Jelentősen változnak, kimondottan szigorodnak január 1-jével a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai. A 2021-es költségvetést megalapozó törvényhez a Törvényalkotási Bizottság olyan módosító javaslatot terjesztett be, mely szerint a katás részére
Sőt, ha a katás adózó a bevételt külföldi kifizetőtől szerzi, akkor az adó alapja a 3 millió forint feletti rész körülbelül 72 százaléka, amit nem is a kifizetőnek, hanem a katás adózónak kell bevallani és megfizetni.
Az adónem 2012-es bevezetésének célja a gazdaság fehérítése, a megbízási jogviszonynak álcázott munkaviszonyok visszaszorítása volt. Ez a kedvező adózási forma évi 12 millió forintig választható azzal a megkötéssel, hogy ha a katás bevétel több mint fele egy kifizetőtől származik, akkor munkaviszonyt kell vélelmezni, ezt a vélelmet pedig a katás adózónak kell megdöntenie.
A fideszes többség által áterőltetett büntetőadó azonban nem az értékhatár felénél, hanem negyedénél húzza meg a büntetőadó határát. Erre az anomáliára hívta fel a figyelmet parlamenti felszólalásában Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik képviselője, aki rámutatott, „milyen nonszensz az”, hogy havi 250 ezer forint feletti bevétel felett kivetik a 40 százalékos adót. Hangsúlyozta, maximálisan támogatja, hogy a munkaviszony elfedése érdekében tett intézkedéseket szigorítsák, csak ennek nem ez a módja – mondta.
A munkaviszony megállapítására, az, hogy ez burkolt munkaviszony, meglennének az önök lehetőségei: magasabb ellenőrzési fok
– emelte ki a politikus. Megemlítette, az országban több tízezer katás adózó várja, hogy ezt a havi 250 ezres határt felemeljék, őt magát személyesen megkereste egy érintett nyomdász, hogy neki van egy nagyobb ügyfele, meg van neki sok kicsi, így – bár nem munkaviszonyban dolgozik a nagyobb megrendelőnek – a kifizetőnek büntetőadót kell majd fizetnie.
Mikor fogják végre meghallani a vállalkozók hangját? Több tízezer kisvállalkozóról beszélünk, akik zömében ebből tartják fönn a családjukat!
– nyomatékosította az ellenzéki képviselő, hozzátéve, ezt a büntetőadót a kifizetők át fogják terhelni a vállalkozókra.
Potocskáné úgy vélte, ez az büntetőadó arra fogja kényszeríteni a katás vállalkozókat, hogy visszamenjenek a szürke- és feketegazdaságba.
A képviselő asszony a legutóbbi adótörvény-javaslathoz be is nyújtott egy módosító indítványt, melyben kezdeményezte a büntetőadó határának évi 6 millió (azaz havi 500 ezer) forintra emelését, a Ház azonban 55 igen, 123 nem és 1 tartózkodás mellett lesöpörte előterjesztését. Így január 1-jén úgy módosul a katatörvény, hogy aki évi 3 millió forint feletti bevételt szerez egy megbízótól, bár továbbra sem minősítik azt burkolt munkaviszonynak, a kifizetőt büntetőadóval sújtják. Ami – józan ésszel belátható – egyrészt inkonzisztens, másrészt újabb költséggel sújtja a vállalkozásokat.
Ezt támasztotta alá az általunk megkeresett adójogász véleménye is. Lelkes Péter kerek perec kijelentette, az évi 3 milliós értékhatár a büntetőadóra kevés, nincs jogpolitikai indoka annak, hogy az amúgy felülről nyitott kata – azaz bármekkora jövedelem szerezhető vele, csak kb. 30 millió forint bevétel után már nem éri meg – szabályozásába ilyen korlátozás jöjjön be. Hozzátette, a 40 százalékos adó bevezetése ráadásul nem is egységes: a külföldi kifizetőktől származó bevétel adóalapja indoklás nélkül alacsonyabb. A szakember úgy véli, ennek nincs észszerű indoka, ahogy annak sem, hogy ilyen esetben a katás adóalany fizeti és vallja be ezt az adót.
Lelkes szerint a szabályozás nyilvánvaló célja a B2B (Business to Business) kata visszaszorítása, azaz az üzleti szereplők közötti katázás megszüntetése. Az adójogász véleménye szerint ez viszont ellentétes a vállalkozás szabadságával, illetve azzal, hogy az adóalany szabadon válassza meg a számára adózás szempontjából legoptimálisabb adózási formát. A szakember megjegyzi, olyan piaci szereplőket is büntet a szabályozás, akik nem tudjak munkaviszonyban ellátni feladatukat (például ügyvédek).
Az adójogász kérdésünkre elmondta, az eddigi visszajelzés szerint ez az intézkedés mindenképpen rosszul érinti a nagy megbízóval rendelkező katásokat. Ismertette,
Ez hátrányos, és biztosan nem ez volt a jogalkotó szándéka – emelte ki Lelkes, aki arra is rámutatott, 250 ezer forint havi megbízási díj – figyelemmel az elérhető jövedelemre is – nem tekinthető eltúlzottnak.
A bújtatott munkaviszonnyal kapcsolatban hangsúlyozta, ha a megdönthető feltételek között az szerepel a katatörvényben, hogy munkaviszonyt kell vélelmezni, ha a kisadózó a bevétele 50 százalékát meghaladó részben egy megbízótól szerzi, úgy ennek a mértéknek kellene egységesen szerepelni a „büntetőadó” vonatkozásában is. Ehhez képest
– fejtette ki Lelkes. Sőt – mutatott rá – a 40 százalékos adó ilyen értékhatárral történő bevezetése 12 milliós bevétel mellett hatszoros adóemelést jelent, ami a magyar adózásban példátlan.
A szakember is egyetértett azzal a feltételezéssel, hogy
a katás adóalanyra, azaz
kevesebbet fog megkapni a kifizetőtől
, mert – mint fogalmazott – a kifizető nyilván nem fog plusz adóterhet vállalni. Ráadásul – tette hozzá – az új intézkedés
ami számos esetben inkább az ilyen jogviszonyok megszűnéséhez vezet.
Lelkes Péter összegzésként úgy vélte, a szabályozás éppen azt lehetetleníti el, hogy fehéredjen a gazdaság, ugyanakkor az eddigi katás jogviszonyok tekintetében a szürkegazdaság és a feketegazdaság visszaerősödése mellett korlátlan ellenőrzést tesz lehetővé a NAV számára.
Mondhatjuk azt, hogy a kata lesz az új vagyonosodási vizsgálat ezen szabályozás miatt
– summázta a várható következményeket az adójogász.