Ahogy arról már beszámoltunk, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt úgy írta ma alá Áder János köztársasági elnök, hogy annak legfőbb szereplőivel, az orvosokkal, pontosabban a Magyar Orvosi Kamarával sem sikerült megegyeznie a kormánynak, de még az sem biztos, hogy mik lesznek a kivételes eljárásban elfogadott törvénycsomag kiegészítő rendeleteiben.
Ugyanakkor legalább ennyire hangsúlyos, hogy a törvényben megszabott új jogállás nemcsak az orvosokra, hanem az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókra is vonatkozik. Magyarul mindenkire, aki a kórházakban dolgozik: az ultrahangos szakasszisztenstől kezdve, a nővéreken át, egészen a mosodában dolgozókig és a villanyszerelőkig. S a törvény értelmében - legalábbis a jelenlegi állapotában -
Holott ő nem kap kompenzációt a másodállás korlátozása után, szemben az orvosokkal. Igaz, a nővérek sem, akiknek egyharmada alá sem akarja írni az új jogállást.
Ez nem egy sima béremelés: új jogállás, büntetési tételek, minősítések, próbaidő és fizetéscsökkentés
A parlament hétfőn kora délután döntött arról, hogy már kedden megszavazhatják az Orbán Viktor miniszterelnök által hétvégén bejelentett, elvileg az orvosbérek emelését célzó törvényjavaslatot. A lényeg, hogy ez nem egy egyszerű egészségügyi béremelés. Az Országház elé kerülő törvényjavaslat az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vezeti be a jogrendszerbe, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállásának tartalmát határozza meg.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint várható volt, hogy az egészségügyben is szabályozásra készül a kormány, hiszen a közalkalmazotti jogviszony eddig is szűkült (például a kulturális szférában), ugyanakkor így is meglepetésként érte az érdekvédőket, amikor a Parlament honlapjáról értesültek a kormányzat elképzeléséről.
Egyébként az is jellemző a hazai egészségi rendszerre, hogy (eddig) nagyon sok formában lehetett munkát vállalni az egészségügyben, és az állami szolgáltató is sokszor abban volt érdekelt, hogy az orvost egyéni vállalkozóként foglalkoztassa a túlmunkához. Így látszólag mind két fél jól járt, hiszen kevesebb volt az adóteher. De nyilván egészen más adózási rendszerbe tartozott a KATA-s alkalmazott, mint a megbízási szerződéssel dolgozó.
A trükközések másik oka, hogy az egészségügyi intézmények nem tudtak annyi főállású orvost, dolgozót alkalmazni, mint amennyit az előírt minimum feltételek megköveteltek. A dolgozók az alacsony munkabérük miatt vállalták a túlmunkát, akár a 60 órát is, és hagyták, hogy kiszipolyozzák őket - tette hozzá Soós Adrianna.
Azzal természetesen a FESZ is egyetért, hogy az egészségügyi dolgozó főállásban keresse meg azt a pénzt, amennyiből meg tud élni, és ne kelljen másod- harmadállásban tölteni az idejét.
Az is igaz, hogy egy többlépcsős béremelés elindult az ő esetükben is, azonban a kiinduló szint nagyon alacsony, és az a 70 százalékos növekedés, amit 2022-ben érnek el, a 2019-es szinthez lesz viszonyítva. Jellemző, hogy a novemberi 20 százalék is jó esetben csak 16 százalék lesz a gyakorlatban.
Ám mivel a szakápolók, mentők másodállását korlátozzák, és még a hálapénz elfogadását is büntetni fogják az esetükben, így gyakorlatilag 2021-től bevételkieséssel kell számolniuk. A törvény alapjaiban rengeti meg az egzisztenciájukat.
"A járványhelyzetben, növekvő terhelés mellett, munkaerőhiányos környezetben ezt nem tartjuk elfogadhatónak"
- mondta portálunknak Soós Adrianna.
Az egészségügyi szakdolgozók nem élnek meg a másod- harmadállás nélkül, csalódottan írtak Kincses Gyulának
Nyílt levelet írt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének, amiben elsősorban azt rögzítik, hogy nem támogatták „az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény" tervezetéről szóló T/13174. számú törvényjavaslatot.
A FESZ vezetője beszélt arról is, hogy ennek van egy lélektani szempontja is. Hiszen minden munkavállaló számára fontos, hogy mennyire értékelik őt a munkahelyén, és az a tudat nem segíti a közös munkát, hogy az orvosok akár 4-szer annyit is kereshetnek, mint a egy nővér.
- tette hozzá.
Több szakszervezet is tiltakozik az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen, nem akarják elveszíteni a közalkalmazotti státuszt
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) követeli, hogy a kormány haladéktalanul vonja vissza az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt és kezdjen egyeztetéseket az érintettek bevonásával - közölték a szakszervezetek csütörtökön az MTI-vel.
A Szakszervezet továbbá nem tudja elfogadni az 1+1 éves átvezényelhetőséget sem, ami szintén vonatkozik rájuk is, és értetlenül állnak az előtt is, hogy a törvényben rögzített bértáblára miért nem kerültek fel az egyetemi végzettségű ápolók, vagy épp a mentőtisztek, akik lényegében orvosi feladatokat latnak el a sürgősségi területen.
Szintén elfogadhatatlan a kollektív szerződések tiltása.
De más, egyelőre megválaszolatlan szempontokra is felhívta a figyelmet Soós Adrianna. Például, hogy a törvény jelenlegi formája azokra is vonatkozik, akiknek nincsen szerepe a gyógyító munkában. A másodállásokra vonatkozó kérelmek elbírálására újabb apparátust kell felállítani. Ha szabályozás nem biztosít átmenetet, akkor szolgáltatások fognak leállni, hiszen például a kórházakban dolgozók eltűnnek a rendelőkből. A FESZ szerint vissza lehetne csábítani az alacsony fizetés miatti pályaelhagyókat, és akkor egy idővel minden munkakört főállásban lehetne betölteni, de ahhoz masszív béremelésre lenne szükség.
A FESZ egyetért az orvosbérek emelésével, de elvárja, hogy a kormányzat ne hagyja ki az egyeztetésekből a szakszervezeteket sem.