A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben, amelyet előttük mindössze öt nő kapott meg.
A génszerkesztés kapcsán közöltük azt a vitát, amely arról szól, hogy ez a technológia vajon génmódosításnak számít-e, ugyanis utóbbi moratórium alá esik az Európai Unióban. Az Orbán-kormány egyébként a technológia bevezetése mellett van.
Jövő: az agrárkamara megint a génszerkesztésre hívja fel a figyelmet
Miközben azért kommunikációs szinten igyekszik kiállni a kormányzat hazánk GMO-mentessége mellett, időről-időre felbukkan az a központi szándék, hogy hazánk (mezőgazdasága) egyáltalán nem utasítja el az EU-ban - még - vitatott új technológiákat, így a génszerkesztést (pl.: CRISPR/Cas9) .