Az EP-alelnök: ha nincs jogállami feltétel, akkor megakadályozzák a költségvetés megszavazását

Az EP-alelnök: ha nincs jogállami feltétel, akkor megakadályozzák a költségvetés megszavazását

Az európai uniós (EU) pénzügyi támogatások hatékony eszközt jelentenek a jogállami elvek tiszteletének biztosítására, ezért "ki kell éheztetni pénzügyileg" az olyan tagállamokat, amelyek nem tartják be a feltételeket  - mondta az Európai Parlament egyik alelnöke szerdán a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

Katarina Barley kiemelte, hogy ebben a két tagállamban különösen súlyos a helyzet, a jogállami elvek megsértése nem egyedi, elszigetelt esetekre korlátozódik, hanem rendszerszerű.

A Deutschlandfunk hírportálján közölt összefoglaló szerint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa - a német szövetségi kormány korábbi igazságügyi minisztere - a megerősítette az EP legnagyobb négy frakciójának bejelentéseit, amelyek szerint megakadályozzák a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló EU-s költségvetés elfogadását, ha nem lesz megállapodás arról, hogy egyértelmű büntetőintézkedések járnak a jogállamiság megsértéséért.

"Ha most feladjuk, akkor hét éven keresztül olyan viszonyok lesznek Európában, amelyeket nem akarunk, amelyeknek semmi közük nincs az EU értékeihez"

- mondta Katarina Barley.

Az EP-alelnök elutasította a jogállamiság biztosítását szolgáló mechanizmusra tett német kompromisszumos javaslatot, amelyet a szövetségi kormány a tagállami kormányokat összefogó uniós intézmény, az EU Tanácsa soros elnökeként terjesztett elő. Mint mondta, a soros elnökség elképzelése alapján a jogállami elvek megsértéséért csak abban az esetben járna büntetés, ha a sérelem EU-s támogatásokat érint, ennek révén pedig "a mechanizmus lassan teljesen erőtlenné válik".

"Orbán Viktor a legtermészetesebb szövetségeseit is maga ellen fordítja"

Első alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a jogállamisági jelentését, amely főbb megállapításai szerint Magyarországon több területen is jelentős probléma akad. A jelentés szerint: Komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási reform iránya, különös tekintettel a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatásköri vitákra.