ezeken a hasábokon A nyugdíjasok felvásárlásáról, arról, hogy a Fidesz- propaganda a jövőben (a mi adónkból) telebömböli az idős honfitársaink agyát azzal, hogy milyen jó nekik.

Hatodik éve gyűjtöm az ellenségeket egykori Fidesz–KDNP-s elvbarátaim köréből azzal, hogy vijjogok, mint a vércse az ország közelgő pusztulásáról, sőt konkrétan kimondom, amit a vak is lát, csak senki sem mer bevallani: hogy a magyar államiság mint organizáció, azaz intézményrendszer a folyamatos elpárolgás állapotában van.

Zsugorodó társadalom

A hat év két dologra volt jó: egyfelől mind többen igyekeznek elkerülni a Fidesz-keresztények közül, másfelől sajnos egyre nyilvánvalóbb, hogy igazam van – és ami sokkal nagyobb baj, igazam lesz. Vagyis tíz–tizennégy év múlva totális káoszba süllyed ez a trianoni földdarab, jó esetben úgy, mint 1700 körül: buján virágzó természet, gazdag növény- és állatvilág, itt-ott nyomorgó öregek lakta, sorvadó településekkel. Rosszabb esetben már új nép, másfajta raj fog diktálni a büszke
kipcsak-türk bennszülötteknek...

Az orbáni jó hírek (tudják, a JóKor című ingyenes kiadvány) után jött a következő „jó hír”: bejelentették, hogy július 1-jétől mentesül az szja-n kívül minden egyéb közteherviselés alól az a nyugdíjas, aki munkát vállal akár természetes személyként, akár vállalkozóként.

Most ennek kell örülni, és természetesen örül is a Fidesz-nép. A Fidesz-államtitkár a Fidesz-médiában ezt az egészet így összegezte: „a nyugdíjasok ma számíthatnak a kormányra, amely olyan többgenerációs országban gondolkodik, ahol az időseknek is több megbecsülés jut.”

Tragédia. Egyfelől tragikus, hogy már itt tartunk, másfelől tragikus, hogy ennek milliónyi honfitársunk örül.

A közteher nem viselése

Mit is jelent valójában a nyugdíjasok mentesítése a közteherviselés alól?

Muszáj a kályhától indulnunk. Mi is a nyugdíj? Persze ez gumifogalom, az összes politikai erő abban érdekelt, hogy sose kelljen megbeszélni a valós tartalmát, mert akkor ki kellene mondani, hogy kész, vége, game over.

Tehát: a nyugdíj elvben olyan államilag garantált havi járadék, amely a ledolgozott élet után hónapról hónapra elegendő a tisztes megélhetésre. Mint mondtam: elvben.

A gyakorlatban a hazai nyugdíjrendszer több évtizede sorvad, és most már egyáltalán nem felel meg az iménti – egyébként a közfelfogásban érvényesnek gondolt! – definíciónak.

Magyarán a nyugdíjrendszerünk egy monstruózus hazugság – de a politikai szférának életbe vágóan fontos fenntartania a látszatot. Mind attól félnek ugyanis, hogy ha kimondják az igazságot, rajtuk fog bosszút állni a hitében megbántott nép – a nyugdíjban hívő milliók.

És sajnos ebben igazuk lehet, a nyugdíjban hívő milliók szinte bizonyosan lenulláznák azt a politikai alakulatot, amelyik őszintén beszélne a nyugdíjról. Arról nem is szólva, hogy ha az egyik párt őszinte lenne, valamelyik másik párt bizonyosan ráerősítene a nagy hazugsággal, hogy márpedig nyugdíj lesz, ha őrájuk szavazunk...

Ez az egész, így, ebben az artikulációban: garantált út a pusztulásba.

Most jön az orbáni ravaszság, a Fidesz-finesz: úgy sorvasztják a nyugdíjrendszert, hogy közben elhitetik az emberekkel, hogy ők járnak jól…

És milliók el is hiszik. Le a kalappal Orbánék előtt.

Mert valójában miről szól a héten életbe lépő „könnyítés”?

Arról, hogy egyre többen, mondjuk ki: tömegesen vannak, akiknek a nyugdíja nem igazi nyugdíj, vagyis nem felel meg a föntebbi definíciónak, nem biztosít a ledolgozott élet után hónapról hónapra tisztes megélhetést.

Magyarán NINCS NYUGDÍJ. Egyenesen ki kellene végre mondani: te, derék honfitárs, nem kapsz és soha nem is fogsz kapni igazi, azaz tisztes megélhetésre elegendő, valóságos nyugdíjat.

Mivel ezt kínos lenne kimondaniuk, megetetik a 64 és fél éves embereket azzal, hogy milyen jó nekik, tovább dolgozhatnak, és kevesebbet fognak levonni tőlük.

Miért jó ez az államnak? Első blikkre a humanizmus okán – de ez nevetséges, ha belegondolunk.

Valójában ez az öregek kizsákmányolása, átverése.

Mégis jó a kormányzatnak: el lehet húzni a végső beismerés időpontját. A végső beismerés időpontja ugyanis az a nap lesz, amelyen be kell vallani, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Mert az, minden szakértő tudja.

A nyugdíjba menő helyére ugyanis nem áll senki. Elég rápillantani a háziorvosok, a papok, a pedagógusok, a vidéki postások, a buszvezetők, a bádogosok stb. korfájára, hogy félreérthetetlenül bebizonyosodjék: nem lehet nyugdíjba engedni az embereket, mert nincs a helyükre más.

Magyarország lakossága fogyatkozik, de nem az öregek fogyatkoznak! Ők egyre többen vannak! Fiatalok nincsenek, illetve egyre dermesztőbben kevesen vannak!

A nyugdíjrendszer szétporlad – egyre többen kapnak a megélhetésre nem elegendő „nyugdíjat”, miközben egyre kevesebb aktívtól kell(ene) beszedni az egyre több járulékot. Egyre kevesebb embernek kellene megtermelnie az „ingyenes” egészségügyi ellátást, a 65 éven felüliek ingyenes tömegközlekedését, a közúthálózat fenntartását, a rendvédelmet stb.

Magyarán a „nyugdíjasok” mentesítése a közteherviselés alól csak újabb tehernövelés a fiatalok, aktívak vállán.

Ez egyenes út a katasztrófába.

Kik vethetik végét ennek az őrült haláltáncnak?

Csak a mai fiatalok. Azzal, ha azonnal felmondják ezt a pusztító gyakorlatot. El kell söpörniük ezt a rendszert. Az államtitkárt, a hazugságát, hogy többgenerációs országban gondolkodik, az egész kormányt, mindent.

Mert holnapután már késő lesz.