6:3 - 67 évvel ezelőtt tanítottuk meg az angolokat futballozni

.

1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 3:6 arányban győzte le az angol nemzeti tizenegyet egy felkészülési mérkőzésen. Azóta is ez az Aranycsapat és a magyar futball legemlékezetesebb mérkőzése. 

A nem mindennapi találkozó azonban majdnem elmaradt, történt ugyanis, hogy a párt első embere, Rákosi Mátyás nem igazán örült annak, hogy az 1952-es Helsinki olimpián lekötött a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv egy mérkőzést az angolokkal. 

Sebes úgy emlékezett vissza erre, hogy

"világosan írtam le a sérelmemet az angol mérkőzéssel kapcsolatban. Remegnem kellett, mert lekötöttem. Vád volt ellenem, hogy engedély nélkül kötöttem le."

Azonban az akkori politikai vezetés, amely a gyötrelmes gazdasági élet reménytelenségét az Aranycsapat nagyszerű sikereivel kívánta fedni, végül meglátta a lehetőséget a mérkőzésben. Az angol sajtó pedig tálcán kínálta az esélyt ugyanis, több helyen is az "évszázad mérkőzésének" titulálták a találkozót. 

Hatalomátvétel a sportban

A magyar kommunista pártvezetés számára fontos volt eredményesség. A második világégés után igen gyorsan végbement az erőszakos államosítás és a szovjet típusú átszervezés a hazai sportéletben. 1946–47-ben a kommunista párt tudatosan törekedett arra, hogy a fontos, sporttal kapcsolatos kulcspozícióikat az állami vezetésben mihamarabb megszerezze.

Ennek hátterében az a felfogás állt, hogy a sportsikerek nagy népszerűséget hozhatnak az újonnan épülő magyar szocializmus számára, illetve a nemzetközi sportsikerek legitimálhatják a hatalmukat. Ebből adódott, hogy a magyar sport életében a „fordulat éve” hamarabb következett be, mint a nagypolitikában. 

A sportegyesületek átalakítása 1948-49-től vett nagyobb lendületet. A szovjet modell átvétele után a sportban is megszüntették a polgári civil szerveződést. Feloszlatták a részben települési, részben munkahelyi alapokon vagy az iskolákhoz kötődő egyesületeket. A központosítás jegyében országos sportközpontokat hoztak létre. A területi szintű alapszerveknél felfedezett kiugró tehetségeket azonnal valamelyik központba irányították.

Szovjet mintára elvágták a sportegyesületek társadalmi gyökereit. Megalkották a honvédség, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és a Belügyminisztérium klubjait. Bástya néven egy ideig az MTK lett az ÁVH, Dózsa néven az Újpest a Belügyminisztérium és Honvéd elnevezéssel a Kispest a honvédség egyesülete. A többi régi sportegyesület korporációs beosztást kapott, aminek köszönhetően rengeteg vasas és bányász nevű sportklub lett. A Kinizsivé keresztelt Ferencvárost az élelmiszeripari szakszervezetre bízták.

Az Aranycsapat

Tán kevesen tudják, de a legendásnak számító

Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor

felállásban csupán négy alkalommal játszott a magyar válogatott, mégis ezt a tizenegyet nevezik az Aranycsapatnak, ugyanis ebben a felállásban léptünk pályára 1953. november 25-én is. A válogatottunk tündöklésének a kezdetét sokan ahhoz időzítik, amikor is az addig másodedzőként dolgozó Sebes Gusztávot 1949-ben szövetségi kapitánnyá nevezték ki. A magyar sikeredző új taktikával és modernebb erőnléti felkészüléssel érte el sikereit. Igaz, ehhez hozzátartozik az is, hogy a válogatott legjobb játékosait az akkori politika egy csapatba terelte. Volt olyan alkalom is, hogy az Aranycsapat 7 tagja (Grosics, Lóránt, Bozsik, Budai, Kocsis, Puskás, Czibor) is egyszerre futballozott a kivételezettnek számító Honvéd együttesében.

Az 1952-es olimpián elképesztő menetelést hajtott végre a csapat, a döntőben Jugoszlávia együttesét verték meg 2:0-ra. Míg egy évvel később az Európa-kupát nyerte meg, ahol az Olaszország elleni utolsó mérkőzésen (3 gólos magyar győzelem) lépett pályára először abban a felállításban az együttes, amelyet ma Aranycsapatnak nevezünk. Mindezek után kiváló formában vártuk a hazai pályán 90 éve veretlen angolok elleni mérkőzést.

A Wembley

November 25-ére tűzték ki az összecsapást a londoni Wembley Stadionban. A sportág kitalálói mérkőztek meg a friss olimpiai bajnokkal. A mérkőzést annyira komolyan vette a magyar csapat, hogy már napokkal a találkozó előtt megérkeztek Londonba, hogy a kinti körülményeket megszokják. A mieink fogadkoztak is a mérkőzés előtt, hogy már az első perctől nekiesnek az ellenfélnek.

Nos, az ígéretet megtartva Hidegkuti Nándor révén már az első percben megszereztük a vezetést. Igaz erre még volt válasza az angoloknak. Bár nem sokáig élt a szigetországiak reménye, ugyanis a 20. percben ismét Hidegkúti mattolta az angol kapust. Négy perccel később Puskás növelte – a legendássá vált visszahúzós cselt követően – a magyarok előnyét, majd ismét ő vette be az angolok kapuját, miután beleért Bozsik szabadrúgásába. A csapatok 4-2-es állással vonulhattak az öltözőbe.

A 15 perc szünetet követően minden ott folytatódott, ahol abbamaradt. Az 50. percben Bozsik köszönt be Merrick kapusnak, majd Hidegkúti jutott mesterhármasig. A sporttörténeti végeredményt Ramsey tizenegyes gólja állította be.

A magyar válogatott győzelme nem csak az eredmény miatt vált történelmi jelentőségűvé, hanem mert a szövetségi kapitány által kidolgozott taktika új utakra vezérelte a világ labdarúgását. A világ számára addig ismeretlen új taktikai formációnak köszönhetően az együttes pillanatok alatt tudott védekezésből támadásba és támadásból védekezésbe váltani. Az Aranycsapat taktikája forradalmat eredményezett a világ labdarúgásában.

Az angol sajtóra valóságos sokként hatott az elképesztő vereség. Az angol labdarúgó szövetség elnöke, Sir Stanley Rous szerint esélyük sem volt a pályán.

"Sajnos a magyar játékosok nem engedték megmutatni a csapatunknak, hogy tulajdonképpen mit is tudnak. Tanulságos volt számunkra a mérkőzés és nem szégyellünk tanulni a tanítványoktól. A magyarok új elemeket vittek a labdarúgásba és ezzel jelentősen előbbre vitték a sportág fejlődését."

A történelmi mérkőzést egy történelmi vereség követte az angol válogatott számára, ugyanis egy évvel később május 23-án a Népstadionban 92 ezer néző előtt, már 7:1 arányban nyert a magyar nemzeti tizenegy. 

A Magyar Labdarúgó Szövetség a mérkőzés és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban november 25-ét a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította.

Aki ma este szeretné felújítva és színesben is megtekinteni a találkozót, az megteheti 18 órától a Super TV2 csatornáján.