Von der Leyen és Weber fideszes kommunikációs trükkel szúrt vissza Orbánnak

Ursula von der Leyen
Európai Parlament

„Ha jogtalanságot gyanít, tegyen feljelentést!” – hangoztatják úton útfélen fideszes politikusok, amikor az ellenzék egy-egy korrupciógyanús ügyre irányítja a figyelmet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hasonló szófordulattal állt elő, mikor szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén a pénzügyi jogállami mechanizmusról és az ennek kapcsán belengetett magyar és lengyel vétóról beszélt. A HVG beszámolója szerint Von der Leyen ezt mondta az Európai Parlament plenáris ülésén:

Akinek egy új szabályozással problémája van, az az Európai Bíróság előtt keresheti az igazát.

Hozzátette, nem szabad megengedni, hogy több millió európai kétségek között maradjon, és azokért is cselekedni kell, akik féltik az állásukat Lengyelországban és Magyarországon.

Mint ismert, az Európai Tanács és az Európai Parlament nagy többséggel támogatta az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, ami azt jelenti, hogy

amennyiben egy tagállam szabályozási, ellenőrzési rendszere veszélyezteti az EU gazdasági érdekeit (értsd: korrupciós csatornákon elioszlik az uniós forrás), akkor attól a tagállamtól megvonhatják a finanszírozást.
Ennek a szabálynak az elfogadásához nem volt szükség az Európai Tanácsban konszenzusra.

Dacból Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfők közölték, megvétózzák a teljes tanácsi konszenzushoz kötött 2021-2027-es uniós büdzsét, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági recesszió ellen kidolgozott helyreállítási alapot is.

Megszavazták a jogállamisági mechanizmust, ami ugyan még nem végleges, de a magyar kormány és Lengyelország már vétózott

Az EU-s nagykövetek hétfő délutáni tanácskozásán a tagállamok képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmus beépítését az EU következő költségvetésébe - írja a 444.hu. A döntés értelmében elvonhatják az EU-s támogatást attól a kormánytól, amelyik az Európai Bizottság értékelése szerint megsérti a jogállamiság alapelveit.

Von der Leyen asszonyhoz hasonlóan nyilatkozott Manfred Weber, a Fideszt (félig-meddig) soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője. Úgy véli,

nincs igaza Orbán Viktornak, amikor azt mondja, hogy a Lisszaboni szerződés nem teszi lehetővé a jogállamisági feltételek elfogadását.

Hozzátette:

Menjenek el a bírósághoz, ott lehet ezeket tisztázni, így lehet eljárni az EU-ban, nem a vétóval.

(A HVG is rámutat, bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha úgy véli, egy-egy uniós jogi aktus nem felel meg az alapszerződésnek. Így tett Magyarország és Szlovákia is a kvótaperben.)

Az EPP utáni legnagyobb frakció, a szociáldemokraták (S&D) frakcióvezetője, Iratxe Garcia Perez leszögezte:

Egyetlen vesszőt sem fogunk megváltoztatni a jogállamisági feltételrendszerben.

Ugyanis – hangsúlyozta – ezt kérik tőlük az európai választók, a magyar szakszervezetek, Varsó és Budapest főpolgármestere is.

A függetlenek között ülő jobbikos Gyöngyösi Márton felszólalásában azt mondta,

az előttünk álló kihívásokat csak egységes fellépéssel győzhetjük le.

Mint fogalmazott, nem kéri azt, hogy más országok EP-képviselői dolgozzanak a magyarországi korrupt rendszer lebontásán, „hiszen ez a mi feladatunk” - mondta. Azt ugyanakkor elvárja, hogy

az Európai Unió igenis szerezzen érvényt saját értékeinek: a demokráciának és a szolidaritásnak!

Deutsch Tamás fideszes képviselő a vitában azt mondta, „az uniós költségvetési források jogállamisági feltételektől való függővé tétele kockázatos lépés és rossz irányba mutat”. Idézte Donald Tusk korábbi európai tanácsi elnököt, aki szerint azokat a forrásokat, amelyeket a költségvetésben különböző feladatokhoz rendelünk, nem szabad tisztán politikai kritériumoknak alávetni. (Mint rámutattunk, az unió pénzügyi érdekei alapján lehetne megvonni a forrásokat, igaz, arról politikai döntés születne – A szerk.) „Mi változatlanul kiállunk a politikai zsarolóeszközt elutasító eredeti néppárti álláspont mellett!” – mondta Deutsch.

Az Európai Unió Bíróság mint új kommunikációs elem mellett többen azt is javasolták, hogy

a helyreállítási alapot az úgynevezett megerősített együttműködés keretében kezeljék,

amihez nem szükséges a Tanács teljes konszenzusa.