Mi történik Belaruszban, hatalmon maradhat-e Lukasenka?

Belarusz
Facebook

Belaruszban a választás után törtek ki tízezres nagyságrendű tüntetések. A hivatalos adatok Aljakszandr Lukasenka 80 százalékos győzelmét mutatják, az ellenzék szerint csalás történt és valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyert. Ráadásul ő csak beugrott, férje indult volna Lukasenka ellen, de börtönbe került. Két másik elnökjelölt szereplését a választási bizottság akadályozta meg. Az utcákon összecsapások zajlanak a rendőrök és demonstrálók között, többezer embert őrizetbe vettek, ketten meghaltak, az internetet egy időre lekapcsolták, az ellenzék jelöltje már Litvániában van. Összeomlik a Lukasenka-rendszer? Forradalom zajlik? Milyen helyzetben van Belarusz? Mi történik most, és mi várható ezután? Stier Gábor külpolitikai újságírót, a moszkvater.com alapító-főszerkesztőjét, a Demokrata és a Magyar Hang külpolitikai újságíróját kérdeztük.

 

A választás előtt mennyire tűnt erősnek Lukasenka, milyenek voltak az ellenzék esélyei?

A kampány elején már látszott, hogy más választás jöhet, mint az eddigiek. Lukasenka győzelmi esélyei most is egyértelműek voltak, de a korábban esélytelen ellenzék eltűnt, helyettük megjelent három valós kihívó. Szergej Tyihanovszkij, Szvetlana Tyihanovszkaja férje, egy blogger, aki a víruskezeléssel összefüggő elégedetlenséget lovagolta meg. Viktor Babariko, a Belgazprombank volt igazgatója. Valerij Cepkalo a ’90-es évektől Lukasenka tanácsadója, volt washingtoni nagykövet, az egyik megalkotója annak az IT-központnak, amit a belarusz Szilícium-völgynek neveznek. A három új kihívóból kettő a rendszeren belülről érkezett, ez új helyzetet jelentett. Lukasenka mindhármat kigolyózta, Tyihanovszkij börtönbe került, Babariko és Cepkalo azért nem indulhatott, mert a választási bizottság szerint nem gyűjtöttek össze elegendő számú hiteles aláírást. Vélhetően mondvacsinált ürügyek, de eltüntette a pályáról a kihívókat.

A kényszerhelyzet miatt elindították Tyihanovszkij feleségét, aki kétgyerekes édesanya, Angliában dolgozott tolmácsként, politikai tapasztalata nincs, bár sokak szerint Nagy-Britanniában kaphatott valamiféle előképzést. Lukasenka nem sokra becsüli a nőket, ezért hagyta, hogy Tyihanovszkaja elinduljon, az ellenzék felsorakozott mögé, mellette feltűnt Cepkalo felesége és Babariko stábjának női vezetője is. Három nő lett az ellenzék arca, ők voltak ott a nagygyűléseken. Érezhetően változóban volt a hangulat, Minszkben már a választás előtt tartottak egy hatvanezres eseményt. Ilyen legutóbb 2010-ben fordult elő, akkor ötvenezres létszámmal.

Veronyika Cepkala, Szvetlana Tyihanovszkaja, Marija Kolesznyikova
Twitter

Minek köszönhető a hangulatváltozás?

Három oka van, az egyik az elfáradás. Ázsiában megszokott, hogy 26 évig uralkodik valaki, de ennyi idő után, bármennyire is Kelet-Európa, új arcra vágynak, főleg a fiatalok. A második, hogy Lukasenka a 2000-es évektől a posztszovjet térségben példának tekinthető szociális állammodellt épített ki. A belaruszok jobban élnek, mint a posztszovjet térség többsége, a különbség is kisebb a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. Az oligarchia inkább bürokratikus, sokkal népközelibb, mint Oroszországban. A gazdasági helyzet gyengülésével ez a modell repedezni kezdett.

A harmadik ok a közhangulat változása, ami a társadalmi átalakulásnak és az erősödő urbanizációnak köszönhető. Generációs ellentétek vannak, elsősorban a 30 év alattiak, a nagyvárosi középosztály van az utcán. A társdalom többsége viszont továbbra is a szociális biztonságot tartja a legfontosabbnak, ők attól tartanak, hogy az ukrajnaihoz hasonló helyzet alakulhat ki.

Aljakszandr Lukasenka
Twitter

Mennyire csalhatták el Lukasenkaék a választást, vannak megbízható felmérések?

