A magyarok fogyását csak a nemzetközi bevándorlás mérsékelte

Budapest
MTI/Mónus Márton

A KSH a Parlament honlapjára feltöltött összeállítása szerint 2020. január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 769 ezer fő volt, ami összességében azt jelenti, hogy 3,3 ezer fővel kevesebben élünk az országban, mint egy évvel ezelőtt. 

Érdekes lehet, hogy milyen tényezők befolyásolták a népességszámot.

  • 2019-ben 0,7 százalékkal, 607 újszülöttel kevesebb gyermek jött világra, mint egy évvel korábban. A születésszám-csökkenés a szülőképes korú nők létszámának közel 18 ezer fős mérséklődésével párhuzamosan ment végbe. A teljes termékenységi arányszám értéke (1,49) megegyezett a 2016–2018. évivel, vagyis a gyermekvállalási kedv nem csökkent, vagyis stagnál ezen az alacsony szinten.
  • A halálozások száma 2019-ben az előző évhez viszonyítva kismértékben, 1,1 százalékkal csökkent: 129,6 ezer személy hunyt el, 1445 fővel kevesebb a 2018. évinél.
  • 2019-ben 335 újszülött hunyt el egyéves életkora előtt, a csecsemőhalálozás értéke (3,8 ezrelék) 0,4 ezrelékponttal meghaladta az egy évvel korábbit.
  • Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként kialakult, 40,4 ezer fős természetes fogyás 2,0 százalékkal, 838 fővel csökkent a 2018. évihez képest.

A bevándorlók fiatalok

A népességszám-csökkenést viszont ellensúlyozta a migráció. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege 37,1 ezer fővel mérsékelte hazánk természetes fogyásból adódó népességszám-csökkenését.

A nemzetközi vándorlási többlet leginkább Budapesten, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében éreztette a hatását.

A főváros évek óta kiemelkedik a nemzetközi vándorlás tekintetében, 2019-ben szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek Budapestre külföldről. Az ezer lakoshoz viszonyított nemzetközi vándorlási többlet Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében 5,7, Komárom-Esztergomban 7,8 ezreléket ért el.

A nemzetközi vándorlási egyenleg valamennyi megye népességszámát növelte.

2020. január 1-jén 200,1 ezer külföldi állampolgár tartózkodott jogszerűen és huzamosan Magyarországon,

az ország népességének 2,0 százalékát alkotva. 

Túlnyomó többségük, 66 százalékuk Európából, ezen belül a szomszédos országokból, főképp Ukrajnából (15%), Romániából (11%), Szlovákiából (5,3%) érkezett, de a Németországból bevándorlók aránya is jelentős (9,1%). További 26 százalékuk Ázsiából, 3,8 százalékuk az amerikai kontinensről, 3,6 százalékuk Afrikából települt hazánkba. 

A 2020. január 1-jén Magyarországon tartózkodó külföldiek 46 százaléka Budapesten, 36 százaléka a többi városban, 18 százaléka pedig községekben élt. 

Korösszetételük fiatalabb, mint a honos népességé: mindkét nem esetében a 20–39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 50 százalékot tett ki a Magyarországon élő külföldiek körében.