Ha nem is tudja szabályozni, de az Orbán-kormány is felismerte a high-tech óriások jelentette társadalmi veszélyeket. Ez derült ki Varga Judit igazságügy miniszter előadásából, ami az Antall József Tudásközpont think.BDPST című konferenciáján hangzott el.
A tárcavezető szerint a tech vállaltok szabályozása kapcsán folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogyan változik a társadalom, a világ, a jogszabályokat pedig úgy kell kialakítani, hogy azok kövessék a változásokat.
Az idén létrehozott Digitális Szabadság Bizottság távlati célját sokan úgy értelmezték, hogy az igazságügyi miniszter cenzúrázni szeretné a Facebookot, ez azonban szerinte nem erről szólt, hanem annak vizsgálatáról, hogy az online folyamtok közben hogyan érvényesül a magyar állampolgárok véleménynyilvánítási szabadsága, az adatvédelem, a versenyjog, a fogyasztóvédelem, vagy épp a gyermek- és ifjúságvédelem.
Szerinte az adóztatási aspektusok nemzetközi szinten értelmezhetők. Az OECD és az EU is gondolkodik egy elképzelésen, hogyan lehet a konkrét adózási tevékenységet ahhoz az államhoz kötni, amelyiknek a területén történik a haszonszerzés. 2020 végére várható egy OECD-jelentés, amit az EU is átvesz, és elképzelhető egy tech cégekre vonatkozó minimum adóztatási rendszer kialakítása is.
Kitért az úgynevezett pszeudo-jogrendszerek online térben történő kialakulására is. Ha valaki csatlakozik egy szolgáltatóhoz, és használ például egy közösségi platformot, annak megvan a maga közösségi szabályrendszere, és lehet, hogy a sok kattintás közben elfogadunk olyan szerződési feltételeket, amelyekkel ad abszurdum egy teljesen más országhoz köthető joghatóság, jogrendszer normarendszerét magunkra kötelezőnek ismerünk el. A konkrét jogsérelem kikerül az adott ország szuverén joghatósága alól. A felhasználót ért szankcióval szemben a saját tagállamban nem sikerül jogorvoslattal élni.
A miniszter előremutatónak tartja, hogy Németországban és Franciaországban sikerült annyi elérni, hogyha az online térben közvádas bűncselekmény valósul meg, akkor a médiatartalom-szolgáltató is köteles a hatóságokhoz fordulni.
Különböző algoritmusok, nagy adatelemző számítógépek döntéseivel áll szemben egy kiszolgáltatott magyar állampolgár. Ha ér engem egy sérelem, lehet, hogy nem is egy tisztviselő döntésével állok szemben, hanem egy adatsornak a képletével
– utalt arra Varga Judit, hogy a kormányzat elsősorban az átláthatóság biztosítására akar fókuszálni, ugyanis a tech óriások adóztatása nemzetközi pénzügyi szempontokat is érint.
De nemcsak a fogyasztói szabaddöntés állítja kihívás elé a hagyományos intézményeket, hanem a kereskedelmi területen maradva, külföldön cégvezetők elmondták, milyen versenyjogi problémáik vannak azzal kapcsolatban, hogy a nagy platformok milyen sorrendben dobják fel a hirdetéseiket.
Amikor az influenszer reklámoz valamit, akkor ő a reklámjog szerint hova sorolható, ki milyen joggal és kötelezettséggel rendelkezik, hiszen ez a fogyasztóvédelem egyik különösen fontos területe, elsősorban a gyermekek, a kiszolgáltatott fogyasztók védelme a bújtatott reklámokkal szemben.
A Digitális Szabadság Bizottság az eddig felmerült társadalmi problémákról összeállított egy kiadványt is.
Kiderült az is, hogy Varga Judit a Facebook Regionális Igazgatóságához fordult már két ízben is. Arra volt kíváncsi, "csupán a jogállamiság jegyében", hogy a közösségi média Felügyelő Bizottságát milyen elvek mentén állították össze. Mennyire volt transzparens a tagok kiválasztása, kik kiket ültettek a 20 fős bizottságba, és amikor ez a testület dönt a jogorvoslatról, akkor véleményt nyilvánít-e, vagy kötelező döntést hoz. Elmondta azt is, hogy a kormányzat figyelemmel kíséri az ír adatvédelmi hatóság döntésének következményeit, miszerint a hatóság megtiltotta a Facebooknak, hogy adatokat személyes juttasson ki az Egyesült Államokba.
A tech óriások most már sokkal többé váltak, mint csupán egy cég, aminek szolgáltatásai vannak, ezért sokkal nagyobb felelősséget is viselnek azért, hogyan alakítják a társadalmunkat – fogalmazott Varga Judit, aki tanáccsal is élt: érdemes a józan ész felé terelni saját magunkat.
Mindig tudatosítsuk saját magunkban, gyermekeinkben is, hogy nem biztos, hogy az a valóság, amit a hírfolyamunk feldob. Próbáljunk meg ezekből a kapszulákból kilépni. Ne hagyjuk, hogy a társadalmi összetartó szövetet a tech óriások szétfeszítsék, hiszen egy idő után nem fogunk tudni egymással kommunikálni – mondta.
„Hiszen ha én egész nap csak egy típusú hírt kapok, az ismerősöm pedig egy másik típusú hírt kap, akkor nem fogom érteni. Talán nem ugyanabban a világban élünk”
– hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: legyenek személyes kapcsolataink, beszélgessünk egymással, ne csak a ránk kalibrált adathalom alapján kommunikáljunk.
Varga Judit emlékeztetett arra is, hogy mivel tech óriás a következő kattintásunkra koncentrál, ez az információ érték, tehát maradjon Európában, egy európai adatvagyont kell felépíteni. A belső piacért felelős EU-biztost, Thierry Bretont idézte, aki elmondta, az európai személyes adatok már kikerültek a kontinensről, de az ipari adatok esetében még nem késő.
Társadalmaink jövője függ azon, hogyan tudjuk azt a kihívást kezelni, hogy a tech óriások ne uralják az életünket
– figyelmeztetett a miniszter.
Kapott kérdést arról is, hogy szerinte egy nyitott világ, vagy pedig egy Mátrix-szerű jövő vár ránk.
Bízom abban, hogy az emberekben van elég józanság, hogy a saját életükben tudnak korlátokat szabni, és bár a digitalizáció gyorsabb, mint az ember biológiai fejlődése, egy idő után majd az emberek befogadóképessége tetőzik, és nem fogjuk a százegyedik applikációt is letölteni, rátalálunk egy józan internethasználatra – felelte Varga Judit.