Senki nem kételkedett abban, hogy Lukasenka győzni fog. Az eredményen valószínűleg túl sokat kozmetikáztak, ez olaj volt a tűzre. Az ellenzék öt és tíz éve is az utcán tiltakozott a választás után, hogy megfosszák a legitimációjától a kormányt, de a mostani megmozdulások erősebbek. Teljesen hiteles felmérések nincsenek, a függetlennek mondott kutatások külső érdekeket követnek. A legbízhatóbbnak tartott adatokból az derül ki, hogy Lukasenka támogatottsága 50-60 százalék körüli lehet. A tábora 30 százalékot tesz ki, ehhez hozzájönnek azok, akik nem feltétlenül támogatják a rendszert, de fontos nekik a stabilitás, és az intő ukrán példa elkerülése.

Fehéroroszország háborús övezetté vált a választás után

Ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Minszkben hétfő este - számol be az MTI a Reutersre hivatkozva. A szemtanúk elmondása szerint a rendőrök tüntetőket emeltek ki a tömegből, és gumibottal ütötték őket. Több mint harminc embert őrizetbe vettek. Az ellenzéki tüntetők már vasárnap éjjel is összecsaptak a rendőrséggel, miután kihirdették Aljakszandr Lukasenka elnök elsöprő győzelmét az eléggé vitatott tisztaságú elnökválasztáson.

Valós veszély Belaruszban az ukrajnai káosz?

Vannak alapvető különbségek. A rendszer sokkal stabilabb, mint a Majdan idején Ukrajnában. Lukasenka magabiztosabban támaszkodhat az állami erőszakszervezetekre. Ezek az alakulatok addig kitartanak, amíg nem éreznek akkora változást a társadalomban, ami értelmetlenné teszi az ellenállást. Itt viszont nem tartunk, nincs forradalom. Ha a tüntetők mégis megdöntik Lukasenka rendszerét, elképzelhetők párhuzamok az ukrajnai eseményekkel. Belarusz etnikai szempontból nem annyira tagolt, mint Ukrajna, nem az ország szétesése az elsőszámú veszély, hanem gazdasági, társadalmi, politikai szétesés. Ha kaotikus fordulat következik, az egész társadalom komoly szociális árat fizet a demokratikus változásokért.

A belarusz adottságok rosszabbak, mint az ukránok, nincs olyan szintű ipar, és kisebb az ország, melynek életben maradásához elengedhetetlenek az orosz olcsó energiaárak. Ukrajnát is csak egy centivel tartja víz felett a nyugat, láthatjuk, milyen súlyos problémákkal küzd az ország. Ha nem egy átgondolt, lépésről-lépésre kikényszerített átmenet lesz, hanem összeomlik a rendszer, sötét forgatókönyv következhet. A változás viszont elkerülhetetlen, Lukasenka már így is elkésett vele. Ha hatalmon marad, és nem kezdi el mielőbb a politikai átmenetet, az utca elsöpörheti. Amikor a demokratizálódás szót használjuk, ne gondoljunk arra, hogy bármikor is olyan demokrácia lesz Belaruszban, mint nyugaton. Mások a társadalmi alapok és mások a történelmi hagyományok.

Éles lőszerrel tömegbe lőttek, ezer embert vittek el a rendőrök Fehéroroszországban

Több mint ezer embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok a kedd éjjeli tüntetések során; a biztonsági erők és a tiltakozók közötti összecsapásokban ötvenegy tüntető és tizennégy rendőr megsérült - tájékoztatott a minszki belügyminisztérium szerdán. A fehérorosz rendőrség közölte: a rendfenntartók önvédelemből a tüntető tömegbe lőttek Bresztben, egy ember megsebesült.

Lukasenka külföldi beavatkozásról beszél, ennek van alapja?

Társadalmi elégedetlenség nélkül külföldi beavatkozás nem lehet hatékony. Alapvetően ösztönös tüntetésekről van szó, amelyekre rátelepülnek a külső erők. Több szereplőnek is komoly érdekei vannak Belaruszban. Az ország olyan geostratégiai helyzetben van, hogy Oroszországnak elemi érdeke a befolyás megőrzése, de most kicsit elaludtak, egyelőre nem igazán aktívak. Ugyanígy elemi érdeke Európának és az Egyesült Államoknak, hogy elhúzzák Minszket Moszkvától.

Kínának is fontos az ország, a Kína és Európa közötti kereskedelemben csomópontot jelent Belarusz. A lengyelek is aktívak, az egész posztszovjet térség nyugati részét történelmi okokból pufferként kezelik az orosz és lengyel határ között. A lengyeleknek van befolyásuk Belaruszban, mögöttük pedig általában ott vannak az amerikaiak. A megmozdulásokat szervező és közvetítő Nexta Telegram-profil lengyelországi gyökerű.

A BBC orosz tudósítóit is megverték minszki biztonságiak

Civil ruhás emberek támadtak kedden a BBC orosz nyelvű szolgálatának újságíróira a fehérorosz fővárosban, Minszkben. Az esetről a hírportál számolt be. Azt írták, feketeruhás férfiak egy csoportja közelítette meg az újságírókat, akiktől akkreditációjukat követelték. Amikor bemutatták a nyakba akasztható igazolványukat az egyik feketeruhás letépte a dokumentumot az újságíró nyakáról.

