A szlovákiai magyarokat is megosztja az SZFE-ügy

Kuratóriumi tagsága révén szlovákiai magyar szereplője is van az SZFE körül kialakult helyzetnek, ám a szlovákiai magyar véleményformálók nagy része hallgat, sőt még a kritikus hangokat sem szívesen hallja meg. Mindennek hátterében függőségi viszonyokat érdemes keresni.

A szlovákiai magyar szálat az ügy szinte minden szakaszában, szintjén és oldalán fel lehet fedezni.

Az SZFE és a szlovákiai magyar szálak

Kezdődött minden az új kuratórium kinevezésével, melynek Világi Oszkár is tagja lett. Világi fiatal jogászból a rendszerváltás után a csehszlovák parlament alelnöke lett, majd sztárügyvéd és sikeres vállalkozó, neve a szlovákiai magyar körökben fogalommá vált. Jelenleg a MOL leányvállalatának, a szlovákiai Slovnaft olajipari nagyvállalatnak a vezérigazgatója, a dunaszerdahelyi focicsapat, a DAC elnöke, civilben pedig Orbán Viktor barátja.

Az intézmény korábbi hallgatójaként a 2017-ben Európa legjobb színésznőjének választott, egyébként a Nyitra környéki magyar nyelvszigethez tartozó Nagycétényből származó Borbély Alexandra is felírta tiltakozásul nevét krétával az SZFE előtti kövezetre, de nem ő az egyetlen felvidéki művész, aki az SZFE-n végzett. A szlovákiai magyar színházi és filmes szakemberek egy csoportja, 32 művész is kifejezte szolidaritását az SZFE hallgatóival.

A tiltakozás azonban korántsem általános. A két szlovákiai magyar kőszínház, a komáromi Jókai és a kassai Thália vezetőségéből a dramaturgok például aláírták az SZFE melletti kiállást, de a színházak igazgatói nem. Mi több, a társulatok tagjainak többsége sem fejezte ki szolidaritását, igaz, a szlovákiai magyar színházi szakma nagy része a Vidnyánszky-féle vonal mellett sem tett hitet, csupán a beregszászi rendező egy korábbi kaposvári tanítványa.

A szlovákiai magyar egyetemi közösség sem volt túl aktív. Sem az egyetemek, karok vezetői, sem a hallgatói érdekképviseletek nem álltak ki az egyetemi modellváltás efféle módszere ellen, így az egyetemi autonómia mellett. Ez már csak azért is érthetetlen, mert a szlovákiai magyar felsőoktatást a többi határontúli intézménnyel szemben a székhely szerinti állam, azaz Szlovákia finanszírozza. Más kérdés, hogy a szlovákiai intézmények és a hallgatói közösségek továbbra is számítanak a magyar kormánytól érkező további támogatásokra. De ugyanezek a szereplők a tudományos intézetekben dolgozók nagy részével együtt szintén hallgattak, amikor a CEU-t elüldözték Magyarországról vagy amikor átszervezték az MTA-t.

A vízválasztó

Ahogy a hasonló szolidaritási nyilatkozatok esetében történt korábban, úgy most is az volt a vízválasztó, hogy az adott szakma képviselői mennyire vannak függő helyzetben a magyar kormánytól, illetve ideológiailag mennyire tudnak azonosulni hatalomgyakorlásának módjával.

A Népszabadság bezárása és legutóbb az index körüli botrány kapcsán a szlovákiai magyar újságírók jelentős része tiltakozását fejezte ki, de azon sajtóorgánumok munkatársai, amelyeket Magyarországról finanszíroznak, szintén hallgattak.

Évekkel ezelőtt a szlovákiai magyar civil szervezetek, és ezek ernyőszervezete, a Kerekasztal sem sérelmezték a magyarországi civil szervezetek vegzálását. Ezeknek a civileknek szintén komoly bevételt jelentenek a Bethlen Gábor Alapból és számukra más módon nyújtott támogatások.

A politikai lenyomat

Az SZFE-ügyben politikusok sokáig nem nyilatkoztak. Ezt a csöndet törte meg Sólymos László, a Híd új elnöke, aki egy Facebook-posztjában kifogásolta az átalakítás módját, amit viszont az MKP és az Összefogás elnökei tettek szóvá, mondván nem kellene a budapesti árkokat Felvidékre importálni. A reakciókon azért sem lehet csodálkozni, mert az MKP továbbra is a magyar kormány stratégiai partnere, az Összefogás támogatói között pedig a fent említett Világi Oszkárt szokták emlegetni.

Tekinthetnénk mindezt egy szokványos szlovákiai magyar belpolitikai csörtének, de külön pikantériája a helyzetnek hogy ez a három párt éppen egy közös párt létrehozásáról folytat tárgyalásokat. A Híd önállú arculatának megőrzésén dolgozik és vissza akarja csábítani a demokratikus kérdésekben érzékenyebb, kritikusabb gondolkodású szlovákiai magyarokat, az MKP és az Összefogás pedig töretlen lojalitást mutat a FIDESZ-kormány irányába. De hogyan egyeztethető mindez össze? Akadálya lehet-e mindez a közös párt megalakításának vagy a különböző platformok megoldást fognak tudni hozni a világnézeti különbségekre? Ez a tétje a mostani tárgyalásoknak.

Az egységes magyar képviselet megvalósítása történelmi szükségszerűség, de ha létrejön az új párt, akkor bizony meg kell oldania még az olyan egymással élesen szembenálló álláspontok elfogadását is, melyeknek alapjait Budapesten ásták.

A cikk szerzője a bumm.sk főszerkesztője.