Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt az utolsó európai diktátornak nevezik, ugyanakkor nehéz dolog ma definiálni, hogy ki számít diktátornak Európában – mutatott rá Gyöngyösi Márton az Alfahírnek. A Jobbik európai parlamenti képviselője szerint egy olyan helyzetben, amikor
nem lehet egyszerűen meghúzni a vonalat, hogy ki a diktátor és ki nem. Mert a látszatra sem adó Lukasenka bizonyosan az, de akkor mi van a demokratikus álca mögött ténykedő Orbán Viktorral? – merül fel a kérdés.
A jobbikos politikus úgy látja, nagyban nehezíti a döntést, ha valaki demokráciának tart egy olyan országot, ahol még léteznek ugyan színfalak, de mögötte diktatórikus építkezés zajlik.
„Óvatos lennék a tekintetben, hogy Lukasenka-e az utolsó diktátor”
- fogalmazott Gyöngyösi Márton, aki egy hétfői Facebook-posztjában azt írta,
„Nehéz persze egy olyan ország polgáraként jó tanácsokat osztogatni, ahol a választások eredményébe ugyancsak bele szokott nyúlni a kormányzat és ahol ugyancsak egyszemélyi hatalom épül – még ha jóval finomabb formában is”
A Jobbik elnökhelyettesét megkérdeztük arról, írása alapján közvetlenül választási csalással vádolja-e a Fidesz-kormányt, vagy sorait átvitten kell értelmezni: Gyöngyösi Márton szerint a kétharmados felhatalmazású Orbán-kormány nem csak úgy alakította a környezetet hogy neki lejtsen a pálya, hanem teljesen kisajátította a médiát, koncentrálta a gazdasági hatalmat, átírta a választójogi törvényt és az alkotmányozási folyamatokat, illetve minden olyan eszközt és erőforrást a kezében tart Orbán Viktor, aminek a birtoklásán keresztül választásokat lehet nyerni.
De ha ez nem lenne elég –magyarázta-, akkor attól sem riadnak vissza, hogy szavazatokat vásároljanak, vagy környező országokból választókat hozzanak a választás napján.
Az ellenzéki politikus szerint bőven kimeríti a választási csalás fogalmát az, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt: több helyen is fény derült arra, hogy üres ingatlanokba több száz választópolgárt jelentettek be, olyanokat, akik a választás napján jöttek át Ukrajnából és oda is mentek vissza, miközben pár hónappal korábban honosították őket úgy, hogy egy árva szót nem beszéltek magyarul – emlékeztetett, hozzátéve: az ilyen történések bőven kimerítik a választási csalás definícióját.
Megdöbbentő riport arról, hogyan szavaztak át Ukrajnából, győzelemhez segítve a Fideszt
A nyilvánvaló választási csalás-gyanú ellenére senkit nem zavart, amikor egyetlen épületbe 20-30-40, vagy akár több ukrán-magyar kettős állampolgárt jelentettek be. Majd ezek az emberek egyetlen alkalommal jelentek meg Magyarországon; Már vasárnap beszámoltunk arról, hogy az ukrán határ mentén található Kispalád településen a helyiek fellázadtak a voksturisták érkezése ellen.
Orbán Viktor egyébként idén júniusban utazott Minszkbe, hogy a fehérorosz elnökkel találkozzon. A jobbikos EP-képviselő szerint alapvetően nincs probléma azzal, ha egy kormány olyanokkal is gazdasági együttműködést folytat, akikkel nem egyezik meg az értékrendje, tehát nyilvánvalóan szükséges lehet jó gazdasági kapcsolatokat ápolni Kínával, Oroszországgal, Törökországgal vagy Iránnal, ahogyan a fehéroroszokkal is.
„Azzal nincs gond, ha ezek a találkozók a kölcsönös érdekek mentén alakulnak ki és gazdasági természetűek. A probléma az Orbán Viktor Erdogánnal, Putyinnal vagy Lukasenkával történő találkozóival, hogy messze túlmutatnak a kereskedelmi érdekeken. Itt alapvetően olyan emberek találkozójáról beszélhetünk, akik nagyjából hasonló módon gyakorolják a hatalmat, hasonló értékközösséget vallanak”
- fogalmazott Gyöngyösi.
Hozzátette: nem véletlen az sem, hogy a közmédiában és a Fideszhez közelálló sajtóban szinte elhallgatták a kibontakozó tüntetésekről és a választási csalásokról szóló híreket. A jobbikos politikus szerint ebből az látszik, hogy a Fidesz és holdudvara valójában falaz az ilyen típusú rendszereknek, hiszen teljesen egyértelmű, hogy az orbáni rend is hasonló elven épül ki, mint Lukasenka, Putyin vagy Erdogan hatalma.
Gyöngyösi, aki hétfői posztjában a 2006-2009 közötti karhatalmi fellépésekre utalva az előző kormánynak is odaszúrt, a fehérorosz tüntetésekről azt mondta:
„Minden rendszer, amelyik már fegyverhez kell hogy nyúljon saját hatalmának biztosításához, halálra van ítélve.”
A kérdés az –jegyezte meg-, hogy ez milyen lefolyással fog történni. A brüsszeli képviselő szerint az már régen rossz, amikor egy állítólag demokratikus választás eredményét a karhatalom mögül kell bizonygatni.
„Ez már önmagában is jelzi, hogy milyen természetű hatalommal van dolgunk. Innentől kezdve csak idő kérdése, hogy mikor roppan meg a rendszer”
- mondta.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy egyáltalán nem mindegy, hogyan reagálnak a külföldi hatalmak a fehérorosz eseményekre: ha a tüntetők nem kapnak erkölcsi támogatást, netán európai vezetők egy-egy üzlet kedvéért ezek után is fogadják Lukasenkát, akkor az a rendszer további fennmaradását fogja jelenteni. Ugyanakkor ha a fehérorosz kormányzat nem csak belülről, hanem kívülről is elszigetelődik, akkor új korszak köszönthet be – magyarázta a politikus.
Gyöngyösi Márton úgy véli, ilyen helyzetekben az európai politikának és az EP-képviselőknek a jogállamiság mellé kell állniuk, a demokratikus intézmények fontosságát kell hangsúlyozniuk és a népet kell támogatniuk – nem beavatkozással, de szolidaritással. Többek között eddig az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke és Várhelyi Olivér uniós biztos is elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti, miközben Vlagyimir Putyin orosz államfő már gratulált Lukasenka új győzelméhez.
Lukasenka több mint 80 százalékos eredménnyel győzött a vasárnapi fehérorosz elnökválasztáson, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett. Legalábbis hivatalosan. Az állami exit poll eredmények közzététele után országszerte tüntetések törtek ki, ezek során egy tüntető meghalt, több pedig megsérült.
A fehérorosz belügyminisztérium adatai szerint már mintegy háromezer embert vettek őrizetbe a hatóságok, de az állami fellépés már a választások előtt is zajlott: korlátozták az internet-hozzáférést, ellenzéki honlapokat kapcsoltak le és számos aktivistát, valamint az elnökkel szemben induló jelöltet is bebörtönöztek. Lukasenka 1994 óta irányítja az országot, a vasárnapi győzelem már a hatodik mandátumát jelenti. A fehérorosz ellenzék szerint egyértelműen csalás történt, és a valóságban az emberek többsége nem az elnökre szavazott.