Milyen most az orosz-belarusz viszony? Több konfliktusos területet is láthattunk az elmúlt években, például az olajár vagy a szorosabb integráció kérdését, a választás előtt pedig Wagner-zsoldosokat tartóztattak le Minszkben.

Ezek jelentős részben taktikai jellegű viták. Lukasenka többvektorú politizálást folytat, már nem érdeke az államszövetség elmélyítése, ahogy az húsz évvel ezelőtt volt. Ettől függetlenül Oroszországgal társadalmi és politikai szinten is Belarusz ápolja a legjobb kapcsolatokat. Lukasenka a záloga annak, hogy Minszk lojális Moszkvához. A tüntetéseken sem hallhattunk oroszellenes jelszavakat, ezért sem volt egyértelmű, hogy Lukasenka mit akar a Wagner-üggyel és a szuverenitás kártya kijátszásával.

A Wagner-csoport sokszor használja kiindulási pontként Belaruszt, a rendszer megdöntése nem érdeke Oroszországnak, de az eset gyengítette a két ország viszonyát. Az orosz érdek az integráció mélyítése. Ha Lukasenka hatalmon marad, ez megtörténhet, mert orosz pénzek nélkül nem tudja fenntartani a rendszert. Moszkvának ideális lehet egy meggyengült, kevésbé ellenálló, de a hatalomban maradó Lukasenka. Ha viszont megbukik, az biztonságpolitikai kihívást jelenthet Oroszország számára.

Már hatezer embert tartóztattak le a fehérorosz tüntetéseken

A fehérorosz hatóságok szerint hatezer embert tartóztattak le a három napja tartó kormányellenes tüntetők résztvevői közül - írja a Guardian beszámolójára hivatkozva a 444. Ebből háromezret az első, kétezret a második, ezret a harmadik napon. Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek megmozdulások.

Szvetlana Tyihanovszkaja Litvániából jelentkezett be, otthon veszélyben lenne?

Egy ellenzékinek Minszkben most van félnivalója. Cepkalo, az ellenzék egyik arca, akinek korábban elutasították a jelöltségét, Moszkvába ment. Felesége minden nagygyűlésen ott volt Tyihanovszkaja mellett, de már Moszkvában szavazott. Úgy érezték, hogy menniük kell. Tyihanovszkaja hétfőn reggel még úgy nyilatkozott, hogy nem utazik el, aztán bement a Központi Választási Bizottsághoz, ahol beadta fenntartásait a választással kapcsolatban. Onnantól kezdve nem reagált a telefonhívásokra, később a litván külügyminiszter adott tájékoztatást arról, hogy Litvániában van.

Láthattunk tőle kettő videót, az egyiket még a bizottság irodájában vehették fel, ez egy békítő üzenet volt. A másik felvételen már Litvániából próbálja elmagyarázni, hogy miért hagyta el az országot. Valószínűleg nem volt más választása, kétgyerekes anya, váratlanul lett politikai főszereplő. A hatóságok szerint merénylet készült ellene, ezért inkább megkérték, hogy menjen Litvániába, és a határig elkísérték. Letartóztatni nem akarták, de olyan helyzetet teremtettek, amiben mennie kellett.

Előkerült a belarusz ellenzéki jelölt, és arról beszélt, hogy nagyon nehéz döntést hozott

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt elhagyta Fehéroroszországot, és Litvániában tartózkodik - írta Linas Linkevicius litván külügyminiszter a Twitteren kedden, hangsúlyozva, hogy Cihanouszkaja Litvániában biztonságban van. Olga Kovalkova, Cihanouszkaja egyik kampányképviselője a Tut.by hírügynökségnek elmondta, hogy az ellenzéki elnökjelölt külföldre távozását a fehérorosz hatóságok bonyolították le.

Mi történhet a következő időszakban?

A következő napok kérdése, hogy a meghirdetett országos sztrájk mennyire lesz kiterjedt, valamint a tüntetők vagy a rendvédelem fárad-e hamarabb. Az már most látszik, ha Lukasenka hatalmon marad, meggyengült legitimációja lesz, ami a bel- és külpolitikai mozgásterét is szűkíti. 26 év után el kellett volna indítani a gazdasági, politikai reformokat. Eddig semmi jele nem volt, de ebbe az irányba kell lépnie. Belarusz nem egy romokban heverő ország, a külső erők Oroszországtól a nyugatig várják, hogy rátehessék a perspektivikus állami vállalatokra a kezüket. Komoly IT-szektor van, az ipar jelentős része működőképes, nem rekedtek meg a szovjet időkben. A változást kikényszeríteni kell a rendszerből, nem lerombolni azt, ami működik, mert van mit veszítenie a belarusz társadalomnak.